Ezek a szabályok a törvényben csak keretjellegűen vannak meghatározva, mivel a hegyközségek működésüket tartalmilag maguk határozhatják meg. A hegyközségekről szóló törvény a hegyközségi szabályozók közül az alapszabályt, illetve a hegyközségi rendtartást említi név szerint is. A törvény ehhez a két hegyközségi szabályozóhoz ad konkrét törvényi keretet. Ezen túl a törvény garanciákat biztosít arra, hogy a hegyközségi szabályozók a jogszabályi kereteken belül maradjanak.

A Hegyközségi törvény 14. §-a alapján a hegyközség szervezetének és működésének alapvető rendjét az alapszabályban kell meghatározni. Ennek alapján a hegyközség alapszabálya ad eligazítást a hegyközségek mindennapi életéhez, feladatainak ellátásához. Ebből következően a törvény nevesíti azokat a legfontosabb területeket, amelyeknek mindenképpen a hegyközség alapszabályában kell szerepelniük. Az alapszabály a törvényben meghatározottakon túl mást is tartalmazhat, amely már a hegyközség közgyűlésének döntésén múlik.

 

Az alapszabálynak tartalmaznia kell a hegyközség elnevezését, székhelyét, célját és feladatait, a képviseletére jogosultak megnevezését. Az alapszabálynak kell eligazítást adnia a hegyközség szervezeti felépítéséről, valamint a hegyközségen belül működő különböző szervek (bizottságok, választmány, stb.) működésére vonatkozó szabályokról. Az alapszabályban kell leírni a hegyközség testületi szerveinek, tisztségviselőinek feladat- és hatáskörét, választásuk módját, megbízatásuk időtartamát és megszűnésének eseteit. A hegyközségek alapszabályának fontos része a gazdálkodására – így különösen a költségvetésre – vonatkozó alapvető szabályok.

Az alapszabály nem csak a törvényben meghatározott elemeket tartalmazhatja, hanem más szabályzat megalkotásáról is rendelkezhet. Ezen szabályok tartalma már a hegyközségi közgyűlés döntésén múlik.

Mivel a hegyközségek életében az alapszabály döntő jelentőséggel bír, ezért annak megalkotására, illetve módosítására vonatkozóan a törvény garanciákat biztosít a tagság védelme érdekében. A törvény alapján az alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen a jelenlévő tagokat megillető szavazatok legalább kétharmadával rendelkező tagok támogató szavazata szükséges. Fontos hangsúlyozni, hogy a közgyűlésen jelenlévő tagok szavazatát kell az alapszabály elfogadásánál figyelembe venni.

A Hegyközségi törvény 34. §-a alapján a hegyközségeknek hegyközségi rendtartást kell készíteniük. A hegyközségi rendtartás (hegyszabályok) keretében a célszerű telepítés és művelés, az ültetvények rendje, a szőlőkárosító elleni egységes növényvédelem szabályait kell meghatározni. A rendtartásban meg kell határozni a hegyszabályokat sértő cselekmények jogkövetkezményeit is.
A rendtartás a hegyközség területén a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területre kiterjedő hatállyal (tehát nem egy település közigazgatási területére, viszont azon területekre is, ahol szőlő ugyan nincs, de termőhelyi kataszterbe tartozik) határozza meg az ingatlanok, az utak, vízelvezető árkok állapotára és növényvédelmére, valamint az ingatlanok rendeltetésszerű használatával kapcsolatos létesítmények karbantartására vonatkozó szabályokat.

Az elfogadott rendtartás csak akkor alkalmazható, ha azt előtte megküldték a borvidék hegyközségi tanácsának, amely kifogást emelhet a rendtartás ellen, ha az törvénysértő, ellentétes a borvidéki rendtartással, vagy nyilvánvalóan szakszerűtlen rendelkezést tartalmaz. Mivel a hegyközségi rendtartás előírásai közvetlenül nem csak a hegyközség tagjait érintik, ezért a rendtartást hirdetményi úton, valamint a helyben szokásos más alkalmas módon is közzé kell tenni. A rendtartást meg kell küldeni a hegyközség tagjainak, és a települési önkormányzatnak, valamint az illetékes kormányhivatalnak.

A rendtartás betartását a hegyközségnek ellenőriznie kell. Az ellenőrzés eredményeként a hegyközségek a törvény alapján akár szankciót is alkalmazhatnak. A szankció alkalmazásán belül módja van a hegyközségnek a tagjait valaminek az elvégzésére kötelezni, vagy felszólítani a rendtartással ellentétes cselekedet abbahagyására. A hegyközségek bírság kiszabását is alkalmazhatják. A hegyközségek a rendtartás betartatását azon személyektől, akik nem tagjai a hegyközségnek, akár a törvényszéktől is kérhetik a Hegyközségi törvény szerint, ha ők a felszólítás ellenére sem hajlandók a rendtartás betartására. Őket szankcióval nem tudják sújtani a hegyközségek.

A Hegyközségi törvény a hegyközségek számára széles önszabályozási lehetőséget biztosít az alapszabályon és a hegyközségi rendtartáson keresztül. Az önszabályozás tartalmának a jogszabályok biztosítják a határt. A tagság, illetve a rendtartás miatt bizonyos esetekben a nem hegyközségi tagok számára alapvetően fontos, hogy a hegyközségek a jogszabályi határokon ne lépjenek túl. A Hegyközségi törvény 54. §-a alapján ezért a hegyközségi szervezetek működése felett a földművelésügyi miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol. A miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabály és más szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak. A miniszter törvényességi felügyeleti feladatait a kormányhivatalok látják el. A kormányhivatal a törvényesség helyreállítása érdekében akár a törvényszékhez is fordulhat. Törvényességi eljárás lefolytatását bárki kezdeményezheti.