A stratégia értelmében ezentúl a Tokaji nevet a minőségi édes borok, elsősorban az essencia és az aszú viselhetnék, az olcsóbb borokról pedig végképp száműznék a „Tokaji” és Tokaj régióra vonatkozó megjelölést. A több vizsgálati módszertan együttes alkalmazásával készült kutatások alapján megállapították, hogy a világ egyik legrégebbi borvidékéről származó borok elsődleges külföldi piaca az Egyesült Államok, Kína és az Egyesült Királyság lehet a már jól bejáratott közép-kelet-európai piacok mellett.
„2013-ban köteleztük el magunkat a borvidék átfogó reformja mellett és azt vállaltuk, hogy szigorúbb szabályozással jelentősen javítjuk a tokaji borok átlagos minőségét, illetve átalakítjuk a borvidéki integrátori szerepet betöltő Tokaj Kereskedőházat is, hogy a minőségi megújulás minden termelőre kiterjedhessen. Emellett a fejlesztéseket a „dűlőkön túlra” is kiterjesztjük, amelyek koordinálásán a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács és munkaszervezete dolgozik. Vállaltuk azt is, hogy megkeressük, mely nemzetközi piacokon, mely tokaji termékek érvényesülhetnek. Úgy látom, hogy az összes területen sikerült kézzelfogható eredményt elérnünk” – mondta el június 2-i tájékoztatóján Tombor András, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke.
Egy 10 országot érintő, 62 ezer fő megkérdezésével lezajlott kutatás eredményeire, illetve a helyi termelők széles körétől kapott válaszokra és javaslatokra építve dolgozta ki azokat a stratégiai irányelveket a Claessens nemzetközi tanácsadó cég által vezetett konzorcium, amelyek megvalósítása révén lehetnek sikeresek nemzetközi szinten is a tokaji borok.
A félédes boroknak annyi
A javasolt irányelvek szerint „Tokajiként” a jövőben az essenciát és az aszút lehetne forgalmazni. Ugyancsak „Tokajiként”, de egy új, a nemzetközi piacon jól csengő névvel lehetne értékesíteni a késői szüretelésű borokat és a velük azonos termékkategóriába tartozó szamorodnit is. Emellett „Tokaj Borvidéken termelt” megjelöléssel lehetne ellátni a világban egyre népszerűbb száraz furmint és off-dry borokat, azonban a korábbi „félédes borok” egyik megjelölést sem viselhetnék.
A jövőben az aszúborok mellett „zászlóshajó” szerep juthat a száraz furmintoknak is, ugyanis a világpiacon egyre nagyobb az igény az ilyen típusú borokra. A számítások szerint 2020-ban a furmintok adhatják a tokaji bortermelés mennyiségének 60-65%-át, értékének mintegy 52-57%-át. Ugyanakkor ebben az időpontban az aszúk és a késői szüretelésűek a teljes termelés 13-18%-át fedhetik le, azonban magasabb áruk miatt a bevételek 27-35%-áért lehetnek felelősek.
A kutatási eredmények alapján a legnagyobb haszonnal kecsegtető célpiacok is jól látszódnak: az Egyesült Államok, Kína és az Egyesült Királyság. Az ázsiai országban leginkább az édes boroknak van széles rajongói tábora, míg a két angolszász országban mind az édes, mind a száraz tokaji boroktól jó eredményeket várnak a szakértők. Az ízlésbeli eltérések miatt az átfogó kutatás alapján az exportra szánt tokaji essencia 40%-át, az aszú 30%-át lehetne az ázsiai országban értékesíteni, míg ugyanezen termékek aránya egyaránt 25%, illetve 10% lenne az Egyesült Államokban, és az Egyesült Királyságban.
Kína az egyik legfontosabb célpiacnak számít, mert ott az édes bor fogyasztók 20 százaléka már ismeri a tokaji aszút, emellett a kínaiak kellő vásárlóerővel is rendelkeznek, hiszen a vizsgált országok közül a kínai borfogyasztók költik el a legtöbb pénzt az otthoni fogyasztásra vásárolt borokra, megközelítőleg 90 eurót havonta.