Az egri legenda szerint a bikavér elnevezés a török időkből származik, de ez aligha igaz, hiszen hazánkban egészen a török hódoltságig kizárólag fehérbort termeltek. A kadarka kékszőlőfajta és a vörösbor készítésének technológiája a törökökkel együtt érkező rácok közvetítésével honosodott meg borvidékeinken. Írásos források, oklevelek, útleírások a bikavér elnevezést a 19. század közepéig nem említi (forrás: Máté Andrea. 2003. A bikavér legendája. Rubicon. Vol. 1-2/2003, pp 40-41).

A történelmi hagyatékok csak a 19. század második felében kezdik említeni a bikavér nevet. Ez elsősorban Szekszárd költőjének, Garay Jánosnak köszönhető, aki 1846-ban „Szegzárdi bordal” című versében megalkotta a bikavér elnevezést:

A „bikavér” kifejezést tehát elsőként a szekszárdi bor megnevezésére alkalmazták. A bikavér egy másik fontos, korai említése Erdélyi János 1851-ben megjelent Magyar közmondások könyve című művében olvasható a „Bikavér” címszónál: „Így nevezik az erős veresbort, például az egrit”. A meghatározás Szekszárdra ugyan nem vonatkozik, de az egri bort is csak példaként említi, amely a szó általános, nem tudatos használatára utal. Ezt erősíti továbbá Ballagi Mór 1873-ban megjelent „A Magyar Nyelv Teljes Szótára’ c. műve, amely szerint a ’Bikavér (tréfás) - erős, sötét színű vörösbor” (vö.: Töttös Gábor. 1987. A szekszárdi szőlő és bor. pp 127.).

A közelmúltban Eger és Szekszárd között vita folyt arról, hogy a történelmi tények melyik borvidéket jogosítják fel a „bikavér” név használatára. A rendelkezésre álló történelmi források is azt mutatják, hogy ugyan Szekszárdon bukkan fel elsőként a kifejezés, de használata a mély színű bor általános megnevezésére korlátozódott. A viták ma már háttérbe szorultak, mindkét borvidék termelői elfogadják a névhasználat feltételeit.

Az Egri bikavérhez hasonlóan a Szekszárdi bikavér név az Európai Unióban földrajzi árujelzőként bejegyzett, védett eredetű minőségi bor, készítésének módja szabályozott és ellenőrzött, a megnevezést a Szekszárdi borvidéken kívüli termelők nem használhatják.

Itt találhatóak az Eger oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának különböző változatai:

A 102/2009. FVM rendelet alapján elkészített változat - 2011-ben benyújtva az Európai Bizottság részére. Ez a változat nem hatályos. A 2010. és a 2011. évjáratok esetében a rendelet előírásait kell alkalmazni, a termékleírás a rendeleten alapul, azonban annál több mindent szabályoz.

A 2012. évjárattól alkalmazandó dokumentum - a 2011-ben benyújtott módosítási kérelemnek megfelelően (nemzeti jóváhagyást követően)

- a módosítások jelölésével

- a módosítások jelölése nélkül

Itt találhatóak meg a Szekszárd oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának változatai.

A 2009. augusztus 1-jei állapot alapján elkészített változat (nem hatályos)

A 2012-ben benyújtott módosítási kérelemmel kiegészített, hatályos változat (nemzeti jóváhagyást követően)

- a módosítások jelölésével

- a módosítások jelölése nélkül

 (forrás: kormány.hu)

***