A Tokaj-Hegyaljai Borvidéken készít kiváló borokat Bodó Judit, a Bott Pince borásza. Judit ragaszkodik hozzá, hogy nem a borász neme, hanem elkötelezettsége, és a keze alól kikerülő jó minőség a legfontosabb. Bár férjével, Józsival együtt mind a ketten teljes szívvel végzik a munkát, nem kérdés Judit számára, hogy „Jóskát segítőtársnak küldte ide mellém a Jóisten”. Ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – működik a kreatív szimbiózis. Judit megálmodja az összképet, Józsi precízen kidolgozza a részleteket, megépíti, majd jön Judit, aki élettel tölti meg. A férj nem mellesleg művészettörténész, így a művészi ihletettségű borok mellett nívós programokon is törik a fejüket.

 

 

„Mindenre nyitottak vagyunk, de akár zenéről, képzőművészetről, színházról van szó, nagyon fontos számunkra, hogy az a produktum a borainkhoz hasonló minőségű legyen, ezért nem vagyunk hajlandók kompromisszumot kötni.” Judit bevallottan izgult a fotózás miatt, mert a Freywille ékszereivel eddig csak újságban találkozott, „de az, hogy most felhúzom a kezemre, különleges alkalom”. A Bodó házaspár Csehszlovákiában született, a mai napig szeretik Csehországot, így természetesnek tűnt, hogy Judit az Alphonse Mucha kollekciót választja a fotózáshoz. Ahogy a művészetet, úgy a borászatot sem lehet gépesíteni, legalábbis Judit szerint. A magas minőséget megszállottan kereső borász négy hektár szőlőről csak egy hordónyi aszút tud készíteni, mivel minden munkát – pláne az aszúszedést! – kézzel végeznek. Mint vallja „egy pohár aszúban nemcsak a sav és a maradék cukor van benne, hanem ötszáz év hagyomány, ötszáz éves mozdulatok is.”

Ahogyan a szecesszió művészeinek munkái megihletik a Freywille tűzzománc kollekcióinak tervezőit, úgy áll múzsaként és segítőtársként az egri borász, Lőrincz György mögött és mellett felesége, Andrea. A 2008-ban a Borászok Borászának, egy évvel később pedig az Év Bortermelőjének is megválasztott György mondhatni megelőlegezte a bizalmat feleségének, hiszen róla nevezte el a pincészetet is St. Andreának. Azért, hogy hű legyen a „szent” kitételhez, Andrea sokat tesz. Valóban imádkozik férjéért, annak munkájáért, és fáradhatatlan segítségével inspirálja is őt. Jóllehet, biológusként végzett, nem annyira a szőlőnevelésben, hanem a kreatív múzsához talán jobban illő feladatokban találta meg magát: a bútorok, standok megtervezésével, dizájnerként alakítja a róla elnevezett borászat imázsát. Vajon mi inspirálja a múzsát?

 

 

A Freywille impresszionista ékszerei közül a Claude Monet által ihletett kollekció lopta be magát a szívébe – elsősorban a tavirózsák és a természet színei miatt. „Az is tetszett, hogy a rózsáknak nincsenek határozott kontúrjai, hanem diszkréten elmosódnak.” Ha jobban belegondolunk, ez az attitűd nagyon is jellemző a múzsákra.

Az interjút a Freywille felkérésére Izsák Norbert készítette. Fotó: Vanicsek Gábor