A nemzeti tanács részt vesz a közigazgatási feladatok ellátásában, a hegyközségi tagok érdekvédelmének országos szintű szervezésében. Elismert szakmaközi szervezetként a nemzeti tanács fogja össze az összes hegyközségi szervezet szakmaközi szervezetként ellátandó feladatait. Az egyetlen olyan szakmai szervezet a mezőgazdaságban, amely az ágazat szereplőinek közel 100%-át tömöríti magában.

A hegyközségi törvény alapján a hegyközségek országos szervezete a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT), amely a hegyközségi tanácsok egy szőlészeti és egy borászati szekciójába tartozó küldötteiből áll. Ennek alapján a 22 borvidék 44 küldötte alkotja a HNT-t. Hasonlóan a többi hegyközségi szervezethez a HNT az általa elfogadott alapszabály szerint működik, amelyet a küldöttek együttes ülésen kell elfogadni.

A hegyközségi törvény a HNT vezetésére vonatkozó szabályokat részletesebben adja meg a hegyközségi tanácsoknál. A törvény alapján atagok közül a küldöttek együttes ülésen elnökséget, ennek tagjai közül elnököt és alelnököt választ. A napi ügyek viteléért felelős tisztségviselő a főtitkár. A főtitkárt pályázat alapján kell megválasztani, ígyő nem tagja a HNT-nek. Mivel a főtitkár legfontosabb feladata a jogszabályokban meghatározott, a hegyközségi szervezetek részére átadott közigazgatási feladatok ellátása, ezért a törvény a főtitkár hivatalba lépéséhez a miniszter előzetes jóváhagyását írja elő. A főtitkár felett a munkáltatói jogokat a HNTelnöke gyakorolja.

A hegyközségi törvény alapján a HNT akkor határozatképes, ha mindkét szekció küldötteinek legalább a fele jelen van. Ez a szabály biztosítja azt, hogy egy kérdést ne néhány nagyobb borvidék küldöttei döntsenek el, hanem a kisebb területet képviselő borvidéki küldöttek számára is nyíljon lehetőség a HNT döntéseinek alakítására. A küldötteket az őket delegáló hegyközségi tanács hegybírók által nyilvántartott területe alapján minden megkezdett hektár után egy szavazat illeti meg. További korlát, hogy egy küldött az összes szavazat legfeljebb tíz százalékát birtokolhatja. Ez a korlátozás a hegyközségi tanácsokban érvényesíthető szavazati rendhez képest jelentősebb korlátozás.

A szakmaközi szervezeti működésre vonatkozó közösségi szabályok a szőlészek és a borászok csoportjának egyértelmű elválasztása mellett azt is megkövetelik, hogy a különböző érdekcsoportok azonos szavazati erővel legyenek képesek érdekeiket érvényesíteni. A döntéshozatal során ezért a szőlészeti és a borászati szekciót azonos szavazatszám illeti meg. A HNT-ben az érvényes döntéshez a szőlészeti és a borászat szekcióban is a küldöttek többségének támogató szavazatára van szükség.

 

A HNT érdekvédelmi feladataiból következően lényeges, hogy képes legyen hatást gyakorolni az ágazat működését meghatározó döntésekre. A törvény ennek érvényesítési lehetőségét két oldalról is biztosítja. Egyrészt előírja, hogy az ágazatot érintő döntések előkészítésébe be kell vonni a HNT-t is. Ez az előkészített döntések, jogszabály tervezetek véleményezési lehetőségét biztosítja a HNT-nek. Másrészt fontos, hogy a HNT-ben folyó munkáról a kormányzati szervek, illetve az ágazat más érdekképviseleti szervezetei is megfelelő módon tájékozódhassanak, véleményüket elmondhassák, vagy éppen javaslatot tehessenek. A törvény ezért előírja, hogy a HNT ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a földművelésügyi minisztert vagy képviselőjét, a borászati hatóságot, az országos szőlészeti-borászati oktatási, kutatási intézmények, valamint szakmai érdek-képviseleti szervezetek képviselőit.

A HNT feladatainak jelentős részét az államtól átvett közigazgatási feladatok megszervezése és összehangolása jelenti. Az új hegyközségi törvény lényegesen megváltoztatta a közigazgatási feladatok ellátását. A hegybírók munkáját 2013-ig a hegyközségek irányították, a HNT-nek szakmai segítségnyújtásra volt lehetősége. Sem a hegybíró személyére, sem munkájára nem volt hatással a HNT. Az új törvény alapján a HNT főtitkárának nem csak szakmai irányítás lehetősége biztosított, hanem a hegybíró személyének kiválasztásában is szerepe van. Ezen túl a hegybírók felett a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a közigazgatási feladatok ellátását a hegybírók az egész ország területén egységesen végezzék.

A HNT feladatai közé tartozik az újratelepítési jogtartalékba helyezett újratelepítési jogok, mint mezőgazdasági vagyoni értékű jogok kezelése. A telepítési jogok tulajdonosaa Magyar Állam. A telepítési jogok rendszere 2015. december 31-ig marad fenn.

Szőlőtermesztéssel és borkészítéssel foglalkozhatnak borvidéken kívüli településeken is. A hegyközségi rendszer a borvidékek területét fedi le. Ez azt is jelenti, hogy hegyközségi tagsági viszonyra a nem borvidéki területen tevékenykedők nem kötelezettek. Közigazgatási ügyek intézésére azonban esetükben is szükség van. A borvidéken kívül tevékenykedő szőlészek és borászok által végzett tevékenység ellenőrzését, adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítését a jogszabályok esetükben is előírják. A HNT feladata a törvény alapján, hogy a nem borvidéki települések vonatkozásában meghatározza az illetékes hegyközséget, valamint a közigazgatási feladatok ellátására kijelöli az illetékes hegybírót. Ezeket az információkat a HNT honlapján közzéteszi.