Az alábbiakban részletet közlünk a Winelovers 100 - A 100 legjobb magyar bor magazinban megjelenő írásból. A magazin szeptember 17-én kerül az újságárusokhoz, de ha most előrendeled, te már 10-én böngészheted a Magyarország 100 legjobb borának listáját. Ráadásul az előfizetők most ajándékot is kapnak. További részletek és előfizetéssel kapcsolatos tudnivalók itt érhetők el.

 

Arad-Hegyalja a történelmi Magyarország egykor meghatározó szőlőtermő területe volt. A Kárpát-medence egyik legősibb bortermelő vidéke, az alapításáról szóló írásos okirat Szent István király idejéből származik. A borvidék az Erdélyi-középhegység délnyugati nyúlványa, Aradtól 20 kilométerre található kelet felé. Meleg éghajlatú, napsütéses vidék, a vörösboroknak kedvező mikroklímával és talajadottságokkal. A ma is hozzá tartozó települések (délről észak felé haladva): Ópálos, Ménes, Gyorok, Aradkövi, Kovászi, Világos, Magyarád és Pankota.
Hajdanán a kadarkából készült ménesi vörös aszú tette Európa-szerte híressé a régiót.

 

A borvidék legszebb korszakában, a 19. században virágzott a szőlőművelés és a bortermelés Arad-hegyalján. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik a kolnák története is.

De mik is azok a kolnák? A kolna a régi elnevezése a ménesi borházaknak, présházaknak. Ezekhez esetenként borospincék is tartoztak. Korabeli térképek szerint először a 18. század végén tűntek fel a hegyekben különböző épületek, amiket kezdetben a távolabb élő szőlőtulajdonosok emeltek, így szüret után a termést nem kellett messzire szállítaniuk, helyben el tudták végezni a feldolgozást.