A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány egy feltárt bizánci kolostorból származó maroknyi szőlőmag genetikai információit hasonlította össze több száz modern kultúrfajtával, valamint izraeli és azon kívüli vad- és csemegeszőlővel.

 

Guy Bar-Oz, a Haifai Egyetem régésze az elmúlt hat évben bizánci településeket tárt fel a Negev-sivatagban. "Tisztában voltunk azzal, hogy léteztek hatalmas közösségi borprések, de azt nem tudtuk, hogy valójában mit is termesztettek"- nyilatkozta.

Ha a régészeti leletek megerősítik a felfedezést, akkor ez lehet a legkorábbi fehér szőlő, amelyet bárhol dokumentáltak a világon. (Bár a tanulmány azt is megjegyzi, hogy a korábbi kutatások azt sugallták, hogy az egyes fajták fehér színe különféle eredettel rendelkezik.)

 

Lehetséges, hogy ennek az egy szőlőnek a felfedezése megválaszolhatja a gázai bor kilétét övező történelmi rejtélyt is. Ezt Negev-ben készítették, és a gázai kikötőn keresztül szállították a Földközi-tengeren át a német, a francia és a brit uralkodókhoz. A korszakból származó fehér fajtákra vonatkozó bizonyítékokat mostanáig azonban nem találtak.
 

A teljes cikk a tanulmányról a decanter.com oldalon olvasható.

A tanulmány pedig itt érhető el.