Lassan negyedszázada, hogy a Föld egyik legfőbb kérdésévé vált a minket körülvevő környezet, a Föld egészségi állapota. Megismertük az ózonlyukat, amit lassan betapasztunk, a globális felmelegedést, az El Nino-t, a jégsapkák megolvadását. S persze azt is megtapasztaltuk, hogy sokan inkább a pénz hatalmát választják, a fenntartható és élhető világ helyett.

A hosszú távú tervezést, új módszerekkel és fajtákkal kapcsolatos próbálgatást már megkezdeni is nehéz kérdés, mert sajnos nem lehet tudni, hogy mi és hogyan fog változni. Abban a szakértők is egyetértenek, hogy éghajlatunk változásban van, de hogy ennek hol, mikor és milyen hosszú távú hatása lesz, az már nem ennyire egyértelmű. A változások eredménye leginkább a szélsőségekben, szokatlan, kiszámíthatatlan jelenségekben látszik. Tavaly augusztusban egyszerre volt nagy kánikula és rengeteg csapadék, így minden idők legrosszabb évjárata várható, sokak szerint a 2010-esnél is gyengébb. Idén szépen indult minden, aztán 2 hét pokoli meleg és hosszú szárazság, majd hirtelen lehűlés és özönvíz, jégeső, mindent elpusztító viharos szél következett, és ez ismétlődött több ciklusban. Ezekkel bizony nehéz mit kezdeni.

 

A változások egyértelműek, de hogy – akár csak az elmúlt 5 évet nézzük – a csapadék vagy a szárazság lesz az uralkodó, nem derült még ki. Biztosan mérhető viszont, hogy a telek egyre enyhébbek és kevésbé nedvesek, az évszakok sokkal jobban összemosódnak és a szélsőségek eluralkodnak. Ha meleg van, akkor nagyon, esni bár ritkán szokott, akkor is inkább ömlik, a vihar és a jég pedig visz mindent. A szélsőséget, a kiszámíthatatlant pedig nagyon nehéz kezelni, az előkészületek pedig úgy tűnik, hogy csak a károk enyhítésére elegendőek.
Az már látható, hogy három szőlőfajtánk alapvetően nehezen birkózik meg ezzel a szélsőséges időjárással: az olaszrizling, a hárslevelű és a kadarka. Az olaszrizling rosszul viseli a nagy és hosszantartó meleget, szárazságot. Sokkal hamarabb leáll és elkezd mazsolásodni, ha időben kap folyadékot, akkor képes újra összeszedni magát, de akkor sem lesz az igazi. A hárslevelű egyértelműen vízigényes fajta, ezért idén vannak olyan helyek Tokajban, ahol teljesen odavan a termés, a kadarka pedig hajlamos a rothadásra, így ha hirtelen hullik sok csapadék, könnyen vége van.

Milyen problémák merülhetnek fel szélsőséges időjárás esetén?

 

A hosszan tartó szárazságban a szőlő működése lelassul, egy idő után leáll a növekedés, a növény túlélésre játszik. Ha ez túl hosszan tart, akkor már nem lesz képes utolérni magát a termés. Kis méret, alacsony létartalom, kellemetlen változások a bor szerkezetében. Elégnek a savak, megnő az alkohol, fenolos érettség elmaradhat. Lassú, alkoholos borok készülnek, alacsony beltartalommal, vörösborok esetén komoly, éretlen tanninokkal.

 

Amennyiben a szárazság hosszú hónapokon keresztül tart és télen sincs utánpótlás, akkor a mélyen fekvő rétegekben is elfogy a folyadék, csökken a tápanyag felvétel és a szőlő folyamatosan szárad. 

 

Mit lehet tenni ilyenkor? A folyadék megőrzését megfelelő talajmunkával lehet segíteni, javítani a helyzeten a lombozat megfelelő kezelésével, de ez sem könnyű feladat, hiszen nehéz megtalálni a középutat. A szemeket óvni kell ugyanakkor a megégéstől is, miközben nem lehet túl sok gyümölcsöt sem fennhagyni, mert akkor elveszi az energiát a szőlő kineveléstől. Eközben pedig arra is figyelni kell, hogy a megfelelő szellőzés is meglegyen, mert nagyobb csapadék esetén a dús lombozat jó táptalaj a rothadásnak, gombás betegségeknek. Tehát a szárazság ellen is már önmagában nehéz védekezni, kell a jó talajmunka, lombozat kezelése és a tökéletes szüreti időpont megválasztása. Az már biztosan látható, hogy 2-4 éven belül mindennapos lesz a hazai borvidékeken is az éjszakai szüret.

Mi van akkor, ha leszakad az ég és minden elönt az eső?

 

Az már nem újdonság, hogy az alacsony termőrétegű területeken ez maga vég, hiszen a hirtelen esőt a föld nem tudja felszívni, a csapadék pedig magával sodorja a maradék talajt. A nagy mennyiségű csapadék következtében a szőlőszemek hirtelen megnőnek és kirepednek. Ilyenkor pedig jönnek a betegségek.

 

 

Szerencsére a természet időnként tud segíteni. Több helyen így történt idén is, amikor a szemek „begyógyultak” az időben jött felmelegedésben. A sok esőben nem marad más megoldás, mint a permetezés. Tavaly akár egy tucatszor is. Kérdés, hogy ilyen agresszív viszonyok között a természet közeli szerekkel történő permetezés mennyire segít...

 

A borászok összehangzóan állítják, hogy még akár egy borvidéken belül is nehéz döntéseket hozni, készülni a jövőre, mert egy területen belül is sok mikroklíma található. Ezek pedig nem csak egy-egy adott időpontban, hanem az egész évjáratban másképp viselkednek.

 

 

A klímaváltozás következtében a tapasztalatok feldolgozása, a folyamatos tanulás és a még koncentráltabb odafigyelés egyre nagyobb hangsúlyt fog kapni. A pincében pedig a megfelelő munka, amivel a kevésbé kiegyensúlyozott termést meg lehet óvni, kedvesebbé lehet tenni.
Jöhetnek tehát az éjszakai szüretek, a terméshozam még pontosabb beállítása, akár többszöri alkalommal is az adott év viszonyainak megfelelően, és még inkább igaz lesz, hogy a rossz szüreti időpont az egész éves küzdelmet tönkrevágja. A pincében eldőlő kulcskérdések, mint a hordóhasználat, a hőmérséklet szabályozása, az almasav bontás, az érlelés ideje évről-évre nagyobb jelentőséget nyer. A természetközeli gazdálkodók, úgy fest egyre több problémával fognak megküzdeni.

 

 

Új szőlőfajtákkal is megismerkedhetünk a jövőben, előtérbe kerülhetnek a talajközeli művelési módok, elterjedhet az öntözés, és megjelenhetnek a természetes édes vörösborok is. De az is lehet, hogy 5 év múlva kiderül, egyik jóslat sem jött be…

 

Várunk, figyelünk, tervezünk, készülünk mindenre és bízunk benne, hogy idén a párizsi klímacsúcson a világ vezetői kicsit elfordítják fejüket aktuális és szomorú válságainkról és az emberiség számára hosszú távú és pozitív döntéseket hoznak, mert beköszöntött a 24. óra.