Az idei Tokaji Március újdonsága volt a Magyar Turizmus Ügynökség (MTÜ) által támogatott szakmai terem, ahol a szakma képviselői Tokaj helyzetét két különböző aspektusból megvilágító előadást hallgattak. Elsőként Vancsik Ivett nemzetközi borakadémikus (dipWSET), a Vinoport és a Borászportál főszerkesztője tette fel a kérdést: Tokaj mennyire eladható, ki a célcsoport és mik az üzenetek? 

 

 

– mondta Vancsik Ivett. Hozzátette, ez önmagában még kevés, a múltbéli hagyományokon kívül a jelenkori sikerhez a kiváló minőségű és megfelelően árazott "terméken" kívül egy jó történetre, a személyességre is szükség van. Utóbbi az értékesítési lánc lerövidülésével az internet korában különösen könnyen kiaknázható lehetőség, hiszen fogyasztó és termelő pillanatok alatt tud akár közvetlen kontaktusba kerülni. Ennek következtében pedig a borvidékek már nem csak egy foltot jelentenek a térképen, hanem az emberi kapcsolatok, a személyes élmények révén megtöltődnek tartalommal, a fogyasztó emocionálisan kötődni fog hozzájuk, ami a bor értékesítése szempontjából létfontosságú. Vancsik Ivett ezért is tartja előremutatónak az MTÜ stratégiai döntését, miszerint a bort a turizmus és a helyi gasztronómia kontextusában érdemes kezelni.

 

Az egyszerű tokaji üzenettel kapcsolatban óvatosságra intett, mondván, a borvidék mind szőlőfajta, mind borstílus, mind pedig termőterület szempontjából sokszínű. Ha ebből például az édesborokat kommunikáljuk, az a száraz borok értékesítését fogja nehezíteni és fordítva, hiszen a laikus fogyasztó könnyen összezavarodik; nem tudja, mire számítson, ha Tokaj nevét látja a palackon. „Bordeaux-t mindenki a száraz vörösboraival azonosítja. A bordeaux-i borvidék részét képező, szintén a természetes édes borairól ismert Sauternes-nek külön neve van; sokan nem is tudják, hogy ez is egy bordeaux-i bor.” A furmint kiemelésével kapcsolatban elmondta, ő is azon az állásponton van, hogy nem szerencsés, ha egyetlen fajta definiálja a borvidéket. Ezt alátámasztandó emlékeztetett rá, hogy a Winelovers Tokaji Tesztjén egy kabar nyert, az első 5 helyezett között egyetlen furmint fajtabor végzett. (Erről bővebben ITT olvashatsz.)

Zárógondolatként elmondta, a termékpiramis csúcsán mindenképpen az aszú van, a nemzetközi borvilág is ezt a borfajtát értékeli a legtöbbre, a tokaji aszúk rendszeresen 90-100 pont között szoktak kapni a kóstolókon. Szükség van viszont az aszúk átpozicionálására, ki kell törjön az "ünnepek desszertbora" skatulyából. „Miért ne lehetne a mindennapokat megkoronázó bor? Nekem mindig van otthon egy üveg aszúm a hűtőben; egy fárasztó nap végén bármikor szívesen elfogyasztok belőle egy pohárral.”

 

Vancsik Ivettet Blazsovszky Péter, a Babel Budapest étterem vezető sommelier-je követte. (Nemrégiben készítettünk vele egy részletesebb interjút.) Erősen kezdett, szerinte Tokaj jelenleg újra egy fiatal borvidék életszakaszában jár.

 

 

Ezen az időszakon már túl vagyunk, viszont ezt a fogyasztókban is újra tudatosítani kell.

Egyetértett az előtte felszólalóval, hogy az aszú a csúcs, ám szerinte a száraz vonalnak is hangsúlyosan jelen kell lennie, mert az lehet Tokaj „kapudrogja”. Tokaj esetében persze ez nem olyan egyszerű  feladat – tette rögtön hozzá –, hiszen a tokaji borok általában komplexebbek, nehezebben megérthetők, sosem lesznek olyan könnyűek, behízelgők, mint egy cserszegi fűszeres vagy egy Irsai Olivér. „Ezzel együtt nagy szükség lenne egy könnyen értelmezhető borvidéki alapborra” – zárta gondolatát a sommelier.

 

 
Pop-up School

A gyors és könnyed ismeretszerzés jegyében a Winelovers nagykóstolók hagyományos betétprogramjai az ingyenes, a Borkollégium által támogatott Pop-up villámkurzusok, ahol általában egy borászat vagy aktuális téma kerül bemutatásra 20 percben, 1-2 bor kíséretében. A Tokaji Márciuson e tekintetben már az első előadás rendhagyó volt, ezen ugyanis a Sárospataki Borterasz teljes csapata felvonult egy-egy borral. A közös szakmai műhelyt öt, fiatal borászok által vezetett sárospataki pincészet (Pajzos-Megyer Pincészet, Naár Családi Pince, Espák Pince, Harsányi Pincészet, Portius Tokaj) hozta létre 2014-ben. A rendezvényeken való közös részvétel mellett 2016-ban elkészítették a közös filozófia jegyében a „hibátlan, modern stílusú” Patakbort is, amelyet a hallgatóság meg is kóstolhatott.

 

A második előadás keretében az ifjabb Szepsy István által vezetett mádi Szent Tamás Pincészetet mutatta be Nagy Tamás marketingvezető. Elmondta, a borászat 2009-ben stratégiai céllal jött létre. A tulajdonosok úgy látták, a rendszerváltás után megalakuló kis családi pincészetek mellől hiányzik egy olyan borászat, amelyik „nagy mennyiségben képes elkészíteni a mindennapok jól iható tokaji borát, amin keresztül a világ megismerheti a borvidéket”. Ennek eredménye a MÁD sorozat (furmint, hárslevelű és egy kései szüret furmintból, sárgamuskotályból és hárslevelűből), amihez a szőlőt kizárólag kistermelőktől, Mád 27 dűlőjéből vásárolják fel. 2011-ben 10 ezer palack készült belőle, 2016-ban már 400 ezer. A furminttal kapcsolatban – a kóstolóra a pincészet kizárólag furmint tételeket hozott – Nagy Tamás úgy vélekedett, most jött el igazán a szőlőfajta ideje.

 

 

A két utolsó Pop-up Schoolon egy-egy érdekes kísérlet zajlott. Először a Basilicus Pincészet két azonos évjáratú, azonos technológiával készített, ám más dűlőből származó furmint borát, záróakkordként pedig a Kardos Pince és a Tokajicum Pincészet azonos évjáratú, de különböző településekről (Mád, Tarcal) származó 6 puttonyos aszúit hasonlíthatta össze a közönség. Tanulságos kóstolók voltak!