Legalábbis ez a legvalószínűbb. A borok érlelésének titka ugyanis a megfelelő tárolás. És hogyha jól tároltunk egy palackot, még akkor sem biztos, hogy csúcsformában lesz, amikor kibontjuk.

No meg könnyen lehet, hogy valaki nem is kedveli az érlelt borokat… Súlyos kérdések ezek.

Egy biztos, az unoka születésekor vett, a vitrinben tárolt aszút ballagáskor/esküvőkor/bármikor kinyitni hülyeség. Az évek alatt úgysem maradt semmi a gyümölcsös aromákból és a virágos illatjegyekből. Már ha voltak egyáltalán.

Arról, hogy miért nem szabad állítva tárolni egy palackot sem, most nem is beszélünk, olvasóink úgyis tisztában vannak vele, nézzük inkább, mitől függ, hogy meddig tárolható el egy bor!

 

Megkerülhetetlen kérdés. Komoly kort csak a komoly területekről származó borok élnek meg. A jól csengő dűlőnevek már engedhetnek arra következtetni, hogy magasabb érlelési potenciállal bíró borral van dolgunk. Az ásványos talajokról származó borok jobb eséllyel öregednek szépen, mint az egyszerűbb földekről szüretelt szőlőből készülők.

Persze jöhet a szőlő a legmenőbb dűlőkből, hogyha nem hosszas érlelésre szánja a belőle készült bort az alkotója. Alapszabály, hogy a reduktív technológiával készülő borokat inkább gyors fogyasztásra szánják, így nem érdemes kísérletezni az érlelésükkel. A 2013-as könnyű fehér és rozéborokat már nagyon itt az ideje meginni, ne tartogassák!

Legtovább csak a legjobb évjáratok borai tarthatóak el. Nem véletlenül készítenek csak a kimagasló években hosszú érlelésre szánt csúcsborokat a borászok. Hogyha gyenge a termés, hiába a hordós érlelés és a legjobb termőhely, az eredmény nem lesz az igazi!

Nos, a következő pont a fajta. Nagy borokat csak olyan szőlőkből lehet készíteni, amelyek alkalmasak rá. Az Irsai Olivér, a cserszegi fűszeres vagy a portugieser nem arra való. Azoknak a borait legtöbbször egy éven belül meg kell inni. Akad néhány olyan fajta is, amelyekből komoly, érlelt tételekkel és könnyű, egyszerű friss borokkal is találkozhatunk. Ilyen az olaszrizling, a kékfrankos, vagy a tulajdonképpen minden formában elkészíthető chardonnay.

A tárolás kulcskérdés. A bor élő anyag, a benne lévő különböző szerves és szervetlen vegyületek folyamatosan egymásra hatnak. A szakszerű tárolásnak nem csak a minőséget kell megőriznie, hanem annak javulását, a bor kedvező fejlődését is elő kell segítenie. Fontos, hogy sötét, szagtalan helységet válasszunk, ideális a 10-14 Celsius fokos, lehetőleg állandó hőmérséklet. Azt már mondtuk, hogy a palackokat vízszintes helyzetben fektetve kell tartani, és ne feledkezzünk meg a levegő megfelelő nedvességtartalmáról sem!

A fenti öt szempont egyenként fabatkát sem ér. Ezekre együtt van szükség ahhoz, hogy a borunk megfelelő formában legyen, amikor évekkel, vagy akár évtizedekkel a készítése után kibontjuk. És a legjobb, hogy még akkor sem lehetünk biztosak a dolgunkban: minden kérdésünkre csak a kóstolást követően kapunk választ.