Definiálták a juhfark stílusát és kijelölésre került a borvidék számára az irány, ami elhozhatja a nagy áttörést. Többek között ezekről mesélt a most lezajlott 3. Somlói Juhfark Ünnep kapcsán Tornai Tamás, a szervező Tornai Pincészet tulajdonosa.
Mi volt a legnagyobb hozadéka a szeptember 15-i Somlói Juhfark Ünnepnek, ahol a közönség 17 borászat legjobb tételeit ismerhette meg, illetve előadásokat tartottak a fajta jelenéről és jövőjéről?
Több haszna is volt az eseménynek. Egyrészt minden ilyen összejövetellel közelebb kerülnek egymáshoz a juhfarkot termelő pincészetek, végső soron a somlói borászok. Másrészt ez kiváló alkalom arra, hogy összehasonlítsuk a fajtából készült borainkat. A Juhfark Ünnephez mindig tartozik egy előkóstoló, amelyen a mintát beküldő borászok és külső szakértők értékelik a borokat és eldöntik, melyik tételek jelenhetnek meg a rendezvény sétálókóstolóján. Fontos az is, hogy a sétálókóstolón a borásznak mindig jelen kell lennie, így a termelő – akár a legkisebb pincészet – és a közönség személyesen találkozhat egymással. Végezetül pedig volt egy külön nagy tanulsága az idei évnek, mégpedig az, hogy a rendezvény kinőtte hazánkat. Lengyelországból, Németországból, Ausztriából és Csehországból is látogattak el hozzánk fogyasztók és kereskedők, kifejezetten a Juhfark Ünnep miatt.
Meg volt hirdetve egy úgynevezett origó kóstoló is, aminek az volt a célja, hogy definiálják, mi az a stílus, karakter, amivel a somlói juhfarkot azonosítani szeretnék. Milyen tehát a nagybetűs somlói juhfark?
Az origó kóstolóra végül nem került sor, egy másik alkalmat fogunk keresni ennek. Egyébként pedig már az említett előkóstoló is ezt a célt szolgálja. Válaszolva a kérdésre: mi egy olyan somlói juhfarkot képzelünk el, amely kiegyensúlyozott, amelyben maga a fajta nem tolakodik, engedi megmutatni a vulkanikus terroirt, ami Somló jellegzetessége. A szőlő maga erre alkalmas, és úgy tűnik, a közönség és a termelők részéről is megvan a fogadókészség erre a stílusra.
Tornai Tamás tart előadást
Felmerült-e, hogy ha sikerrel lezajlik az origó kóstoló, akkor a BalatonBorhoz hasonlóan „Somlóbor" is készüljön?
Abszolút, hiszen ezek a lépések mind ebbe az irányba hatnak. Igyekszünk azonban türelemmel végigvinni a folyamatot, hogy a termelők felismerjék az ebben rejlő lehetőséget és aktív támogatói legyenek a kezdeményezésnek.
A Juhfark Ünnepen kerekasztal-beszélgetések és workshopok is zajlottak. Született-e valami olyan újító ötlet, javaslat, ami segíthet a juhfarknak és Somlónak a nemzetközi áttörés elérésében?
Abban mindenki egyetért, hogy a vulkanikus borok manapság divatosak, ezt Somlónak is meg kell lovagolnia. Ráadásul nem egyedül tennénk, felvettük a kapcsolatot más országok vulkanikus termelőivel is, közös marketingben is gondolkodunk. Másik nagy tervünk, hogy az egész borvidéken ökológiai gazdálkodást alakítsunk ki. A Somló ehhez kiváló adottságokkal rendelkezik. Tökéletes a termőterület integritása és a sok kistermelő külön-külön úgyis nehezen tudná megteremteni a feltételeket a maga birtokán. Ráadásul a hagyományos értelemben vett ökológiai gazdálkodástól eltérő szemléletűt szeretnénk, talán szigorúbbat is. A lényeg: a borvidékre a lehető legkevesebb anyagot hozzuk be kívülről, és a lehető legkevesebbet vigyünk ki olyan termékből, ami nem közvetlenül a végfogyasztóhoz kerül. Ennek elméleti és gyakorlati részleteit is szeretnénk kidolgozni, és akár más borvidékeken is hasznosítható formában rögzíteni. Hosszútávon tehát a vulkanikus terroir, a juhfark, illetve az ökogazdálkodás az a három legfontosabb üzenet, amelynek a kommunikációját is erősíteni szeretnénk.
Jövőre is lesz Juhfark Ünnep?
Remélem, nem csak jövőre, hanem 20 év múlva is. Bizakodó vagyok. Nagyon jó volt látni, hogy a somlói borászatok jelentős hányadát már a fiatalok képviselték, tehát biztosított a következő generáció a borvidéken. Ez a fiatalos lendület, nyitottság nélkülözhetetlen a fejlődésünkhöz.