Magyarországon a Szent Márton napi hagyományok több évszázados múltra tekintenek vissza. Az utóbbi időkben -- 1997-től --, mind jobban újjáéled az újborhoz és lúdhoz kötődő ünnepünk. Az ország legjelentősebb borvidékein a borászok, a borászatok fontos eseményként jegyzik az újbor megszületését és bemutatását. A kínálat sokszínű és figyelemre méltó, mégsem válik eléggé ismertté a jó magyar borok iránt egyre nagyobb érdeklődést mutató fogyasztók körében.
Ezen kíván változtatni a
harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Szent Márton Újborfesztivál és Libator, amelynek célja, hogy bemutatkozási lehetőséget teremtsen az újborral évente megjelenő termelőknek, és egyúttal olyan rendezvénnyé váljon, ahol a nagyközönség is megismerheti ennek a szép hagyománynak ma is figyelemre méltó ízeit, szokásait, üzeneteit.
Márton napjára rendszerint az újbor is kiforr
A történelemből tudjuk, hogy Martinus 317 körül született a pannoniai Savariában (Szombathely). Apja római százados volt, és ő is katonaként szolgált Galliában. Legendájának legemlékezetesebb mozzanata szerint télidőben lován Amiens felé haladva, félmeztelen koldussal találkozott. Megesett rajta a szíve, és köpenyét kardjával kettévágva felét a koldusra borította, aki a legenda szerint maga Krisztus volt. Márton keresztény hitre tért, és Ligugé-ban megalapította az első gall kolostort. 371-ben Tours püspökévé választották. 397. november 8-án hunyt el Candes-ban, és állítólag november 11-én temették el. E napot utóbb Szent Márton ünnepévé nyilvánították. Márton később Franciaország egyik védőszentje, egyúttal a Nyugatnak egyik legtiszteltebb patrónusa lett.
A szokás, hogy Márton napján ludat sütnek, arra a legendára vezethető vissza, mely szerint Márton nem akart püspök lenni Tours-ban, ezért elrejtőzött egy liba ólban. A ludak hangos gágogása azonban elárulta jelenlétét, ezért később valamennyit levágatta.
A régi századokban Márton-napja a gazdasági év kiemelkedő zárónapja -- a György-napkor kihajtott állatokat sok helyütt ekkor terelték téli szállásra -- elszámolási nap, pásztorünnep volt. Az őszi szolgáltatást Szent Márton adója néven is emlegették. A Nyugat-Dunántúl pásztorai ezen a napon adományokat gyűjtöttek, falujukat járva zöld ágat, vesszőt osztottak. A néphit szerint Szent Márton vesszeje frissen vágott, megszentelt, lombos nyírfavessző; gyógyulást hoz az ólba, istállóba, s növeli a szaporulatot.
Márton napjára rendszerint az újbor is kiforr, az év végi 'húshagyóra' friss innivaló is kerül Márton poharába. A régi franciák a részegséget Szent Márton nyavalyája néven emlegették.
Idén, a harmadik alkalommal azokat is várjuk
erre a felejthetetlen mulatozásra, akik az új évjárat borai és a legínycsiklandóbb libafogások mellett kíváncsiak a 'Bornépek dalai' dalverseny döntőseinek közös produkciójára is.
A fesztivál programja:
'Márton, az újbor bírája'
A 2005-ös évjárat első hivatalos szakmai értékelése újborkóstolóval
Időpont: 2005. november 10. csütörtök, 13 óra
Helyszín: Gerbeaud Cukrászda, Átrium terem
Újboregyetem
A Boregyetem őszi szemeszterének harmadik előadássorozata
Időpont: 2005. november 10. csütörtök, 16 óra
Helyszín: Gerbeaud Cukrászda, Átrium terem
3. Szent Márton Újborfesztivál és Libator
Kétnapos Borkiállítás és Vásár borászokkal, újborokkal, ízletes libaétkekkel, hagyományőrző szokásokkal, élő zenével
Időpont: 2005. november 12-13. szombat-vasárnap, 10-16 óra
Helyszín: Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen), Szentendre