„5-6 éve kezdődött minden. Jásdi István teraszán ültünk borral foglalkozó emberek páran, az olaszrizlingről beszélgettünk. Ott kristályosodott ki, hogy piramisrendszerben kell összefogni és összefoglalni a régió borait. Hamarosan megalakult a szervezet, majd 2016-ban elkészültek az első BalatonBorok, amik a Vinea Balaton piramis alsó szintjét képviselik a hegybor és a dűlőbor előtt” – mesél a kezdetekről Pintér Zsolt, a Balatoni Kör boros „tagozatának” projektmenedzsere. Az idei évben 19 pincészet mintegy 60 ezer palack, a szabályzatnak megfelelő BalatonBor forgalomba hozására kapott engedélyt, Pintér Zsolt szerint ez idővel valahol 2-300 ezer palacknál fog beállni.

 

 

 

Bármi is legyen a kifutása, a BalatonBor sok másik borvidék számára etalon lett. A pannonhalmi PH-Érték nevű hasonló kezdeményezésről folytatott beszélgetés során rendszeresen hivatkozott erre például Illés Tamás, a Pannonhalmi Főapátság pincészetének kereskedelmi és marketingvezetője. „Kicsit sajátos a helyzetünk, mert a borvidéket sokan tulajdonképpen a 2003-ban újraindult főapátsági pincészettel azonosítják. Pedig időközben lezajlott egy csendes forradalom sok más borvidéki borászatnál is, hatalmas fejlődés történt az ültetvények korszerűsítésétől kezdve a pincetechnológián át a generációváltásig mindenhol. Eljött az a pont, hogy borvidékként kommunikáljuk magunkat a közösség erejét bevetve, egységben. Ahhoz ugyanis, hogy borturizmust tudjunk építeni, nem elég egyetlen pince, több attrakcióra van szükség. Többek között ebben is nagyon jó példával járt elöl a BalatonBor közössége” – mondja. A PH-Érték, vagyis a borvidéki alapbor után szintén tervezik a piramis felfelé bővítését, a hasonlóságok azonban itt véget érnek. Ők ugyanis nem egy fajtára építenek: a termőhelyen magát egyébként kiválóan érző rajnai rizling csak a házasítás alapját adja, a közösségi bormárka stílusát definiáló pannonhalmi termelők szerint e fajtából ugyanis nehezen készíthető mindenféle évjárati körülmények között jó értelemben véve populáris, fiatalos, könnyed tétel némely kiegészítő és aromatikus fajta nélkül. (A jegyek meghatározása után egyébként a jövőben mindig egy bírálóbizottság dönt arról, hogy a nevezett bor belefér-e a kategóriába.)

 

 

Kicsit más történet a 2018-ban debütált villányi REDy márka, ott tulajdonképpen házon belül volt már egy előkép, jelesül a Villányi Franc. „Ennek a nagy formátumú, prémium bornak a fiatalos, bulizós, könnyed ellenpólusát, egy igazi, nyárestén akár lehűtve is kiváló bisztróbort szerettük volna létrehozni” – mondja Kovács Boglárka Dóra, a márkát gondozó Tenkes Borvidékfejlesztő Nonprofit Kft. marketing vezetője. Érdekes módon – és ezt a Pécsi Tudományegyetemmel folytatott kutatásuk is megerősítette – a portugieser alapú „bulibor” először nem a bulizó fiatalok, vagyis az egyetemisták körében, hanem a náluk eggyel idősebb korosztálynál hódított, ezért az idei évtől további kampányok indultak. „Nem kifejezetten a borra, inkább az életérzésre helyezzük a hangsúlyt. Két buli szponzorálásába is beszálltunk, többek között mi öltöztettük fel a REDy színvilágát idéző fehér, fekete és piros színekbe a helyszínt. Úgy gondoljuk, ez lehet az irány a fiatalok megnyerésére” – mondja Kovács Dóra Boglárka, aki szerint a másik erősítendő terület a gasztromegjelenés, bár Pécsen és általában a környéken egyre több borlapra felkerül a REDy.

 

 

Hasonlón munkálkodnak a BalatonBor esetében is. „Ez nem egy exporttermék, viszont a közvetlen környezetünkben, vagyis a Balaton körül szeretnénk elérni, hogy alapborrá nője ki magát, a minőség tekintetében is mérce legyen” – mondja a korábban már idézett Pintér Zsolt. Idén ennek érdekében indítottak egy akciót: azok a vendéglátó és kereskedelmi egységek, akik 60 palackkal rendeltek egy pincészettől, két kartont grátisz kaptak.  A projektmenedzser úgy gondolja, nagy áttörést hozhatna, ha Villányhoz hasonlóan a BalatonBor számára is egy különálló, kifejezetten boros régiós ügynökséget hoznának létre – jelenleg a Balaton körüli turizmussal átfogóan foglalkozó Balatoni Körön belül van Dobosi Győző vezetésével egy munkacsoportja.

 

 

Nincs ilyen gond Pannonhalmán, a PH-Értéket gondozó klaszternak ugyanis teljes jogú tagja egy győri illetőségű marketingkommunikációs ügynökség is. Rengeteg program máris megvalósult és vannak további tervek is a tarsolyban. „Tavaly a győri 31! összművészeti fesztiválon, idén a Múzeumok Éjszakáján volt hangsúlyos közösségi kitelepülésünk, de egységben vagyunk jelen a Győri Bornapokon és a Winelovers River Nightot is egy kiemelt megjelenésnek tekintjük. Ami a jövőt illeti, terveink szerint 2020-ban indítjuk a Borgőzös nevű csúcsrendezvényünket Győr és Pannonhalma között közlekedő boros nosztalgiavonatozással és gasztronómiai-kulturális kísérőeseményekkel, illetve azon vagyunk, hogy létrejöjjön egy közösségi borbár Győr belvárosában. Fontos, hogy a város úgy tekintsen ránk, mint a saját szőlőskertjére, mi pedig Győrre mint a borvidék mindennemű centrumára” – mondja Illés Tamás.

 

A három közösség abszolút nem vetélytársként tekint egymásra, ennek ékes bizonyítéka a már említett közös kóstolójuk a Winelovers River Night vol.3. sétálóhajózással egybekötött kóstoló augusztus 29-én. „Tartottunk már közös évjárat premiert és egyéb kóstolókat. Úgy gondolom, kiegészítik egymást a termékeink, más a közönség és a stílus. Ráadásul együtt még inkább példát tudunk mutatni a többi borvidéknek” – mondja Pintér Zsolt. Olyannyira figyelnek egymásra, hogy nem is hozzák el minden tételüket. Mint Kovács Boglárka Dóra elmondta, aránytalan lenne, ha ők mind a 18 borászatukat kiállítanák, miközben Pannonhalmán egyelőre jóval kevesebben készítenek PH-Értéket. „Ez a mi közös rendezvényünk, jusson mindenkire ugyanannyi a reflektorfényből.”