Az utóbbi napok időjárása több borvidéken is károkat okozott nemcsak hazánkban, hanem külföldön is elveszett a 2016-os termés egy része. A magyarországi fagy elsősorban a szőlőre, a dióra, az almára, a szilvára, a barackra, a meggyre, a cseresznyére és a krumplira is lecsapott.
Rossz hírek eddig a Dunántúlról érkeztek, ahol a termelők szerint a legrosszabbkor jött a zimankó. Jelenleg 3 és 7 centiméteresek a hajtások a szőlőben, még csak most bontogatják a szárnyaikat. Ilyenkor nagy a víztartalmuk, kicsi az oldattöménység és ezért magasabb a fagyáspont is. Így mínusz 1-2 fokban már elfagynak, tehát óriási veszélynek vannak kitéve április végétől május közepéig.
A most keletkezett károkat még nehéz felbecsülni, hiszen az elfagyott hajtások helyett növekszenek újak, de ezeken már jóval kevesebb szőlő fog teremni. Előre semmi biztosat nem lehet állítani, mert a természet ugyanakkor csodákra is képes. Kár lenne még temetni az évjáratot!
„Viszontagságosan indul az évjárat... Ahogy a napokban jártuk a szőlőket a kollégákkal szerte az országban, a következő látvány fogadott minket. A nagy öregek szerint emberemlékezet óta nem volt ekkora mértékű fagykár a szőlőkben. A múlt heti hajnali fagyokat még sok helyen átvészelték az ültetvények, de az elmúlt három éjszaka végigsöprő hideghullám néhol 60-70%-os kárt okozott.
Badacsonyban, Szent György-hegyen, Etyeken, Villányban, Sopronban változó arányban de a képeken látható módon sérültek a tőkék.
A következő éjszaka újabb fagyhullámot jeleztek elő, főként az ország nyugati régióira, ahol a hajnali órákban akár -3 fok alá is süllyedhet a hőmérséklet a fagyzugos területeken!”– írja Szőlőkkel suttogó Facebook oldalán.
„Az időjárás, amely tegnap Nyugat-Európában havazást okozott ma hajnalban fagy formájában érkezett meg a Badacsonyi borvidékre. Káptalantótiban hajnalban -4 fok volt, amely a lágy hajtásokban katasztrofális eredménnyel járt. „Ma mindenütt siralmas látvány fogadott: a diófák hajtásai elfagytak és az elhalt levelek feketén csüngtek a fák ágain, a korábban zölden zsendülő szőlőtáblák barnás-szürke táblákká váltak. A Muskotály szőlőnk a Hercegföld dűlőben egy az egyben elfagyott. Nincs egyetlen tőke, mely zöld maradt volna... A fiatal Cabernet franc ültetvényünk közel fele odalett, de alaposan megkapta a Sabar-hegyi Olaszrizling is… Katasztrófa!”” – írta le Ádám Gábor a jelenlegi helyzetet a Sabar-dűlő Borház oldalán.
Megkezdte a szüretet a fagy - így kommentálta Nagy László, a Balaton környéki Villa Tolnay főborásza az április 26-ai hajnali fagykárt a Zipp.hu-nak.
„Emésztgetem, emésztgetem magamban a ma reggelt... minding azt mondtam senki sem tartott stukkert a homlokomhoz, hogy szőlész legyek, meg azt is szoktam mondani (magamban magamnak), hogy a termèszet egyszer elvesz, egyszer ad, de se én, se apám, se nagyapám ilyet még nem látott... 100.000 tőből ma uszkve 25.000 azt mondta: idénre ennyi.... azt hiszem bontok egy üveg bort!” – ezt a Kislaki Légli Géza borász osztotta meg a közösségi oldalán. „Veled vagyok. Nekem fél hektár friss telepítés bánta és jópárszáz öregebb tőkéről nem fogunk idén szüretelni. Ilyen még nem volt, hogy a déli bazalthegyen, 250 méteres magasságon mintha ostorral csapott volna oda a fagy” - így reagált Balogh Zoltán somlói borász Légli Géza bejegyzésére.
Gere Zsolt villányi borász a Zuhánya dűlőből tett közzé egy fotót, ahol hajnalban -2,35 Celsius fokot mutatott a hőmérő. Laposa Zsófia badacsonyi borász annyit tett hozzá a fotóhoz, hogy náluk is volt fagykár. Másfél hektár két éves cserszegi ment a lecsóba nekünk – írta Sebestyén Csaba szekszárdi borász szintén Gere Zsolt fotója alá.
Az első riadalom után kiderült, hogy elsősorban a mélyebben fekvő, közismerten fagyzugos részeken támadta meg a hideg a tőkéket, ugyanakkor általános fagykárokról nem beszélhetünk – számolt be a friss fejleményekről Bock József, a Villányi Borvidék elnöke a Bama.hu-nak.
Stájerországban ellepte a hó az egyes ültetvényeket:
Hogyan lehet védekezni a fagy ellen?
Alapvetően kétféle fagyvédekezésről beszélhetünk, aktív (talajmenti légtér fizikai folyamataiba avatkozunk be) és passzív (az élő növényeket különféle módszerekkel megvédjük) módot különíthetünk el.
Aktív módszer a füstölés, a mesterséges köd előállítása, mesterséges szélkeltés, takarás, elárasztás és az esőszerű öntözés. A passzív védekezés nagyüzemeknél jellemző, ilyen például a celluláris fagyáspontcsökkenté.
Az elmúlt napokban külföldön gyakran használták ezeket a módszereket. Nézzünk pár példát!
A sopronkeresztúri Weingut Hans Igler pincészet így próbálta megóvni a szőlőterületeiket.
Chablis-ban is fáklyákat gyújtottam az ültetvényeken.