Február 14-től két napon át zajlott a XX. Szőlészeti és Borászati Konferencia az egri Eszterházy Károly Egyetem dísztermében. A konferenciasorozatot anno azért hozták létre, hogy a szőlész-borász közösséget érdeklő és érintő szakmai és közéleti kérdéseket vitassák meg. A kétnapos program teljes programja itt található meg, a cikkünkben alább pedig percről percre olvasható, mi hangzott el az első napon az előadásokon.

 

>>> A tavalyi konferencia 1. napjáról és 2. napjáról is élőben tudosítottunk.

 

 

18:15: Ez volt a XX. Szőlészeti és Borászati Konferencia első napja, köszönjük a figyelmeteket, holnap folytatjuk.

 

17:05: Ruppert Ignác közgazdász következett, a Cellarius Kereskedőház Kft-től. Beszélt a kádár szakmáról általában és elmondta, a hordó a prémium szegmensnek az eszköze, hiszen általa jelentősen megnövekednek a bor előállítási költségei. 

 

 

Ezútán elmondott pár érdekességet, álljanak itt pontokba szedve:

 

16:25: Fendrik Zsóka előadásával felvezette a mai utolsó blokkot, ültetvénymenedzsment és borászati technológia témakörben.

 

Röviden bemutatta a Simonit&Sirch cég profilját. Marco Simonit és Pierpaolo Sirch találta fel a Simonit&Sirch metszési módszert. A cég fő tevékenysége a módszer alkalmazása, amelyet egy szigorú és precíz kurzus révén sajátítanak el a szakmunkások. A képzés kiterjed a téli metszésre, valamint ennek a tökéletes végrehajtásához elengedhetetlen tavaszi hajtásválogatásra is. A szaktudást a helyszínen adják át a szőlőben tevékenykedő munkásoknak. Maguk az oktatók is együtt dolgoznak a munkásokkal, több napon át, így ha kérdés merül fel, akkor helyben tudnak segítséget nyújtani.

 

Jelenleg 20 fővel dolgoznak, szolgáltatásuk elérhető Olaszországban, Németországban, Ausztriában, Chilében, Franciaországban és még a világ számos pontján. Zsóka a német nyelvterületekért felelős.
 
A Simonit&Sirch módszer négy alapelven nyugszik, amelyek minden szőlőművelő rendszerre alkalmazhatók. A módszer kidolgizói saját tapasztalataikból kiindulva tanulták meg, hogy a tőke természetes ágazását támogató metszéssel lehet a leginkább biztosítani a tőke egészséges és hosszú életét.
 

---

 

 

15:20: Jean-François Quenin, a Château Pressac tulajdonosa 1997-ben vásárolta meg a birtokot és fogott bele a föld megművelésébe. Évekig elnöke volt Saint-Émilion Borszövetségnek, ami a filoxéravész után jött létre és a mai napig aktív.

 

Előadásában beszélt a terület zseniális adottágairól, amely az óceán közelségének és a rendkívüli termőterületeknek köszönhető. Grand cru minősítésű területekkel is rendelkeznek, az osztályozási rendszerüket 4 évente felülbírálják.
 
Saint-Émilion 1999-ben az UNESCO világörökség része lett. Habár nagy történelmi múlttal rendelkezik, rengeteg modern pincészeti épület található a borvidéken (ezt képekkel is illusztrálta). A fő fajta a merlot, utána következik a cabernet sauvignon és a cabernet franc, ezen kívül még három engedélyezett szőlőfajta van, de ezek aránya nagyon minimális. A borvidéken nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatosságra, környezetvédelemre. Arról is örömmel beszélt, hogy éves szinten rengeteg turista látogat el.

 

 
A folytatásban saját birtokáról játszott le a résztvevőknek egy videót, a történelmi mészkő-fennsíkról. A kastély területe körül találhatók a legelismertebb területek, Parcellánként szedik a szőlőt és ezeket külön palackozzák.
 
Jean-François Quenin elmondta, szerinte a jó alapanyag a legfontosabb.

- mondta. Ezért is válogatták akkora gonddal a területeikre ültetett szőlőt, a szőlőfajták adottságait és a termőterület adottságait figyelembe véve. Beszámolt még róla, hogy a birtok siralmas állapotban volt, amikor 22 éve megvásárolta. Sok évnyi kemény munkába és erőfeszítésbe került, mire sikerült rendbe hozni. Szinte az összes szőlőtőkét újratelepítették. Végezetül elmondta, nagyon nagy hangsúlyt fektet a pincészet borainak népszerűsítésére, egészen a pincelátogatások szakszerűségén keresztül a mesterkurzusokon való népszerűsítésig

 

---

 

14:40: Monika Bielka-Vescovi, a lengyel boriskola alapítója volt az első előadója a soron következő egységnek, amely "A vállalkozás fejlesztés eszközei" címet kapta.

 

- kezdett igen sommás felütéssel a lengyel szakember.
 
Megköszönte a részvételi lehetőséget, majd rövid betekintést nyújtott a lengyel piaci lehetőségekbe, illetve vázolta a magyar borok pozícióját az országában hozzátéve, hogy a mennyiségi kereslet folyamatosan nő a boraink iránt, az importlistán így is az első 10-ben vagyunk. Hozott néhány példát arra is, miként lehetne egy még sikeresebb magyar-lengyel együttműködést megkezdeni.
 
Lengyelországban 38 millióan laknak, gazdaságuk növekszik, ráadásul egyre többen érdeklődnek a borok iránt. 2004-ben léptek be az EU-ba, azóta egyre több nemzet bora jut el az országba. Jelenleg 8 liter/fő náluk az egy főre eső éves átlagos borfogyasztás, ennek többsége egyelőre gyümölcsbor, ám a struktúra folyamatosan változik, az elmúlt két évben például sikerült a 3 eurós átlag palackköltésről felfelé elmozdulni (elsősorban a 45-55 év közötti személyek hajlandóak többet áldozni a borra). A fogyasztók egyre többet szeretnének tudni a borról és egyre többet nyom a latban döntésüknél a minőség. A magyar borok pozitív imázsa továbbra is létezik Lengyelországban, viszont nem egyszerű betörni a piacra, mert a magasak a lengyel adók és a beszerzők általában kizárólagosságot kérnek.

 

 

Monika Bielka-Vescovi lát lehetőséget abban, hogy Magyarország borturisztikai látványosság legyen a lengyelek számára. Nem nagy a távolság és szeretik az itteni vendégszeretetet.

 

- mondta.

 

Említést tett a tokaji aszúról és az egri bikavérről, mindkettőt jól ismerik a lengyelek és szívesen vásárolják. Nem tartja kizártnak, hogy oktatással a további magyar borokat is meg lehetne ismertetni a minőségi borokra egyre inkább fogékony rétegekkel. A lengyel hölgy Szekszárdban is lát fantáziát, egyébként máris egyre több szekszárdi bor található meg a lengyel boltokban.
 
Lengyelországban jelenleg 3 nagy nyomtatott boros magazin létezik, ezekkel is próbálják edukálni a fogyasztókat. A háromból két magazin csak feliratkozásos alapon vásárolható meg, ami nem túl szerencsés konstrukció. Monika Bielka-Vescovi végezetül az oktatás és az oktatási intézmények fontosságát emelte ki, mondván, ezzel lehet tovább fokozni az emberek borok iránti érdeklődését.

 

 

---

Monika Bielka-Vescovi
A lengyel boriskola (Szkoła Sommelierów) alapítója, a Lengyel Női és Bor Egyesület elnöke, nemzetközi borbíra, borászati újságíró. A krakkói Jagelló Egyetem és a varsói Collegium Civitas, valamint a jasloi Kárpátaljai Bor Akadémia oktatója. Korábban ital szakértőként és borászati oktatóként dolgozott.

---

 

13:40: Kerekasztal beszélgetés kezdődött "Kadarka - Régen és most" címen Mauer Oszkár, Geönczöl Attila, Pálfi Noémi, Csutorás Ferenc, Szentesi József, Nagy-Sagmeister Ernő (mind Külhoni Magyar Borászok Egyesülete) részvételével. A beszélgetést vezeti: Szabó Edit borszakíró.

 

A beszélgetés egy érdekes játékkal kezdődött, mindenkinek a kadarka fajta kapcsán először eszébe jutó szavakat kellett sorolnia. Elhangzott a többek között a "fűszeres", a "csodálatos", a "kifinomult", míg végül Csutorás Ferenc kimondta a bűvös bikavér szót, mint a fajta egyik felhasználási területét. A leghíresebb magyar cuvée mellett szó esett a kadarka eredetéről, történelméről, fontosságáról és újjáéledéséről. A beszélgetés végén mindenki elmesélte saját tapasztalatait, élményeit a fajtával kapcsolatban, illetve azt, egyáltalán hogy kerültek kapcsolatba vele.

 

 

---

Szabó Edit borszakíró
Borszakíró, gasztronómiai újságíró, a korábbi Népszabadság top 100 boros kiadvány szerkesztője. Legutóbbi könyve, a Gyengébb? Nem! női borászokkal készített riportkötet 2017-ben jelent meg.

---

 

 

13:10: Ebédszünet után Soltész Gergő kapott szót az „Összefogással minden könnyebb” blokk előadójaként. Kezdésként prezentálta azokat a célokat, értékrendet, amelyet az Egri Borműhely képvisel.
 
Köszönetét fejezte ki az Eszterházy Károly Egyetemnek a konferencia megszervezésért, illetve a folyamatos áldozatos munkáért, amely hozzájárul a régió fejlődésért.

 

2016-ban indult el az Egri Borműhely, kezdetben az alapítótagok havi rendszerességgel összeültek és megvitatták gondolataikat. A résztvevők listája aztán tovább bővült, többek között olyan tagokkal, akik az egyetem támogatásán túl erősíteni tudják az egyesületet.

 

Az Egri Borműhely kezdeményezés elsődleges célja, hogy több bort sikerüljön értékesíteni. A célok megvalósításának érdekében konzultáltak a HoReCA és a kiskereskedelem szereplőivel, Master of Wine-okat kerestek fel és elkészült egy piackutatás 500 fő bevonásával.
 
Az egyesület céljai között szerepel a már létező egységes borvidéki kommunikáció finomhangolása is. "Tömör, jól érthető üzenetet kell megfogalmaznunk" - emelte ki Soltész Gergő. Fontosnak tartják ezen felül a termékleírást és az aktiv marketinget is. Előbbivel kapcsolatban megjegyezte, az egyesületi tagok szerint a jelenlegi termékleírások a borokról nem reflektálnak kellőképpen a borvidéken zajló változásokra. A szabályozásokat ráadásul szintén kommunikálni kell, hiszen annak nincs értelme, hogy a régió saját maga számára előírásokat gyárt, de erről senki nem tud.

 

Az elindult együttműködés pozitív hatással lehet az eredményességükre, de legalább olyan fontos, hogy a segítségnyújtás lelkileg is sokat jelent a borászoknak. 

 

Előadásában szó esett a dűlőkről illetve azok adottságai közti különbségekről is, itt a feladat az lenne, hogy beazonosíthatóvá és befogadhatóvá tegyék mindezt a vevők fogyasztók számára. Ezért mindenképpen szeretnék növelni a dűlők ismertségét és újradefiniálni Eger ikonikus boros helyszínét, a Szépasszony-völgyet. "Olyan közeget szeretnénk kialakítani, ahol jó lenni és jó inni is."

 

Soltész Gergő elmondta, Szekszárdhoz hasonlóan tervben van az egységes egri palack bevezetése is. Kiemelte, az, hogy hogy idáig eljutottak, nem csupán az Egri Borműhely érdeme, hanem Egeré, az egyetemé, és az önkormányzaté is.

 
Előadásának végén felhívta a figyelmet a fiatal borfogyasztók megszólításának szükségességére. "Tudni kell azt, hogy lehet a fiatal fogyasztóval megszerettetni a vörösbort, vagy éppen egy friss reduktív illatos fehérbort! Probáljuk ennek a rétegnek is kielégíteni az igényit. Ha illatos bort szeretne, akkor mutassa meg Eger a reduktív fehérborait!"

 

 

---

 

 

 

10:30: A második blokk fókuszában a minőség állt. Caroline Gilby Master of Wine arról tartott előadást, szerinte hogyan lehet sikeres a magyar bor. Ezt követően Dominique Valentint hallhattuk, aki egy egészen érdekes és nem mindennapi előadással kötötte le figyelmünket.

 

Elsőként Caroline Gilny, a magyar borok barátja lépett az emelvényre. 1991 óta foglalkozik magyar borokkal. Ma a borvásárlók szemszögéből fogja értékelni a magyar borokat, hiszen ő maga is így kezdte, és mert ezt tartja a legfontosabbnak.

Természetesen a térkép mindig fontos, hogy a fogyasztó el tudja helyezni az országot és vele együtt a bort, de ezen kívül megannyi dolgot kell szem előtt tartani. Fontos a folyamatos tanulás, meg kell vizsgálni a hasonló helyzetben lévő országokat. Ne próbáljuk meg egymagunk megoldani az összes problémát!

„Szóval mikor is volt kiváló a magyar bor világviszonylatban?”

– tette fel a kérdést. A tokaji bort világszerte fogyasztották, fogyasztják ma is. Hogyan tudjuk a modern kiválóságot megfogalmazni: mi a jó hírnév? Magyarországnak gondolkodnia kell a jó hírnévről. Érezni kell a vásárlónak, hogy ez kell neki, hogy ettől boldog lesz, pontosan ettől a bortól. Fontos kérdés az is, hogy országszinten mit szeretnénk elérni: a presztízs a fontos, vagy a nagy mennyiségű exporton van a hangsúly?

 

Amikor egy magyar bor bekerül egy Michelin csillagos étterembe külföldön, akkor megvan a wow érzésünk. Tanácsként megjegyezte: jelentkeznünk kell nemzetközi versenyekre, amivel később erősíteni tudjuk a magyar borok kommunikációját, marketingjét. Kell a verseny! Ha nem érünk el jó helyezést, vizsgálódnunk kell, hogy miért nem, miért történt ez így?

A legfontosabb kulcs azonban a minőség. Minden árfekvésű bornak hibátlannak kell lennie. Nincs rá mentség, ha a bor nem megfelelő.  Megemlítette a Winelovers 100 - A 100 legjobb magyar bor kiadványt, ahol a teszteléskor 46 bort utasított vissza, mert a borok hibásak voltak. Dugóíz, oxidáció, brettes bor, ezeket mind lehet kezelni! Hozzátette, ő azért emlegeti ezeket a problémákat újra és újra, mert szeretné, ha javulna a pinőség. "Csak Egy pici odafigyelés kell hozzá."

Említést tett a vevői igény fontosságáról, ezt mindig szem előtt kell tartani a termelőnek. Ma már a fogyasztó sokszor tudni szeretné, fenntartható gazdálkodásból érkezett-e a bor és milyen eljárással készült. A vegán jelzőt is éppen ezért kell feltűntetni a palackon.

A borászok nagyszerűek a szőlőben és jó borokat készítenek, de sokaknak a gyengéje az üzleti vonal. A vevők részére mintát kell szolgáltatni, tájékoztatni kell őket, folyamatosan kapcsolatot kell tartani velük, e nélkül nincs külpiac.

 

Ezután áttértünk a boroscímkékre. A furmintot emelte ki, ami egy könnyen kimondható magyar fajta, azonban a hárslevelű kiejtése külföldiként egyenlő egy rossz nyelvtörővel. Beszélt a Furmint Februárról, amin ő maga is részt vett és imádta. "Törekednünk kell arra, hogy a címkéinken olyan neveket használjunk, ami könnyen befogatható egy külföldi számára is." Tanácsolja a pincészeteknek, hogy mindig vonjanak be egy külső fordítót, és figyeljenek a külföldi címke előírásokra is. A címke eladja a bort, de csak akkor, ha mindkettő hibátlan. Szintén elengedhetetlen a kommunikáció, a PR. Kellenek a személyes történetek, hogy a vásárlók kötődni tudjanak a borászhoz.

 

 

Kiemelt egy román borászcsoportosulást, ahol rájöttek, hogy közös erővel csodákra képesek. A Recas pince megvásárolt egy rossz állapotú pincét, és most már a harmadik legnagyobbak Romániában. Rengeteg bort adnak el külföldre, helyet teremtettek a Román bornak a polcokon.

 

1000 hektáros terület, modern borászat, de nagyon megválogatják, mivel dolgoznak. Ezen felül segítik a kis pincészeteket, pedig nem lenne rájuk szüksége. Magyarországon is rá kellene jönni, hogy itt is ugyanennyire fontos az együttműködés. Túl kell látni az egyéni sikereken és közösen kell feltenni a magyar borokat a bortérképre.

 

Építő jellegű kritikaként megjegyezte, hogy a piacot folyamatosan vizsgálni kell. A nemzetközi fajtáknak megvan a helye. A pinot noir jellegű borokat nagyon szeretik Angliában, a magyar borászoknak van lehetősége arra, hogy ilyen borokat készítsenek. A kadarka, a kékfrankos azért jó, mert könnyed elegáns borok születhetnek belőle. Meg kell érteni a célpiacokat, ahhoz hogy sikeresek tudjunk lenni. Túl kell teljesítenünk a fogyasztó elvárásait, kollaborálni kell, ki kell szolgálni a disztribútorokat. Elmondta, hogy a Villányi Franc még nem áll készen külföldre, a furmint viszont alkalmas a zászlóshajó szerepére!

Összefoglalásként hozzátette, hogy a fent felsorolt tényezőknek egyszerre kell rendben lenni, lépésről lépésre mindent végig kell venni, Magyarországnak ugyanis megvan minden adottsága!

Kedves olvasó engedjen meg egy személyes gondolatot a végén: több ilyen magyar borbarátra lenne szükségünk!

 

---

 

9:45: Tóth Kata beszámolt róla, hogy náluk a Tóth Ferenc pincészetnél hogyan valósult meg a generációváltás. Elmesélte, hogy a téma maga nagyon nehéz kérdéseket és érzelmi vonatkozásokat vet fel. Beszélt a generációváltás alternatíváiról, ami végbe mehet a családon belül, de kivitelezhető tulajdonostárs, befektető bevonásával, esetleg cégeladással és végül végtelen kitartással.
 
Elmondta, hogy az ő generációváltásuk nagyon szerencsésnek mondható, annak ellenére, hogy sok nehézséggel kellett szembenézniük. A négy alternatíva közül a lehető legjobb adatott meg nekik, családon belül maradt az irányítás. Édesapjának, Feri Bácsinak mindig fontos szempont volt, hogy saját kézben maradjon a pincészet.

A Tóth pincészetnél 1984-ben kezdődtek az első telepítések, miután Kata szülei úgy döntöttek, ez lesz a főállásuk és felhagynak minden mással. 1998 és 2004 között a család minden vagyonát a gazdaságba invesztálta. Az értékesítés sokáig helyben történt Egerben, és ugyan minimális vendéglátáson belüli eladásról számolt be Kata, az nem volt akkoriban számottevő. Kata kisfiának születésekor édesapja

Kata ekkor otthagyta állását és teljes munkaidőben csatlakozott a pincéhez. Férje a gazdasági-pénzügyi területért felelőse lett. Az első fő feladat az értékesítés megszervezése és újragondolása volt. Ő szerette volna kézbe venni az eladások koordinálását, hogy megismerje a piaci szereplőket és tapasztalatot szerezzen. Az első 4-5 év nagyon nehéz volt Kata számára. Férje és az édesapja egyaránt erős személyiség, így két férfi határozott elképzelési között kellett helyt állnia. Bár beleszületett a szőlőbe, mivel pénzügyi a területet választotta, amikor átvette a pincészet operatív vezetését, újra kellet tanulnia mindent.

 

 
A 2006 és 2016 közötti időszakot Kata a „vállalkozások koraként” jellemezte, ebben az időszakban 8 hektárról 25 hektárra nőtt a szőlőterületük. Jelenleg 8 dűlőben dolgoznak. Megújult a pincészet eszközparkja és szintén ekkor gondolták újra az értékesítési csatornákat, mindehhez külső segítséget vettek igénybe, akikkel  jelenleg is együtt dolgoztak. A klasszikus borok adják az értékesítés nagy részét. Miközben fontosak számukra a külpiacok is, a helyi értékesítésen már megtalálhatók boraik hipermarketetben, nagykereskedésekben. Az eladások háromszorosára ugrottak ebben az időszakban.

Zárásként elmondta, örül, hogy sikerült a pince irányításába előző munkahelyén szerzett tapasztalatait is beépíteni. Jelenleg pincészetüknél még mindig meghatározó a család szerepe, de 12 kolléga járul hozzá a borászat gördülékeny a működéséhez.

 

Egy valamit biztosan megtanult a család a hosszú út alatt:

Előadását egy személyes megjegyzéssel zárta. Szeretné, hogy 15 év múlva a fia álljon a pódiumon, mert az igazolni fogja, hogy jól csinálták.

 

---

 

 

9:15: "Generációk egymás között"  kezdő blokk keretében a Leitersdorfer Edit a Kárasztelek Pezsgőpincészet menedzsere és Tóth Kata a Tóth Ferenc Pincészet ügyvezetője lépett a pódiumra. 

 

9:00: A regisztrációt követően első napirendi pontként Dr. Liptai Kálmán az Eszterházy Károly Egyetem rektora, Dr. Váczy Kálmán Zoltán az Eszterházy Károly Egyetem Kutatási és Fejlesztési Központjának főigazgatója, valamint Dr. Lőrincz György az Egri Borút Egyesület elnöke megnyitja a jubileumi XX. Szőlészeti és Borászati Konferenciát. A teremben összesen 200 fő van jelen! 

 

---