Születési helyén, Kisharsányban kóstoltuk meg ezt a különleges házasítást. A Fekete-hegyen a szőlők mellett terül el a pincészet épülete. A teraszon már várt minket Debreczeni Mónika, a Vylyan birtokigazgatója, akivel a 2009-es Duenniumról beszélgettünk.
Debreczeni Mónika
Lehet, hogy sokan nem tudják, hogy a pincészet csúcsbora egy házasítás. Én is bajban lennék, ha meg kellene mondanom, hogy pontosan milyen fajtákat tartalmaz. A különböző évjáratokat kóstolva kitűnik, hogy egy közös stílust képviselnek.
A lényeg, hogy a legszebb alapanyagból a lehető legteljesebb harmóniát alkossuk meg. Semmi nincs kőbe vésve, nincs pontos receptúra. Egy nagy bor összeállítását nem is lehet körzős-vonalzós merevséggel kezelni, hisz ahhoz, hogy a bor maga személyiséggé váljon, kell az alkotás öröme is, hogy lélek legyen benne. "Csak" mindenből a legjobbat kell megadni neki (legjobb évjárat, legjobb dűlők, kiemelten kezelt hordók, sok-sok apró részlet és kellő idő). Az utolsó simításoknál, magánál a házasításnál a ráhangoltság, az arányérzék, a zsinórmérték a legfontosabb, melynek eredménye egy olyan bor, ami egyszerre egyedi és megismételhetetlen, – és közben a pincészet "összessége", esszenciája – a Vylyan naprendszer napja.
A Vylyan pince
Nagyon szigorú követelményeket állítottak fel a bor elkészítésével kapcsolatban, de mégis nyitottak a fajták tekintetében. Nem minden évben készítik a Duenniumot. Gondolom a fő tényező az évjárat, de mi határozza meg ezen kívül, hogy mely években kerül a palackba?
A bor mögötti idea dönt. A Duenniumnál a kulcsszó az elegancia, egy picivel mindig a legek felett áll. Nem ugyanaz az összetétele, mint a prémium fajtaboroknak, mivel egy nagy gondossággal készített házasítás, komplexebb is. Duennium csak a kiemelkedő évjáratok legszebb hordós tételeiből születhet. A 2009-es a hetedik évjárat belőle.
Kóstolva harmonikus, letisztult és egyensúlyos. Hogyan képzeljük el a házasítás folyamatát, ki dönt, hogy mi alkossa?
Alapvetően ketten Istvánnal (Ipacs Szabó István, a Vylyan főborásza – a szerk.). Nekünk a Duennium a villányi szőlőből kibontható komplexitás legmagasabb szintje, ezért, valóban, minden a szőlőben kezdődik. Nagyon sok múlik az időzítésen, így tudatosan törekszünk a szüret időpontjának megválasztásával arra, hogy a szőlő ne legyen túlérett, hanem vitálisnak, erőtől duzzadónak bizonyuljon, hisz ezt az életet visszük tovább a borba. Mindez nemcsak egy koncentrált és elegáns bor megalkotásához elengedhetetlen, hanem alapvetően minden borunkhoz így állunk hozzá. A különböző dűlők boraiban más-más tulajdonság a meghatározó.
A házasítás folyamata maga a finomhangolás, ez talán a legizgalmasabb rész. Elmélyedve kóstoljuk, hogy milyen arányban álljon össze a Duennium. Nagyon érdekes, hogy az aprólékosan előkészített tételekben akár pár százaléknyi fajtaarány- különbséget is ki lehet kóstolni, úgymond kisüt a karakter, mint egy casting során. Megnézzük újra és újra, természetesen vakon kóstolva és véleményünkkel nem befolyásolva egymást. Van az a pont, amikor teljes egyetértésben rábökünk, mert azt érezzük: megszületett!
2009-es Duennium
Egy Duennium sor kóstolása az élet ritka pillanatai közé tartozik; egy körkép rajzolódik ki előttünk, aminek jó minden apró részletében elmerülni, de amely összességében zárt egységet alkot. Minden darabjának pontosan bele kell illeszkednie a képbe. Emellett ugyanakkor érezni lehet az évjáratok sajátosságát, 2012 selymességét, 2011 frissességét, 2009 cédrusos eleganciáját és 2006 érettségét. A Vylyan boroknak részei az őket világra segítő emberek, csak úgy, mint a szőlőfajták, amelyekből készülnek. A természet egy darabját kóstoljuk bennük.