Előző cikkünkben már szó volt a halak, sajtok és zöldségek grillezéséről és a hozzájuk párosítható borokról. Most ezt folytatjuk azzal, hogy a különböző típusú grillezett húsokhoz milyen borokat érdemes kortyolgatni.
A legközkedveltebb húsok egyike a csirke. Sovány, fehér hústípus, könnyű étel, a nyári melegben ideális, és még éjjel sem forgolódunk tőle az ágyban. Elkészíthetjük sasliknak, bepácolhatjuk külön a mell, comb illetve szárny részét, de a pácok nagyban befolyásolják a borválasztást! Egy mézes-chilis (enyhén csípős), ropogós csirke szárny mellé kicsi maradék cukros tramini, vagy muskotály kitűnő választás. A cayun fűszeres csirke egy szép fahordós chardonnayt, vagy magyar fajtánál maradva, hárslevelűt kíván. A provance-i fűszerezéshez remek egy szép csopaki olaszrizling. Figyeljünk arra, hogy a sovány húsok erős hő hatására kiszáradnak és rágósak lesznek!
A bárányhús talán nem az a fajta, amit a leggyakrabban a rácsra tesznek, de mégis említést érdemel. A beszerzése ugyan nem olyan egyszerű, de ha egyszer rászánjuk magunkat, és az időnkkel sem spórolunk, akkor ötcsillagos vacsora készíthető belőle! A bárányhús könnyebb, semmiképpen sem bordeaux-i típusú, vörösborokat kíván. Itt jöhetnek képbe a pinot noir-ok, a kisebb testű, inkább eleganciát sugalló egri bikavérek. Grillezéskor csak azután sózzuk meg a húsokat, miután készre sült!
A sertés hús roston sütése is nagyon közkedvelt. Nem csoda, hoszen nem túl drága az alapanyag és kifejezetten jól áll neki a füstös ízjegy. Több része elkészíthető a sertésnek, itt is fontos, hogy milyen pácot használunk. De a csirkével ellentétben itt már egy siller vagy kadarka legyen a borválasztás! Ha oldalast készítünk, ami egy zsírosabb típusú hús, akkor akár egy testesebb kadarkát, kékfrankost, zweigelt is elbír az étel. Sütés előtt csöpögtessük le a fölösleges zsiradékot, és ha szükséges, még fűszerezzünk rá!
A steak, amiért az utóbbi időben megőrülnek az emberek. Tapasztaltam, hogy sokkal bátrabban állnak neki az otthoni „séfek” a faszénen való sütéshez, mint serpenyőben a tűzhelynél elkészíteni ugyanazt a húst. A merészség pedig meghozza eredményét, higgyük el, nem kell Gordon Ramsay-nek lenni, hogy a steak jól sikerüljön! Utána kell ugyan járni a jó minőségű húsnak, sütési szabályoknak, de érdemes kipróbálni magunkat! A marha „javához” pedig leemelhetjük a boros polcokról a nagy bordeaux-i küvéket és a fajtaborokat: cabernet sauvignon, merlot, cabernet franc.
Aranyszabály: soha ne álljunk neki grillezni addig, amíg nem töltöttünk magunknak egy pohár bort!
Néhány tipp a grillezéshez:
Ne használjunk sok égésserkentőt, mert az ételek átvehetik a kellemetlen benzines-olajos szagot!
Soha ne villával fordítsuk meg a halakat, és egyéb húsokat, hanem fogóval, vagy sütőlapáttal, hogy ne sértsük meg a felületüket, így az ízletes húslé megmarad bennük.
A húst felszeletelve fűszerezzük meg, olajozzuk be.
Füstölt húsárut, mint pl. a sonka, lehetőleg ne grillezzünk, mert a magas hő hatására rákkeltő nitrozamin vegyületek keletkeznek!
Ha a hús egy része szenesre sült, távolítsuk el, mert policiklikus aromás szénhidrogéneket tartalmaz.
Ha szaftos húst szeretnénk, csak egyszer forgassuk meg, így nem veszít a nedvességéből.
Ha alufóliába tekert dolgokat sütünk, a matt fele nézzen a parázs felé!
Időnként kenjük meg olajjal a halat, hogy ne ragadjon a rosthoz.
A grillezőrost a tűztől megfelelő távolságra legyen, nehogy hirtelen megégjen az étel. Így a hús pórusai gyorsabban összehúzódnak, kevesebb szaft csöpög ki belőle.
Az almát is meg lehet sütni a parázsban alufóliába csomagolva.
Csomagolás előtt megtölthetjük, kedvünk szerint ízesíthetjük mézzel, cukorral.