Magyarország legnagyobb tapasztalattal rendelkező borbíráját egutóbb arra kérték fel, hogy a közelmúltban lezajlott budapesti VinAgara borgálán segítsen eligazodni a benevezett 630 féle ital ízkavalkádjában, és kiválasztani a benevezett 20 ország italai közül a legjobbakat.

- A szőlőlevek kierjedt ízei közötti gyakran csak árnyalati különbségek felismeréséhez nem elég a velünk született adottság, a biztos meghatározás állandó gyakorlást, memorizálást igényel, és valójában megerőltető koncentrált agymunka eredménye - mondta a távirati irodának a végezettsége szerint kertészmérnök, borász, élelmiszerminősítő szakmérnök. - Tévedni nem lehet, mert a versenyeken a szervezők ízpróbát tartanak. A minták közé más számmal megjelölt azonos borokat rejtenek el, és aki ezen a csalafinta megméretésen elbukik, azt többet nem hívják meg a zsűribe – így Srákárny.

 

Szavaiból kiderül, hogy a rendezvényenként 30-40 féle bor kóstolgatása, szagolgatása közben józannak sem mindig könnyű megmaradni. Volt olyan eset, hogy egy bolgár borguru valamelyik nemzetközi versenyen a minták ízlelgetése következtében akaratlanul is felöntött a garatra, évekre eláztatva a szakmai hitelét is.

Sokszor maga a világversenyekre való utazás is számtalan nem várt eseményt tartogat. Évekkel ezelőtt valamelyik kanadai nemzetközi borversenyre tartva a bőröndjében szállított, ajándéknak szánt Tokaji aszú üvege összetört a repülőtéren - említi meg Sárkány Péter. A bor illatával átitatódott öltöny miatt mégsem kellett szégyenkeznie, ellenkezőleg, hirtelen meglepő érdeklődést váltott ki a vendéget kísérő hostess hölgyekből. - Akkor értettem meg, hogy az első randevún szó szerint szédületes sikert arathat az a férfiú, akit tokaji aszú illata leng körül - hívja fel a figyelmet az udvarlás újonnan felfedezett fortélyára a borszakértő. (Erre a franciák is rájöttek, már készülnek nemes borok illatát hordozó rafinált parfümök.)

A magyar borokról szólva Sárkány Péter aláhúzza, hogy nemzetközi összehasonlításban 22 borvidékünk sokféle szőlőfajtájával egyedülállóak vagyunk Európában, nem véletlenül nyernek gyakran díjakat a hazai borok.
- Feltűnően jó eredményeket érnek el vörös boraink. A villányiak után mára szorosan felzárkóztak a szekszárdi, az egri és a soproni vörös borok. Vannak nagyon jó, telt, illat- és zamatdús fehér boraink is, de a termelők kishitűsége miatt kevesebb ilyen mintákat neveznek be a világversenyekre, így az éremeső egyelőre várat magára - magyarázza.

Sárkány Péter megítélése szerint a borpiacon a magyar italok azért nem kapnak nagyobb figyelmet, mert fajtánként viszonylag kis mennyiségben kerülnek a kereskedőkhöz. Ezért például az óriás áruházláncok legfeljebb csak a választék színesítésére szánják a hazai címkézésű palackokat, a „futottak még” kategóriába sorolják a tokaji borokat is. - Azt a világhírű tokajit, amelyet már a középkorban is nagy fahordókban, ökrös szekerekkel szállítottak az európai fejedelmek udvarába. Kihörpintve kupáját XIV. Lajos állapította meg a nedűről: "A királyok bora, a borok királya!" - jegyzi meg a szakértő.

A hazai adottságokat a borturizmus fellendítésével lehetne igazán jól kihasználni, amikor a pincékben kortyolgatja el a vendég a sok finomságot.

Sárkány Péter úgy látja, hogy ennek az idegenforgalmi ágnak a kivirágzását akadályozza egyebek mellett az ivásra vonatkozó túl szigorú közlekedési előírás. Amíg más országokban néhány pohár bor felhajtása megengedett, addig nálunk ez tilos, és ez gyakran elriasztja a külföldi vendéget.

- Pedig az alkohol kis mennyiségben nem tompítja el a volán mögé ülő vezető figyelmét, a reflexeket sem lassítja. Élettani szempontból a másnapos állapot, a "macskajaj" az igazán veszélyes, amikor az alkohol a szervezet májában acetaldehidre bomlik. A vegyület méreg, károsítja az idegrendszert, fejfájást, rosszul létet okoz. Aki ilyen dekoncentrált állapotban ül a volán mögé, az könnyen okozhat balesetet - a KRESZ-szabályok viszont nem tiltják. Ésszerűbb lenne a nyugat-európai országok közlekedési normáit követni - állítja az okleveles borbíráló.

Sárkány Péter nevéhez több találmány is fűződik, a szocializmus éveiben például a Márka üdítő ital család egyik kifejlesztője volt. Az ital külföldön is érdeklődést keltett, fellendülhetett volna a gyártás, ám a politikai vezetés gáncsot vetett a nemzetközi piacra lépésnek, arra hivatkozva, hogy a szocialista egyenlőség elvét sértené, ha egyesek nagy mértékben meggazdagodnának.

Az arany fokozatú Kiváló Feltaláló címmel büszkélkedő mérnök legutóbb a szőlőmag hasznosítására kidolgozott táplálékkiegészítő előállításában vett részt. - A különleges eljárással finom porrá őrölt mag jóvoltából annyi antioxidáns, szabadgyök-semlegesítő polifenol, esszenciális zsírsav, nyomelem juthat a szervezetbe, amennyihez napi 2,5 liternyi vörösbort kellene meginni - hivatkozik a mérési eredményekre a szakember.

Tájékoztatása szerint a Viniseera nevű fiatalító szőlőmagliszt iránt Szlovéniából és Kanadából is érdeklődnek. Ha az export megindul, a korábban elégetett, a bor előállításánál csak értéktelen hulladékként felhalmozódó szőlőmag akár évi több száz millió forintnyi bevételt hozhat.

Az okleveles borbírálót felkérték, hogy vegyen részt ősszel a Nyugat-Alpokban, Aostában sorra kerülő egyedülálló nemzetközi borversenyen. A megméretésen kizárólag 300-1500 méter magasban termő szőlők levéből készült italok vetélkedhetnek. A magyar szakértő szavai szerint a meredek lejtőkre telepített tőkékhez a hozzáférés szinte alpinistáktól elvárt ügyesség szükséges. (Tokaj hegyalján, a Szent-György hegyen legfeljebb 300 méter magasan sorakoznak a szőlők.)

Annak idején a világon végigsöprő filoxérajárvány elkerülte ezeket a magasban termő szőlőket, ennek köszönhetően most őshonos fajtákból készült, savanykás ízű borkülönlegességek közül kell majd kiválasztani a díjazásra érdemeseket.
- Az efféle döntés a legmagasabb fokú szakmai kihívás - szögezte le Sárkány Péter.