Szepsy István: a világ első számú termőhelyei közé kell bevezetni ezeket a dűlőket

Ma tartják Budapesten, a Boscolo New York Palace hotelben a 2016-os Borjog és Bormarketing Konferenciát, amelyen többek között Légli Ottó, a HNT elnöke, számos minisztériumi tisztségviselő, a Junibor képviselői és Szepsy István is felszólal. A helyszínről jelentkezünk.

17.15

Ezekben a pillanatokban már a kerekasztal beszélgetés folyik, „Stratégia és finanszírozás” témában. A résztvevők: Balassa István (borász, Balassa Bor), Ditz Edit (nemzetközi borakadémikus), Ducsai-Oláh Zsanett (a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója), Frittmann János (borász, Frittmann Borászat), Heimann Zoltán (borosgazda, Szekszárdi Borvidék, a HNT elnökség tagja), Horkay András (az Országos Borszakértő Bizottság elnöke) és Uj Péter (főszerkesztő, 444.hu).

Köszönjük olvasóinknak a figyelmet, mi ezennel elbúcsúzunk.

17.09

Simone Tacconi sok mindenről beszélt az elmőlt kb. 20 percben. Elmondta, hogy a magyar borok igen magas minőségűek, az export pedig azért kulcsfontosságú mert folyamatosan jelennek meg új fogyasztók a piacon. Az előadó Kínát, Indiát és az Egyesült Államokat említette, szerinte őket érdemes megcélozni.

A bor presztízst ad annak az országnak, amely termeli, és a turizmust is vonzza maga után - mondta Tacconi. Szerinte a piacra jutás kulcsa a minőség, amely megvan, hiszen a színvonal felveheti a versenyt Európával és a világgal. A stíluson kell finomítani - mondta a borkereskedő. A harmonikus, könnyebb borokat keresi a nemzetközi piac, és a fontos az autochon fajták megmutatása is, hiszen világszerte nagy az érdeklődés irántuk.

Az előadó az eredetmegjelölés mellett még a kommunikáció fontosságát hangsúlyozta. Kifejtette, hogy az eredet megjelölések nélkül nem lehet az exportot hatékonyan végezni. A legtöbb fogyasztó keveset tud az eredet megjelölésről, a borok készítéséről. és épp ezekhez az információkhoz kell tudjon hozzájutni.

Simone Tacconi szerint a siker érdekében sokat kell együttműködni a nemzetközi sajtóval, nemzetközi kiállításokon, vásárokon részt venni.

16.48

Simone Tacconi, több itáliai borház képviselője potenciál a magyar bor külföldi kereskedelmében – lehetőségek és realitás címmel beszél roppant gyorsan és nagyon olaszul, de igyekszünk mindjárt összefoglalni a mondanivalóját.

16.28

A szervezet célja a fenntartható borkultúra létrehozása, amely elősegíti az egészséges életmódot és a jólétet - magyarázta Filopoulos. Az alkoholfogyasztás összeegyeztethető az egészséges életmóddal - hangsúlyozta.

16.24

Az utolsó előtti előadást Stylianos Filopoulos, a Wine in Moderation igazgatója tartja a borágazat társadalmi felelősségvállalásáról. Az előadó a mérsékelt borfogyasztás mozgalmáról beszél.

16.09

Hernyák arról is beszélt, hogy a Vinoporton idén februártól kéthetente jelentkeznek a Juniborászok saját tartalmakkal, valamint a Szent István Egyetemmel közösen dolgoznak majd tematikus előadások létrehozásában. Az előadók kiemelték: a tehetségkutatás és a tehetséggondozás a jövőben kiemelt célkitűzése lesz a szervezetnek.

16.04

Az előadó Juniborászok felidézték a 2011-es évet is, amikor létrejött a DiVino, amellyel kapcsolatban fontosnak érezték elmondtani, hogy ez egy felület, ahol találkozhastnak velük a fogyasztók. A DiVinokban kizárólag Juniborászok borai kaphatóak. Több mint 200 ezer palack bort értékesítenek ezekben a borbárokban évente.

15.56

Hernyák Tomi és ifj. Gál Tibor, a Junibor elnöke és alelnöke a szervezet működéséről és céljairól tart előadást. 2009 volt az első év, amikor kitaláltuk, hogy az egyetemisták felé szeretnénk nyitni, kerekasztal beszélgetést és borkóstolót szerveztünk a Corvinuson - elevenítette fel Gál Tibor. Azt tapasztatluk, hogy óriási nyitottság van a fiatalok részéről a borkultúra irányába - mondta.

Van egy kulturált diákság, akik rendkívül nyitottak a borágazatra, a Junibor eszmeisége épp ezért a tanulásra és a fiatalokkal való párbeszédre, tanításra összpontosult - fejtette ki.

15.14

Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke a magyar bor a gasztronómia szolgálatában címmel elsősorban a Bocuse D’or verseny lebonyolításáról és hátteréről beszélt. Küldetésünk, hogy hírt adjunk a világban a magyar borokról és pezsgőkről is - mondta.

14.54

Szepsy azt is érintette előadásában, hogy ettől az évtől csak dűlőszelektált furmintból készül az aszú a birtokon. A világ nagy márkái nem hasonlíthatóak össze ár alapján – mondta, hozzátéve, hogy nem vagyunk csúcsszereplők a világban, de azok leszünk. A hagyományt, a minőséget és az árat ehhez kell igazítani - összegezte.

14.47

A leglényegesebb, hogy biztosak legyünk benne, a világ legfantasztikusabb termőhelyén élünk és dolgozunk - hangsúlyozta Szepsy István. Elmondta: a birtokfejlesztésnél megmentik az öreg tőkéket. A legidősebbek háború előttiek, ezek génbankként, és az elődök szellemével való összekapcsolódást is jelentik - fogalmazott.

Szepsy István beszélmolt arról is, hogy megkezdték az újratelepítést az extrém magas és köves területeken, többek között a Kővágó, a Bányász, és a Király dűlőkben.

14.38

Minden évben sok új tapasztalat halmozódik fel, amelyeket be kell építeni - mondta Szepsy István. Megismerük termési adottságainkat – a világ legkomplexebb talajain ülünk - folytatta.

Kifejtette: az aszúbor termelés a világ legdrágább termelési eljárása. A világ technológiai édesborainak termelése nő, nem lehet vele versenyezni, és nem is szabad. 2016-tól az az elsődleges célkitűzés, hogy a jelenleginél elismertebb, erősebb nemzetközi márkát hozzunk létre - mondta a tokaji borász.

A világ első számú termőhelyei közé kell bevezetni ezeket a dűlőket - fogalmazott. Eddig az árat nem tudtuk/mertük úgy akalítani, ahogyan azt kellett volna, ám a jövőben ez másként lesz - jelezte.

A furmintról szólva elmondta, mindig is ott volt a borvidéken, ám volt idő, „amikor még én is le akartam váltani viágfajtákra” - fogalmazott, majd hozzátette, hogy most már a csúcskategóriában csak a furminttal dolgoznak majd.

14.31

Szepsy István, tokaji borász Hagyomány, minőség, ár címmel épp most kezdi előadását.

14.28

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára kifejtette, hogy az adminisztrációs tervek egyszerűsítéséhez, ésszerűsítéséhez első sorban a hegyközségi szervezet erősítése, hegyközségi informatikai rendszer fejlszetése, az egyablakos ügyintézés, az ügyfélbarát eljárásrendek, a hegybírók továbbképzése, az adatszolgáltatás menetének teljes átgondolása és az európai lobbi tevékenység koordinálása szükséges.

14.18

Dr. Brazsil Dávid elmondta, hogy sok ötlet születik az adminisztrációs tervek csökkentésére, de a rendszert egészében kell nézni. Bemutatta, hogy az európai unióban egyszerűsítik az adminisztrációs szinteket, melynek részeként kijött az Európai Bizottság egy horizontális szabályozással, de ezzel csak valójában bonyolították a helyzetet.

Brazsil kiemelte: a jogszabályok alapvetően a termelőknek szólnak, ebben nagy az eltérés a bizottság álláspontja és az európai bortermelők között. A bor nem alkoholos ital, hanem tradicionális termék – ezt a szemléletmódot kellene elfogadnia a döntéshozóknak mondta.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a közvetlen értékesítés másik uniós országban nem megoldott – nagyon fontos elvárás a bortermelők részéről, hogy ezt a problémát orvosolják.

14.05

Adminisztrációs terhek - eredmények, elvárások címmel tart előadást Dr. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Hangsúlyozta: minden perc, amit a borász adminisztrációval tölt, egy áldozati költség. Cél, hogy egy olyan adminisztrációs rendszer szolgálja a borászokat, ami a legkisebb időráfordítással a legeredményesebb.

13.10

Az elmúlt percekben Sárecz László, a Földművelésügyi Minisztérium tanácsadója beszélt az európai agrártermékek promóciójáról. Most jön az ebédszünet.

12.47

A Földművelésügyi Minisztérium; eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta, vannak olyan földrajzi árujelzők, amelyek egyértelmű különbséget jelenteni a termékek árában is. Szekszárd, Villány, Etyek-buda már értéknövelő tényező - mondta Gál Péter.

A helyettes államtitkár kitért arra, hogy eredetvédelmi programot indítottak, amelynek egyik célja (elsősorban a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek területén) a földrajzi árujelzők számának növelése. Ennek keretében fokozott tájékoztatást nyújtanak majd a földrajzi áruljelzőkben rejlő piaci lehetőségekről és felülvizsgálják majd a termékleírásokat is.

12.39

Elhangzott: a földrajzi jelzés nélküli termékek száma a felére csökkent az utóbbi időszakban.

12.31

Az eredetvédelem jelentősége a magyar borászatban címmel épp Gál Péter, Földművelésügyi Minisztérium; eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára beszél. Hangsúlyozta: az eredetvédelem tulajdonképpen a földrajzi árujelzők használatának szabályozása. A borpiacon alapvető feladat, hogy a termelő és a fogyasztó termékről alkotott tudásbeli különbségét feloldjuk. Ennek a földrajzi árujelzők a legfontosabb elemei között vannak - mondta.

A földrajzi nevekkel kapcsolatban elhangzott, kulcskérdés, hogy a minőség, és a hírnév valamilyen kapcsolatban álljon a földrajzi eredettel. Gál Péter szerint a földrajzi nevek hasonlítanak a márkákhoz, de valójában nem azok, mert kollektív jogosultságot testesítenek meg, szigorúan helyhez kötöttek, és nem forgalomképesek.

12.08

Bogdányék azzal a kérdéssel is foglalkoznak, hogyan lehet egyszerűsíteni a borászatok adnimisztrációs terheit, működését. Ezzel kapcsoaltban jelezte, meg kell vizsgálni, hogy a különböző adatszolgáltatások összevonhatóak-e, valamint, hogy mennyire segíthető elektronikus támogatással az adatszolgáltatás.

12.02

Dr. Bogdány Viktor beszélt a tervek között szereplő kisüzemi bortermelő kategória megteremtésének kérdéseiről is. Fontos meghatározni, ki tartozzon a körbe. Erre vannak uniós irányelvek, ezeket is figyelembe kell venni a törvény módosításakor. A kisüzemi bortermelő vásárolhasson-e bort, jogosult legyen-e tagállamközi ügylet lebonyolítására? A definíciótól függ, hogy a borászatok mekkora részét érinti a kisüzemi termelői státusz - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója.

A kisüzemi termelők számára nyújtható kedvezmények mik legyenek? Mentesek legyenek-e ezek a termelők az adóraktári engedély alól? Álíthassanak-e elő palackos erjesztésű habzóbort? - sorolta a kérdéseket Bogdány.

11.54

Dr. Bogdány Viktor, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója a jövedéki modernizációs tervekkel kapcsolatban elmondta, hogy előreláthatóan 2017 január elejétől működik majd az új jövedéki törvény. A törvényjavaslatot idén májusban kezdik el tárgyalni.

A megújuló törvény alapvető célja az egyszerűsítés, a modernizáció, a visszaélési lehetőségek minimalizálása és az engedélytípusok számának csökkentése - mondta.

11.39

A Magyar Turizmus Zrt. agrármarketing vezérigazgató helyettese a külpiaci promócióval kapcsolatban elmondta, a jövőben is kiemelten tervezik kezelni a kékfrankost és a furmintot, a düsseldorfi ProWine-on pedig idén is lesz magyar kiállítói zóna, csatlakozva a standhoz. Március 16-án pedig a szakmának szóló, magyar borokat bemutató sétáló kóstoló is lesz a rendezvényen.

11.28

Lipcsey hangsúlyozta: rendszeres operatív kapcsolatot ápolnak a szakmai szervezetekkel. Tavaly összesen összesen 61 akciójuk volt, amelyből 19 volt a borral kapcsolatos. Elmodható, hogy a bormarketingtre fordított erőforrások hangsúlyosan megejelntek - fogalmazott.

11.16

A kávészünet után Lipcsey György, a Magyar Turizmus Zrt. agrármarketing vezérigazgató helyettese tart előadást, Ágazati összefogás – közös stratégia, közös lehetőségek címmel.

10.47

A miniszterelnöki biztos kitért arra, hogy a célkitűzések között szerepel, hogy 2017-re a Tokaj hegyet meg lehessen kerülni bicikli úton, akár a dűlőutak bevonásával. Cél, hogy majd Mádon és Tállyán keresztül Abaújszántóig, a másik irányban pedig Sátoraljaújhelyig lehessen eljutni.

Tokaj hegyelja borainak elismerése kimagasló, de akik a bor mellett mást is szeretnének, még nem találták meg igazán Tokaj-Hegyalját - mondta Héjj Dávid. Egy-egy borász és település már jól működik, de amíg nem sikerül egységesen megjelenni, addig a borvidék nem lehet igazán siekres.

10.42

A borvidék 27 településének szereténk siekres jövőképet vázolni. Ehhez elengedhetetlen a demográfiai krízis megoldása, fontos egy megfelelő, biztos megélhetést jelentő szociális és gazdasági háttér kialakítása - mondta Héjj Dávid. Elárulta: „olyan terven dolgozunk – EU-s fotrrások bevonásával –, hogy az óvodától az egyetemig legyen lehetőség megszerezni a megfelelő tudást a borvidék 27 településén.

10.39

Héjj Dávid, miniszterelnöki biztos Tokaji jövőkép című előadásában rámutatott, hogy a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elsődleges feladata nem a szőlő és bor ágazat fejlesztése, hanem a vidékfejlesztés, a települések integrált fejlesztése. Szeretnénk elérni, hogy Tokaj-hegyalja ne csak a minőségi borról is szóljon, hanem a minőségi gasztronómiáról, programokról - mondta.

10.28

A HNT megújítja a borversenyeket is - mondta Légli Ottó. A borvidéki borversenyeket támogatni szeretnék, az Országos Borverseny pedig új néven, Magyar Bormustraként működik tovább.

10.26

Légli a HNT kommunikációjának fejlesztéséről is beszélt. Föl szeretnék támasztani a bor.hu honlapot, és megtalálni „egy friss, mai kommunikációs csatornát a fogyasztókkal és a szakmával”. Ezen kívül a HNT a jövőben sajtóutakat, sajtóprogramokat is szervez majd.

10.20

Miért kell egy bor forgalomba hozatalához 6 papírt kitöltenünk? - tette fel a kérdést a HNT elnöke. Elmondta: ezek a kérdések régóta megfogalmazódtak, de nem történt semmi. A bürokrácia csükkentése nélkül nem lehet a rendszer korszerű és hatékony - fogalmazott.

100 millió ft nagyságrendben újítjuk meg az informatikai rendszerünket – ehhez egy stabil pénzügyi alap kellett. úgy látjuk, rendelkezésre állnak a megfelelő pénzügyi eszközök, kiszámítható, megbízható, stabil munkát végez majd a hegyközségi szervezet - ígérte Légli.

A Kárpát-medence és a magyar borászat ökológiai adottságainak köszönhetően egyedi, kiváló borok készítésére van predesztinálva. Ezt tudatosítani kell. Hosszú távon az egyedi, kiváló minőség megcélzása a cél, a helyi ökológiai potenciálra épülve.

10.10

Megújul a HNT – A magyar borászat jövőképe címmel kezdte meg előadását Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke.

A jövőképhez hozzá tartozik a stratégia, amelyből az utóbbi 10-15 évben rengeteg készült - mondta, majd hozzátette: egy olyan kell most nekünk, amit a szereplők közül mindenki ismer és elfogad és támogat majd. A stratégia kialakítását márciustól kezdjük. A borrégiók lennének ennek a központjai, múhelymunkaként összegyűjtve a javaslatokat, és ez jelentené a muníciót a stratégia elkészítétéhez vázolta az elképzeléseket.

10.01

Kis Miklós Zsolt: „2016-ban minden lehetőséget megragadunk, aki idén pályázik, az fog tudni jó eséllyel sikeresen forrásokhoz jutni.”

9.57

Kis Miklós Zsolt a vidékfejlesztési program borászatokra vonatkozó részéreől is beszélt. Elmondta: az uniós csatlakozás után jelentős forrásokhoz jutott az ágazat, összesen 20 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, és számos pincészetet sikerült korszerűsíteni. A jövőben részben közvetlen, részben pedig közvetett forrásokra lehet majd számítani - mondta. Innovációs operatív csoportok at hoznak majd létre, innovatív projektek beruházásaninak támogatására.

Jelenleg 20 milliárd forint áll rendelkezésre a borászati beruházások támogatására, de a miniszterelnökkel történt egyeztetés során kiderült, hogy ez az összeg tovább növelhető - jelentette be a Miniszterelnökség, agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A pénzből elsősorban technológiai eszközök fejlesztésére lehet majd költeni.

9.45

Rókusfalvy Pál köszöntője után a konferenciát Kis Miklós Zsolt, Miniszterelnökség, agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára nyitotta meg. A borászok ügyét a kormány kiemelten kezeli, mert ez az élelmiszeripar egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata - mondta, hozzátéve: jelentős fejlődési potenciál van a borászatban.