A Mount Sinai Orvostudományi Egyetem kutatói a Nutritional Neuroscience online kiadásában megjelent tanulmányukban kimutatták, hogy a koffeinmentes kávé serkenti a 2-es típusú cukorbetegséggel összefüggő agyi energia-anyagcserét. Ennek az agyi funkciónak a javulása a demencia és más neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór egyik ismert kockázatcsökkentője.

 

Az egyetem kutatói Giulio Maria Pasinetti vezetésével azt vizsgálták, hogy a szabványos koffeinmentes kávéval végzett étrendkiegészítés a diabétesz kialakulását megelőzően javítja-e az inzulin-rezisztenciát és a glükózfelhasználást az étrend által kiváltott 2-es típusú diabéteszben szenvedő egerekben. Kimutatták, hogy az agy hatékonyabban tudta feldolgozni a glükózt, hatékonyabban hasznosította az agysejtek energiaszükségletéhez. A glükóz hasznosítása a 2-es típusú diabéteszben szenvedő emberek agyában csökken, ami neurodegeneratív rendellenességek kialakulásához vezethet.

A kávéfogyasztás azonban nem mindenkinek tesz jót – állítják egyesek –, mivel olyan szív-érrendszeri kockázatokkal járhat, mint a megnövekedett koleszterinszint és vérnyomás, amelyek a szívbetegség, a stroke és a korai halálozás fokozott kockázatával állnak összefüggésben. Ezeket a negatív hatásokat a kutatók főként a kávé magas koffeintartalmának tulajdonították. Eddig. Az új tanulmány azonban azt bizonyítja, hogy a kávé egyéb összetevői egészségügyi előnyökkel járnak az egerekben. Pasinetti a kutatás következő lépéseként az étrendkiegészítőként fogyasztott koffeinmentes kávé megelőző szerepét vizsgálja majd az emberekben.

„Az arra utaló új eredmények fényében, melyek szerint az Alzheimer-kórral és más, öregedéssel járó neurodegeneratív betegségekkel összefüggő kognitív hanyatlást olyan neuropatológiai állapotokra lehet visszavezetni, amelyek a betegség kialakulása előtt több évtizeddel indultak meg, kulcsfontosságú a megelőző kezelések kifejlesztése az ilyen betegségek ellen” – állítja Pasinetti.

A kávé polifenoltartalma miatt az étrend egyik legfontosabb antioxidáns-forrása. Bizonyított, hogy az antioxidánsok kiküszöbölik a szabadgyökök hatását, és védik a sejteket az oxidatív károsodásoktól.

Epidemiológiai vizsgálatok igazolták a rendszeres kávézás jótékony hatásait. Ez a polifenolbevitellel áll kapcsolatban, ami csökkenti egyes krónikus vagy degeneratív betegségek, például a rákos megbetegedések, vagy ahogy arról fentebb már szó esett, a kettes típusú cukorbetegség, a gyulladások és a májbetegségek kialakulásának kockázatát.

Egy Svájcban végzett kutatás szerint nem befolyásolja a kávé egészségvédő hatását az, hogy milyen formában iszod. A szakemberek szerint mindegy, hogy tejeskávét, eszpresszót vagy hosszú kávét fogyasztasz, a benne lévő értékes anyagok ugyanúgy hasznosulnak. A nem tejből készült tejpor azonban mérsékli a kedvező antioxidáns hatást.

Ritkán tesznek javaslatokat tanulmányok alapján az ajánlott elfogyasztandó kávémennyiségre. A kávé legismertebb összetevője, a koffein felszívódásának sebessége egyénenként erősen eltérő lehet.

A koffein átlagos felezési ideje - az az idő, amennyi alatt a szervezet az egységnyi idő alatt elfogyasztott koffeinmennyiség felétől megszabadul - nagyjából három óra. Ezt az időtartamot számos tényező befolyásolja. Míg a terhesség akár 100%-kal is megnövelheti az átlagos felezési időt, a dohányzás meggyorsíthatja a vegyület kiválasztását. A fogamzásgátló szerek és az alkohol is növelik a koffeinlebontás idejét.

A számunkra megfelelő kávémennyiség meghatározásához tehát figyeljük a szervezetünk reakcióit. A Magyarországon elfogadott általános irányelv napi két-három csésze - ekkora mennyiség jótékony hatású lehet az egészségi állapotra.