Mikortól számít valóban öregnek egy tőke? Ha a nagykönyvben megírtakat vesszük alapul, akkor a szőlő teljes termőképességének szakaszát 5-30 éves kora közé teszik. Ami ezután következik, azt már a növény öregedési időszakának nevezi a szőlészeti irodalom. Ahogy a tőke idősödik, csökken a termőképessége és a biológiai potenciálja is, tehát klasszikus értelemben egy 30-40 éves ültetvényt már öregnek nevezhetünk. Azonban ezeket a szőlőket nem kell egyből „eltemetnünk”. Egyre több olyan termelővel találkozhatunk, akik nagy jelentőséget tulajdonítanak az idős tőkéknek.

Szekszárd egyik neves borásza, Vida Péter is hasonlóan gondolkodik a témáról. Kedvelt fajtájából, a kadarkából közel 1 hektár területű 90 éves ültetvényt művel. Úgy gondolja az idős szőlő sokkal megbízhatóbb és szinte állandóan hozza a tőle elvárt minőséget. Egy rosszabb évjáratban is képes kiemelkedően teljesíteni, amit egy fiatalabb tőke legtöbbször nem tud kivitelezni. Az erről szüretelt gyümölcsökből pedig, egy sokkal koncentráltabb és értékekben gazdagabb bor készíthető.

 

Szepsy István is kiemelt figyelmet fordít az idősebb tőkékre. Szerinte egy 30 év feletti szőlő nem feltétlenül öregszik, inkább megnyugszik. Ebben a korban már képes a növekedés helyett főként a termésre és annak minőségére koncentrálni. Ezt a Birtok Szent Tamás néven forgalomba hozott dűlőszelektált bora is jól igazolja, melynek alapját, az ezen a területen 1950-ben telepített furmintok képezik. Úgy gondolja, amelyik ültetvény már megért 50 évet, az könnyedén 100 évig is teremhet. Sok minden kell azonban ahhoz, hogy egy szőlő ilyen idős korba léphessen. Fontos, hogy milyen kezekben volt az ültetvény, hogy volt karbantartva és hogy milyen gyakorisággal váltakoztak művelésmódjai a hosszú évek során. Egy megkíméltebb, végig azonos művelésmódon termesztett, nagyobb gonddal kezelt szőlő, könnyebben éri meg a matuzsálemi kort.

 

 

A Tokaj-Hegyalján fellelhető Breitenbach borászatnál sincs ez másképp. B. Kiss János két olyan területtel is büszkélkedhet ( Cirókás-dűlő, Alsógát), amelyen közel 100 éves tőkék teremnek. Ő szintén az idős szőlők megbízhatóságát tartja az egyik legfontosabb erénynek, valamint hogy gyakorlatilag saját magukat korlátozzák. Ennek köszönhetően hajtásritkitás és zöldszüret nélkül érhet el egy komplexebb, komolyabb beltartalmat a bogyó.

 

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogyha kicsit jobban utánajárunk a témának, akkor az előbb említett tőkék már nem is számítanak annyira idősnek. Ugyanis Pécs belvárosában egy ház udvarán található a legidősebb szőlőtőke, melyet feljegyzések szerint 1550-ben ültettek. A mai napig jó kondíciónak örvend és minden évben terem. Hivatalosan azonban mégsem kaphatja meg ezt a címet, mivel Guinness rekordok könyvében egy több mint 400 éves Mariborban, Szlovéniában található matuzsálem van bejegyezve rangidősnek.

 

 

Sokan használják marketingfogásként az öreg tőkék értékeit. Teljesen érthető okokból, mivel egyértelműen különlegességnek számítanak. Hisz ne felejtsük el, hogy az esetek nagy részében valóban többlettartalom bújik meg a palackokban. Az ilyen időt megélt szőlők dús és mély gyökérzettel büszkélkedhetnek, amely számtalan talajréteget érinthet, ezzel fokozva a bor ásványosságát és komplexitását. Önmagában az, hogy egy 100 éves tőkéről szüreteltük a gyümölcsöt nem biztosíték arra, hogy egy különleges, értékes és jó bort kapunk. Fordítva viszont, ha egy terület régebben is kiemelkedő borokat adott, annak értékéhez jó esetben csak hozzátenni tud a szőlő egyre régebbi kora.