Fontos álmodozni és fontos egyszerre a földön járni. Vagyis szabadon alkotni, kísérletezni és fejlődni, e közben odafigyelve a piacra is. Odafigyelve arra, milyen a pezsgőkultúránk. Szentesi József (balra lent, fotó: Németh Richard) szerint például nincs is ilyenünk, amíg a tömény az aperitifünk és amíg a sommelier kollégák vagy épp étterem vezetők nem működnek abban közre,

hogy a pezsgő opció legyen a borlapon. Méghozzá pohárral.

Rókusfalvy Pál pezsgő bárokat kívánna, sok-sok testvért a nemrég megnyílt Zizinek, ahová például opera előtt és után is beülhetnénk, mint szomszédaink teszik az osztrák fővárosban. (A budapesti valósággal épp pár hete szembesültem: sem az Operaház, sem a Müpa büféjében nem találtam méthode traditionelle pezsgőt. Ilyenkor – a megbízható alternatíva, a mini üveges Hungaria Extra Dry csavarzárát tekergetve - mindig úgy érzem, sokkal ritkább madár egy pezsgő fogyasztó, mint azok, akik farmerben jöttek előadásra.)

Addig is talán saját személyes meggyőző erejükre építhetnek a borászok, még ha ez azt is jelenti, hogy egyesével kell megnyerni a fogyasztókat az ügynek. De azért vannak már szövetségeseik, például a borszaküzletek eladói között.

Nézzük meg, hogyan születnek itthon a pezsgők; a borász vagy a fogyasztó ízlése dominál-e. Garamvári Vencel például nem fél tőle, hogy az édesszájú többség ízlésének megfelelő tételeket is készítsen hagyományos eljárással. A Törley és François márkáknál viszont ebben a minőségi kategóriában kizárólag brut és brut nature tételekkel találkozhatunk (igaz persze, hogy a teljes portfóliót nézve bőven a 12 gramm cukor feletti pezsgők dominálnak). Szentesi József pedig - nagyon előzékenyen - többféle cukortartalmú dosage-al készíti el adott borász aktuális pezsgőjét, majd szinte mindig a brut kategóriára esik a választásuk. Tehát mondhatjuk, hogy a 'szubkultúrára' hajtanak.

 

És igen, a divat segíthet; még a legelvetemültebb zenei, vagy stílusirányzat is átmehet mainstreambe, ha van egy ikonja (a punkoknak több is volt, pl. Vivienne Westwood) és ha az irányzat támogató közegre talál. A kérdés, hogy a pezsgőkészítők hol keressék ezt.

A Hungariának például jár a marketing piros pont, amiért évről évre kivonul a Marie Claire Fashion Daysre. Nem sokkal könnyebb megtalálni a potenciális "pezsgősöket" egy olyan helyen, ahol nem vesznek el a vörösboros férfitömegben? Ugyanezért jár a pont a pezsgővacsoráknak és a Pezsgővilág rendezvényeknek is. Hiánypótlóak, mert edukálják is a fogyasztókat.

Az nem kérdés, hogy egy palackos erjesztésű pezsgő elkészítése mennyi idő és munka egy borhoz képest. "Nyolcszor kell megfogni, mire készen lesz" - ahogy Szentesi József fogalmazott. Szintén világos, hogy mivel szeretnénk presztízst is adni a terméknek, nem jó opció bevezető áron adni. Az ár így felfelé nyújtózkodik, itt pedig bejön a képbe a fogyasztói árérzékenység és a nemzetközi versenytársak.

Rókusfalvy Pál (balra, fotó: Németh Richard) például a szuper ár-érték arányú cramantok vagy cavák helyett ezúttal a populáris proseccot hozta fel példának, ami "sajnos" rendkívül ismert és megbízható minőség. Ellenben az újonc kézműves pezsgők vásárlásához kell némi vállalkozó kedv. Az egyediség és a hazai pálya előnye viszont megvan és elbillentheti a mérleg nyelvét - bár csakis akkor, ha valóban megfelelőek a pezsgő élvezeti értékei.

És ha már magasra pozicionáltuk azt, egy kifogástalan grafika és csomagolás alapvető elvárás, különben csak lerontanánk az összbenyomást és elbizonytalanítanánk az egyébként is bátortalan fogyasztót.

A konferencián elhangzottak szerint a fogyasztók első számú szempontja pezsgőfogyasztáskor nem a márka, az eredet, vagy a technológia. Alkalomfüggők vagyunk ugyanis, ezen belül szilveszterfüggők. A mi szülinapjainkon még a számgyertya és a tortatűzijáték a szimbólum, az esküvőkön a rövides pohárra van nagyobb szükség, rappereink nem locsolnak pezsgőt minden partyn, udvarlóink sem tekintik azt a hódítás alapvető eszközének, nyári frissítőként pedig egy rozé fröccsre asszociálunk.

De ha mindez másként lenne, még akkor sem jelentene kihívást újabb alkalmakat találni.  Mészáros Gabriella borakadémikus szerint "a pezsgő garantáltan izgalmas 365 napon át is, és garantáltan nem leszünk tőle másnaposak". Rókusfalvy Pál ügynöksége már évekkel ezelőtt ki is dolgozott erre egy egész márkakommunikációs tervet. A Hungaria a "Pezsgő másképp" kampánnyal szintén ezt hirdeti, mióta tavaly nyár elején új arculatot kapott a brand. Ezen a rendezvényen pedig sokadjára is megkarcoltuk a felszínt.

És végül, mivel én a word-of-mouth reklám hatékonyságában is hiszek, csak annyit kívánok, hogy beszéljünk róla; mikor ittunk utoljára pezsgőt, kivel és hol. Legyünk néha pezsgőmarketing önkéntesek, mert így gyorsabban telik az idő szilveszterig.