Eredeti foglalkozásom kibernetikus mérnök. A családunknak volt Egerben szőlője, öcsémmel gyermekkorunkban sokat kellett ott segítenünk, akkor megfogadtuk, hogy nekünk soha nem lesz ültetvényünk. Aztán 2001-ben vásároltunk területeket, és 2005-ben elkészült az első borunk. De a kereskedelmi forgalmat nem lehet egy borra alapozni, így 2009-ig a szortiment kialakításán fáradoztunk. A több mint száz éves verpeléti kóser pincében készítjük borainkat, amelyekhez az alapanyagokat az egerszóláti, feldebrői és verpeléti települések dűlőiből szüreteljük.

 

Összesen 23 szőlőfajtával dolgozunk, ezek között vannak kísérleti fajták is, mint a syrah, fekete leányka és a zinfandel. Kevés a tapasztalatunk, ezért is próbálkozunk. Szeretnénk megmutatni a területek potenciálját, a megfelelő szőlőfajták segítségével.

 

Egy külföldi vendégnek sokkal könnyebb a pincészetet fejben elhelyeznie a nemzetközi fajták segítségével. Ezekkel is megmutatjuk a területeink egyediségét, így már kíváncsi lesz a helyi szőlőfajtákra is. Vesszőparipámmá vált a hárslevelű, meggyőződésem, ha nagy, egri, fehérbort akarunk létrehozni az csakis ebből a fajtából, vagy ezen alapuló házasításból készülhet.

 

 

A vörösborok esetében fontosabbak Egerben a házasítások, mint a fajtaborok. A bikavér esetében tudatosan haladunk két vonalon, ezek: a bordeaux-i és a burgundi. Az első esetében (Big Band) a közel 50 százalék kékfrankos mellé cabernet franc és cabernet sauvignon kerül, míg a második esetben (Borgundi) ugyanehhez az alaphoz pinot noir és syrah társul.

 

Véleményem szerint, a burgundiai irányvonalat képviselő (Borgundi szériába tartozó) bikavér markáns különbséget mutat a szekszárdi névrokonától. Így már kevésbé keverhetik össze a fogyasztók. Mindig azt mondták, hogy Eger Magyarország Burgundiája, ez nem véletlen, fontos fajtává nőtte ki magát a pinot noir,ha házasításba kerül, akkor szépen érik és tartóssá válik a bor.

 

 

 

Azokat a borokat küldtük, amelyeket a legjobbnak ítéltünk meg. Nem tudtuk, hogy ott mit preferálnak a bírálók, de jó visszajelzés, hogy a verseny végeredménye követi a mi árlistánkat. Ez azt jelenti, hogy jól pozícionáltuk a tételeket.

 

 

Én fontosnak tartok a borversenyeket, mert össze tudjuk mérni magunkat más pincészetekkel. Megtudjuk, hogy mi a piaci elvárás, képet kapunk az ízlésről, hogyan pontozzák a magyar és a nemzetközi fajtákat.

 

A Challenge International du Vin a borok olimpiája, 2005-ben egy álom volt, hogy érmet szerezzünk ezen a versenyen. Most ez teljesült, öt díj formájában. A 20 euró feletti árkategóriában a 2011-es évjáratú Cabernet SauvignonSuperior 18. helyezést ért el a világ borai között, ahol igazi, nagy bordeaux-i tételekkel versenyzett.

 

 

 

Hazánkban és az Egri borvidéken is leírták a cabernet sauvignont, de nem a fajtával, hanem a művelési technikájával és a termőhellyel van a baj. Korlátozni kell a termését egy fürt per vesszőre, hektáronként 60 mázsa az ideális a mi tapasztalataink szerint. Itt tenném hozzá, hogy vannak olyan területek, ahol stabilan beérik a fajta, mint nálunk a Padok dűlőben, ahonnan a 2011-es évjáratot is szüreteltük. A szőlő gondolkodását kell megértenünk, mi erre helyezzük a fő hangsúlyt pincészetünkben.

 

Petrény Winery: Cabernet SauvignonSuperior 2011 (arany érem)
Petrény Winery: Merlot Superior 2011 (ezüst érem)
Petrény Winery: Padok Superior 2011 (ezüst érem)
Petrény Winery: Astra Superior Egri Csillag 2011 (bronz érem)
Petrény Winery: Big Band Superior Egri Bikavér 2009 (bronz érem)