Takács-Barta Anna, a mátrai Nagygombos borásza a kezdetektől tudta, hogy olyan rozékat akar készíteni, amelyek nemcsak a rozéfröccshöz passzolnak, hanem – a francia és spanyol rozékészítési hagyományokat követve – komoly borélményt is kap, aki megkóstolja őket. A Mátrai borvidék északi fekvése miatt kiegyenlítettebb, hűvösebb éghajlat kifejezetten kedvez az ízgazdag rozéalapanyagnak, a fürtök érése lassabban, egyenletesebben megy végbe, a szőlő itt megőrzi élénk, üdítő savait. 
 
Anna borkészítési filozófiája a természetességre törekvés. Egyrészt a szőlőt környezetbarát módon művelik, másrészt a bornak is megadják azt az időt, ami szükséges, nem siettetik a munkafolyamatokat, a palackozást. Így általában a tavasz legvégén kóstolhatják a rozérajongók a Nagygombos borokat. A 2017-es Rosé Cuvée merlot és zweigelt házasítása nagyjából fele-fele arányban, a melegebb évjárat adta kerekebb savak miatt egy kedves és gyümölcsös bor lett. A Gróf Grassalkovich Gamay Noir Rosé 2017 az előző évjáratnál már bevált recept szerint készült, az itthon ritkának számító francia fajta fele került tartályba, míg a másik fele hordóban érlelődött. Sikerült megőrizni az egyensúlyt a tartalmasabb, rétegzett korty és a gyümölcsösség között, így még többéves korában is élmény kóstolni.

 

 
„Olyan stílust választottam, ami a provence-i és spanyol rozék ízvilágát idézi.

 

A komolyabb beltartalom, a krémesség, a szép gyümölcsösség és az, hogy időt adunk a bornak, mindez együtt teszi, hogy nem egy évszakra készülnek, így például ősszel sem kell lemondanunk a rozé élményéről, ráadásul a szezonális fogásokhoz is jól illenek. Szeretek főzni, és fontos számomra, hogy az adott évszakból válasszak alapanyagot, ha pedig emellé még a rozéink is passzolnak, akkor abból lesznek a tökéletes vacsorák” – meséli Takács-Barta Anna.

 

 
A bor és az ételek közti harmóniára törekvés jegyében Bodrogi Eszter, a Fűszer és Lélek blog szerzője igazi őszi ételeket komponált a Nagygombos rozék mellé. Mustos céklaleves karamellizált szőlővel és az egzotikus ízeket felvonultató indiai csirkefalatok – egy átlagos rozéhoz nem választanánk ezeket a recepteket, a megfelelő borok mellé azonban bátran kísérletezhetünk az őszi ízekkel.
 
„Amikor összejövünk a barátokkal, akkor mindig borral indítjuk a beszélgetést, a rozé pedig nekem egy tökéletes társasági bor. A mustos céklaleves azért telitalálat egy ilyen alkalomra, mert forrón, langyosan, sőt hidegen is finom. Nem baj, ha nem mindenki egyszerre ül vele asztalhoz, vagy ha leteszi valahol a tálkáját, és csak a pohárral megy tovább, majd később fejezi be a levest. Az nekem is meglepetés volt, amikor az indiai csirkefalatokat összekóstoltam a Nagygombos rozéval, mert inkább egy édes tokajit képzelne mellé az ember, de ha egy picit visszafogjuk a fűszerezést, akkor elképesztően jól működik együtt. Apró kis kosárkákba töltve, beszélgetés közben is könnyen lehet enni belőle, borospohárral a kézben” – osztja meg velünk Bodrogi Eszter a gasztroötleteit.