Ismerve a korábbi évjáratok és a borászatban zajló magas szintű szakmai munkát, kíváncsian vártuk mi is, hogy a friss évjárat fehérei hogyan sikerültek. A Balaton északi partján, a Tapolcai-medencében fekvő Csobánc hegy az egyik legszebb vulkanikus hegy Magyarországon. Itt található a pincészet mintegy 17 hektárnyi saját ültetvénye valamint a birtokközpont is. A saját szőlők mellett még a badacsonyi borvidékről hat hektárról vásárolnak és dolgoznak fel szőlőt. 

 

A mostani alakalom azonban nem csak egy évjárat bemutató volt, hanem Nagy László birtokigazgató és Nádasi András, a pince marketingese, ismertette a Villa Tolnay megújulási koncepcióját is. Mindenek előtt fajtaátalakítás és részben fajtaváltás, illetve portfoliószűkítés mellett döntöttek. 

 

A fehér fajták közül ezentúl az olaszrizlingre, a rajnai rizlingre és a zöldveltelinire koncentrálnak. Illetve új elemként bejön a képbe a furmint, melytől szintén sokat várnak. A fehérek esetén a könnyedebb, gyümölcsösebb Tavasz nevű sorozat és a hordós érlelésű borok szintén megmaradnak. 

 

A vörösek közül ezentúl a súlypont a kékfrankosra és pinot noir-ra helyeződik, a bordeaux-i fajták lassan eltűnnek majd a kínálatból. Mindez nagyon tudatos koncepcióról árulkodik, és örvendetes az a felismerés, hogy legyenek vezérfajták, amire érdemes koncentrálni, és a portfoliót átgondolni. Nagyon sok olyan magyar pince van, mely szinte áttekinthetetlen kínálattal rendelkezik, és amely példát vehetne az ilyen tudatos döntésekről és irányvonalról. 

A zöldveltelini legyen bármennyire is lesajnált és háttérbe szorított fajta nálunk, a pincészet szerencsére nem így gondolja, kiemelt szerepet szán neki, így ebből további hat hektár telepítése várható. A másik fajta, ami a megújulás jele, a furmint, melyből három hektár telepítése van folyamatban. Éves szinten szeretnék elérni a 120-140 ezer palackos kibocsájtást. A borászat mellett szálláshely kialakítására is sor kerül, idén május végén adják át a felújított Tolnay Villát és benne egy öt szobás panziót, melyet Nagy Laci inkább egy családias vendégháznak tart, mely főleg baráti társaságok számára lehet ideális. Az egész évben nyitva tartó szálláshelyet konyha is ki fogja egészíteni, ahol akár öt-hatfogásos borvacsorákra is lehetősége nyílik az oda betérőnek. 

 

 

 

Kezdésként azt a fajtát kaptuk, ami majd a fajtaválaszték szűkítés áldozata lesz. Korábbi Szeremley terület a Csobánc lábánál, öt évjárat készült belőle. Egészséges fürtök, 24 órás ülepítés, osztrák Stockinger hordókban seprőn hagyva, kevergetve, majd palackozás tavaly augusztusban. Illatban lassan nyílik, de idővel fejlődik, ásványok, szolid gyümölcsösség. Kóstolva erősen sav vezérelt, olyan lendületesek, hogy mindent visznek, nem is csoda, hisz 7,5 g/l benne a sav, viszont dicséretesen szolid alkohol (12%). Majd borvidék ásványossága érezhető a kortyban, mely szép és viszonylag hosszan tartó lecsengéssel zárul. 

 

 

Újabb érdekes sztori, hisz ezek a tőkék a korábbi hárslevelű átoltásai. De ez sem marad, egy újabb átoltással furminttá „alakulnak” ezek a szőlők. Klasszikus fajta jelleges illat, de nem az a harsogó, pohárból kiugró, túl vegetális és zöld vonal, inkább amolyan atipikus képviselője a fajtának. Kóstolva szintén a masszív savak uralják, ásványosság, érett, tropikális gyümölcsök. Egyedi és különleges tétel, van benne potenciál. Alkohol 12%.

 

 

A 2013-as évjáratból három veltelini is készült, három különböző szürettel, és borkészítési technológiával. A Nap reggel 6-tól kezdődő nappali szüret nedűje, az azonnali préselést 24 óra ülepítés követte, majd 750 literes Stockinger hordókban érett. Illata lassan fejődő, fűszeres, fehérborsos. Nagyon szépen cizellált savak, kerek, testes, izgalmas bor, hosszú lecsengéssel, 13%-os alkohollal. 

 

 

Szeptember 27-én éjszakai szüret, melyet a telihold világított meg, éjjel háromra a présbe is került, majd 18 órai héjon áztatás következett. Ezután 24 órára 9 Celsius fokos tartályba került, végül pedig a hordóba, ahol folyamatosan kevergették. Frissebb, hűvösebb, üdébb karakter, mint az előző, amolyan „osztrákosabb”. Kóstolva a remek, szinte tökéletes savak vezérlik, fehérborsos, zöldfűszeres jegyek, komplexitás, egyediség, hosszúság, alkohol 12,5%. Gyönyörű tétel. 

 

 

A trilógia harmadik darabja. Teljesen más, mint az előző kettő. A szüret után a teljes erjesztés héjon történt, amolyan „fehér bor vörösboros technológiával”, majd hordókba fejtve ott kevergetve, érlelve tovább. Vastagabb, testesebb, töményebb, mélyebb, mint az előző két társa. Nagyon érdekes egyedi tétel, masszív savak. Vad, kicsit zabolázatlan még, fűszerek, bors, ásványok, hosszú lecsengés. Szolidabb alkohol (12%). Elgondolkoztató bor, melynek időt kell hagyni, és többször visszakóstolni. 

 

 

Panoráma-dűlő, 1,5 hektár, 50 éves tőkék, köves talaj, ennél fogva nehéz a művelés. Rövid, kb. 6 óra áztatás, mindössze 1200 palack készült belőle. A pince egyik fő fajtája, melynek korábbi tételei a Nagy Olaszrizling vakteszten is kiemelkedően szerepeltek. Ásványos, komoly, testes bor, remekül csiszolt savakkal, normál alkohollal, (12,5%). Egyszerre van meg benne a fajtajelleges vonal és az ásványosság, egyik sem uralkodik a másikon, inkább kiegészítik, felerősítik egymást. Izgalmas, egyedi tétel, bármikor bármennyi jöhet belőle. 

 

 

A pince másik fő fehér fajtája, talán ki is jelenthető, hogy ez lesz a „zászlós bor” fajta. 1,6 hektár Laposáék felett Badacsonyból, valamint Csobáncról. Pfalzi és rheingau-i klón. Gyönyörű illattal nyit, friss, üde, citrusos, lime, grapefruit. Kóstolva a lendületes savak kifogástalan egyensúlyban vannak a kb. 8 g/l maradékcukorral, melytől a bor kedvesebb, szerethetőbb lesz, és igen jól csúszik is. Érett sárga gyümölcsök, nagyon hosszú utóíz, nemes egyszerűséggel nagyon finom. A magyar rajnai rizlingek közt kiemelkedő tétel. 

 

 

Totális váltás a sor végére. Igaz ezt a bort nem is lehetett volna nagyon máshova tenni. Illatban vajas, konzerv kukoricás jegyek, szellőzve ezek tompulnak, és előkerül egy kis szolid fás, pörköltmogyorós vonal, majd sárga alma. Kóstolva krémes szerkezet, vaj, vanília, összességében harsányabb savak és több fa, mint az előző tételekben, de nem zavaró. A magyar chardonnay-k közt nemcsak hogy megállná a helyét, de előkelően szerepelne. Nekem még tetszik is, a kóstolócsapattal azonban egyet értettünk abban, hogy pechjére egy nagyon erős olasz-rajnai-veltelini sor után következett, így mindenki óhatatlanul ahhoz kezdte viszonyítani. 

 

 

Dekantálóban töltött a kóstolás előtt pár órát, vakon kóstoltuk, az est meglepetés vörösboraként. Több tipp is érkezett a fajtára és az évjáratra, de azért viszonylag hamar összehoztuk közös erővel a megfejtést. Illatában a palackos érlelés jegyei dominálnak. Közepes test, tanninok és savak, avar, dohány, föld, ásványosság, zöld fűszerek, csoki, nagyon halványan cseresznyére emlékeztető vonal. Meglehetősen egyedi, érdekes és különleges bor. Beszélgetős ital, komoly társalgások méltó kísérője.

 

Összességében egy érdekes és izgalmas sort kóstolhattunk. A pince nagyon profi, egységes koncepció, stílus jellemzi, mindez jövőbe mutató, hosszú távú gondolkodással párosul. Hozzáértés, mind a tulajdonos, mind a szőlészeti-borászati munkáért és az értékesítésért felelős csapat részéről. Nagyon ritka ez az örömteli egység. A 2013-as borok egyike sem okozott csalódást, egységes, koncepciót sugalló tételek, melyben a borász tudja, hogy mit szeretne a borokkal közvetíteni és az sikerül is neki, át is jön a boraiból a pince irányvonala. Bárki bátran emelje le a boros polcokról bármelyik tételt, ahol csak meglátja.