A szőlészek, borászok mindig is a természettel együtt élték dolgos mindennapjaikat, nem véletlen, hogy szokásaikban is az időjárást és a termést befolyásoló istenek voltak a legfontosabbak. A kereszténység elterjedésével ugyan megmaradtak az ősi hitvilág termésjóslásai, termékenységi varázslatai, de a katolicizmus gazdag szentkultuszából „jutott” a borászoknak is.

E védőszentek (Szent Vince, Szent György, Szent Márton) ünnepei az adott közösség összetartásában mindig is nagy szerepet játszottak, s ez ma is igaz.

A szőlő védőszentek közül január 22-én Szent Vince nyitja a sort. Az év első boros ünnepét sok baranyai borász máig életben tartotta, de inkább csak zárt, baráti eseményként, s főleg a borok kóstolására szorítkozva.

A nagyközönséget a Villányi borvidéken vonták be először. A kisharsányi Vylyan Pincészet a Vince-naphoz kötődő régi hagyományokat a vendégekkel együtt elevenítette fel 2008-ban, majd 2010-ben csatlakoztak a szomszéd települések pincészetei, s a Borút egyesület.

 

2014-ben már nyolc villányi borvidéki településen áldomásozhatnak a vendégek! Számos programlehetőség várja a Vincézőket a borvidék lankáin. Az amúgy lassan induló év-elő, így erős turisztikai programmal kezdődik Villányban!

Idén több lehetőséget is ajánlanak a villányi pincészetek. Reggel HORDÓS VINCE programban ismerkedhetünk meg a forgalomban még nem található hordókban érlelődő borokkal, majd három DŰLŐJÁRÓ VINCE útvonal közül választhatunk. Buszok indulnak Villányból a borvidéki településekre, ahol bőséges reggelivel, jó borokkal és sok-sok játékkal várnak. Este pedig az egész napos talponállás után 9 pince VACSORÁZÓ VINCE programjából válogathatnak a vendégek.

Felemelő és vidám percekben, élményekben lehet része annak, aki a villányi borászokkal tart 2014. január 18-án!

A hagyománytisztelő boros gazdák Szent Vincét a bor védőszentjének, neve napját pedig hagyományos termésjósló ünnepnapnak tartják. Január végén a "szőlővessző pálfordulóján” már készülődik a tavasz, legalábbis kezd visszavonulni a tél.

A Szent Vincéhez kötődő hagyomány egyébként a Villányi borvidékhez közeli a Drávaszögből terjedt el. A szőlősgazdák a Vince-nap időjárásából és a metszett "Vince vesszők" állapotából jósolták a szüret gazdagságát. A vesszőket üvegbe, melegbe tették, s várták, hogy kihajtson. Ha sok rügy hajt ki, akkor bőségesen lesz bor, ha nem, akkor szomjúhozás várható...

Sok helyen papot is hívtak, s a tőkékre Isten áldását kérték. A szőlő négy sarkát borral vagy szenteltvízzel öntözték meg. A biztonság kedvéért még babonás fortélyokat is bevetettek, például a bekapáláskor bort rejtettek a föld alá, vagy a szőlősorok végére hurkát, disznósajtot, „gömböcöt” kötöztek, ezzel ösztönözve a szőlőfürtöket a növekedésre.

A legáltalánosabb azonban a pincejárás hagyománya, a borászok egyik pincéből a másikba járva kóstolták egymás borait és áldomást mondtak/énekelnek a jó termésért.

Ha Vince napján olvadt a hó, illetve szép napos idő volt, akkor jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont gyenge szüretet jósoltak. Számos rigmus maradt ránk: Hogyha szépen fénylik Vince, Megtelik borral a pince!

Szent Vince a vincellérek védőszentje. Vértanú volt, akit Hispániában kegyetlenül kínoztak halálra a keresztény üldözések idején. Vincét még a halálban sem lehetett legyőzni, a természet erői is védelmezték meggyalázásra kidobott testét.

Neve jelentése: győzedelmes. Úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. Arról, hogy volt e szorosabb kapcsolat Vince és a bor között, nem maradt fent írásos emlék, kutatók viszont állítják, hogy nevének hangzása – Vincent – vinum = bor - miatt kapcsolódhatott össze a borral (Vin-cent- százszoros bor).