Tokaj legyen a világ legfontosabb prémiumkategóriás borvidéke!

Nagy Kristóf, Magyar Hírlap
2014. február 24., 14:16


INTERJÚ - Nemcsak a szőlőtőkéket újítják meg a százmilliárdos támogatásból, régiós életpályamodellt is kínálnak az érdeklődőknek
 
Tokaj legyen a világ legfontosabb prémiumkategóriás borvidéke!
Tombor András (Fotó: Hegedüs Róbert)
Csaknem százmilliárd forintos fejlesztési programot indított a kormány a tokaji bor és a borvidék fejlesztésére. Harminchárommilliárd forint odaítéléséről már döntött a kabinet, emellett a térség kiemelt fejlesztési területté való minősítésével is jelezni kívánja elkötelezettségét a borvidék fejlesztése mellett – mondta el lapunknak Tombor András, a Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottságának elnöke.
– Kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a tokaji borvidéket a kormány, amely harminchárommilliárd forintos fejlesztési támogatást biztosít a térségnek. Milyen célokra lehet majd fordítani ezt az összeget?
– Bármilyen nagynak is tűnik, valójában ez egy részösszeg. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár néhány héttel ezelőtt sajtótájékoztatót tartott a borvidéken a helyi képviselőkkel együtt, és egy 2020-ig tartó, százmilliárd forintos fejlesztési program elindítását jelentette be. Ennek első részlete az a harminchárommilliárd forint, amelynek odaítéléséről a kormány már decemberben elfogadott egy határozatot. Az elképzelés az, hogy Tokaj legyen a világ egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – prémiumkategóriás borvidéke, amely nemzetközi szinten is az egyik legmagasabban jegyzett. A cél, hogy a tokaji borvidék is emelkedjen azoknak a borrégióknak a rangjára, amelyek lehetővé teszik, hogy az ott élő szőlészek és borászok, ezzel foglalkozó vállalkozások tisztes megélhetéssel tudjanak kalkulálni. Hasonlóan fontos, hogy nekünk, magyaroknak is szükségünk van egy-két olyan történelmi márkára, amely képes segíteni abban, hogy Magyarországról kedvező összkép alakuljon ki a külvilág előtt. Tehát néhány olyan csúcsterméket ki kell fejleszteni és tökéletesíteni, amelyet könnyedén tudunk társítani a pozitív Magyarország-képpel. Ilyen minden országban van. Magyarországnak a Tokaj márkanév lehet az egyik ilyen kitörési pontja, hiszen minden elit borszakértő elismeri, hogy a térség adottságai nemzetközi viszonylatban is egyedülállóak. Tokaj ügyét eddig rosszul kezelték, azonban ez a harminc­három­milliárd forint segít, hogy olyan minőségi megújulás kezdődjön el, amely hosszú távú fejlődést ad a régiónak, és segít valódi nemzetközi elismertséget szerezni az ottani boroknak. A borágazatban, a vidékfejlesztésben, valamint a márka- és imázsépítésben minden változás egy hosszú távú folyamat. Az elültetett szőlőtőkének három év növekedésre van szüksége ahhoz, hogy érdemi mennyiséget lehessen róla szüretelni, a valóban kiváló minőségű gyümölcshöz pedig hét-nyolc évre is szükség lehet. Azonban a kormánynak nem az a szándéka, hogy egyszeri támogatást adjon a régiónak, hanem hosszú távon új fejlődési pályára kívánja állítani Tokaj-Hegyalját.
 
– Említette, hogy eddig rosszul kezelték a tokaji borvidék ügyét. Ez miben nyilvánult meg? Rossz minőségű jelenleg a tokaji bor?
– Mindenki abból indul ki, hogy a Tokaj egy fantasztikus márka, amelyet mindenki ismer. Azonban ez egy tévhit. A Tokaj nevet mint borvidéket valóban nagyon sokan ismerik, de ha megkérdez egy komolyabb külföldi borszakértőt arról, ivott-e már ott készült bort, nagy valószínűséggel nemmel fog válaszolni. Ez azt jelenti, ismeri ugyan a nevét, de még nem kóstolta. Ennek oka, hogy az elmúlt évtizedekben semmilyen márkaépítés nem történt, nem foglalkoztak a termőfölddel, a technológiával. Márpedig olyan termékekre van szükség, amelyekért a fogyasztók hajlandóak a magasabb árat is megfizetni. Reális kockázata van annak, hogy kemény és szisztematikus munka nélkül a tokaji borvidék végleg elveszti korábbi jelentőségét. A kedvezőtlen folyamatokat pedig csak valódi minőségi váltással és világos jövőkép felvázolásával lehet megfordítani. A tokaji minőségi forradalma egyúttal gazdasági folyamat, ennek alapja pedig a föld és a szőlő: megfelelő ültetvényeket kell megfelelő helyre telepíteni. Ma ezek többsége leromlott állapotban van.
– Mekkora területről beszélünk?
– A tokaji borvidék eredetvédett terület jelenleg összesen mintegy 11 ezer hektárra terjed ki, ám ennek ma csak a felén folyik ténylegesen szőlőművelés. Ráadásul ennek az 5,5 ezer hektárnyi területnek egy része is olyan ültetvény, amelynek állapota teljesen leromlott, s hosszú távon alkalmatlan a gazdaságos művelésre. Az elmúlt évtizedekben olyan földeket is bevontak a művelésbe, amelyek a minőségi termelésre alkalmatlanok voltak. Ekkor a cél a tömegtermelés volt. Ennek eredményeképpen ma sok esetben nem azokon a területeken vannak az ültetvények, ahol indokolt lenne. Az elsődleges cél az, hogy a borvidék teljes, tizenegyezer hektáros területén világosan felmérjük, hol kell megtartani vagy rekonstruálni az ültetvényeket. Az ezt célzó termőhelypotenciál-felmérés már elkezdődött. A munka eredményeképpen pedig legkésőbb szeptemberre negyed hektár pontossággal tudni fogjuk, hol van szükség az ültetvények újratelepítésére vagy esetleg a művelési ág megváltoztatására, valamint mely parcellákat érdemes esetleg ismét bevonni a szőlőművelésbe. A felmérésből azt is pontosan látni fogjuk, hogy melyik területre mennyi pénz kell. Így végső soron tiszta, átlátható rendszert kapunk.
– Milyen módon osztják el a tokaji borvidék megújítására szánt támogatásokat?
– Állami integrátorvállalatként a Tokaj Kereskedőház Zrt. tevékenysége az egész borvidék életére hatással van. Így bármilyen döntést hozunk, felelősségünk az egész térséget érinti. A kereskedőház felel a borvidéken megtermelt szőlő harmadáért, a palackszám feléért. A Fidesz-kormány pedig a számokat látva elsőként ismerte fel, hogy rajtunk keresztül segítheti leghatékonyabban a térség megújulását. Fontos, hogy a tokaji borvidék megújítására elkülönített összegeknek csak kisebb része kerül közvetlenül a Tokaj Kereskedőházhoz, nagyobb részét a kormány pályázatok és támogatások formájában osztja el a térség termelői között. A program minden gazdálkodót érint, a támogatások felhasználása szigorú feltételekkel történik majd, figyelembe véve az előbb említett termőhelypotenciál-felmérés eredményét. Jelentős forrásokat tudunk majd felhasználni a Tokaj Kereskedőház technológiájának megújítására is. Ez utóbbi azért fontos, mert a tokaji borvidék legnagyobb borászata jelenleg nem felel meg annak a feltételnek, hogy a kiváló minőségű szőlőt képes legyen hasonló minőségű végtermékké feldolgozni. A már említett intézkedéseknek és fejlesztéseknek köszönhetően sikerül valóban kiváló minőségű tokaji bort előállítanunk, azonban azt el is kell adni. Mindannak a munkának és tudásnak, amelyet a termeléskor beletettünk a termékbe, tükröződnie kell a termék piaci árában is. A következő nagy felismerése az volt a kormánynak, hogy ráébredt a márkaépítés és a marketing kiemelkedő szerepére, amelyet sokan hajlamosak alábecsülni, pedig a minőségi megújulás sikere szempontjából ez kulcsfontosságú. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a tokaji borok elsődleges piaca nem lehet csak Magyarország. A világ összes prémium­borvidéke hasonlóan működik, mindegyiknek elsődleges fontosságú a megfelelő hely elfoglalása a nemzetközi piacokon. Számunkra az a cél, hogy a tokaji aszút világszerte prémiumtermékként ismerjék meg. A tokaji bor ismertségének és elismertségének növeléséhez ezért külföldi tanácsadók segítségét is igénybe fogjuk venni: olyan szakemberekét, akik tudják, miként lehet egy bormárkát felépíteni a nemzetközi piacon.
Tokaj legyen a világ legfontosabb prémiumkategóriás borvidéke!
Minőségváltás előtt (fotó: Németh Richard)
– Mennyi idő alatt újulhat meg Tokaj mint márka?
– Első lépésben nemzetközi piackutatást végzünk, amely a következő hetekben indul el. Ennek célja, hogy tíz év múlva a tokaji borok legjobbjait a világ élvonalába sorolják. Ehhez el kell érni, hogy a prémiumborok fogyasztói akkorra megtudják, hogy a tokaji bornak mit kell tartalmaznia, milyen jellemzői vannak. Ezeket a minőségi jellemzőket mind meg kell ismertetni a prémiumfogyasztókkal.
– Mik a minőségi megújulás alapjai?
– Lefektetjük a szőlészeti szabályokat: mindenkinek, aki a tokaji borvidéken bort kíván termelni, új, a korábbinál szigorúbb előírásokat kell követnie a szőlőművelésben. Hasonlóan szigorú szabályok jellemzik egyébként a külföldi prémiumborvidékeket is. Emellett nemcsak az a fontos, hogy jó alapanyagot biztosítsunk, hanem az is, hogy megfelelően kommunikáljunk kifelé: el kell tudni mondani, hogyan mértük fel a területet, hogyan műveljük, utána a termékeket, amelyeket piacra viszünk, egyenként definiálni kell. Ennek a folyamatnak most tartunk az elején. A tokaji borvidék hegyközségi tanácsa októberben fogadta el 97 százalékos szavazati aránnyal a tokaji aszú készítésének új szabályait. Az aszún túli termékek definícióját pedig az előttünk álló felmérések alapján alakítjuk ki. Mindenképpen figyelembe kell vennünk, hogy a fogyasztó mit szeret, mit fogyaszt szívesen. A jelenlegi termékskálát nem értik a fogyasztók, nem tudnak eligazodni rajta. Világos termékportfólió kell, amelyet a piac hosszú távon hajlandó megfizetni, a többivel nem érdemes foglalkozni. El kell fogadni, hogy a tokaji borvidéket mint gazdasági egységet a szőlőtermesztésnek és bortermelésnek kell eltartania, ennek szilárd piaci alapokon kell állnia.
– A prémiumkategória mellett helyet kapnak a szintén minőségi, de megfizethetőbb, az átlagfogyasztóknak készülő borok is a termékportfólióban?
– A furmint tökéletesen alkalmas erre, de a megfizethető piaci ár mértékét később határozzuk meg. Az biztos, hogy nem lehet majd tokaji borokat háromszáz forintért megvásárolni. Az erre vonatkozó stratégiát a piackutatást követően a márkaépítőkkel dolgozzuk ki a következő hónapokban. Át kell gondolni, hol húzzuk meg a vonalat, és az alatt milyen legyen a termékek minősége, valamint az elnevezése.
– Az ültetvények rekonstrukciója és a fejlesztések mellett a tervek között szerepel a tokaji életpályaprogram elindítása is. Ezt hogy kell elképzelni?
– Az életpályamodell célcsoportja kettős: azoknak a borvidéken élő, szőlészettel és borászattal foglalkozó embereknek akarunk lehetőséget adni, akik tudás és támogatás híján nem tudnának talpon maradni, habár elkötelezettek az új rendszer mellett, valamint azoknak, akik elszármaztak a borvidékről, de visszatelepülnének. Következetesen és egyértel­műen meghatároztuk a feltételrendszert, amellyel be lehet kapcsolódni a szőlőtermesztésbe és bortermelésbe. Ehhez megfelelő földterületek is szükségesek, ezért tettünk javaslatot a Tokaji Állami Földalap felállítására. Ennek lényege, hogy a kormány megvásárolná a földet azoktól, akik már nem kívánnak szőlőműveléssel foglalkozni, s az arra alkalmas parcellákból tartós bérlet formájában földet biztosítana azoknak, akik csatlakozni kívánnak a tokaji életpályaprogramhoz. Tokaj névvel ellátott bort a jövőben csak a borvidéken lehet palackozni.
– A hegyközségi tanács szerint a Tokajjal kapcsolatos magyar–szlovák névvita piaczavaró hatású. Mennyire kell ezt komolyan venni?
– Annyira kell ezt komolyan venni, mint minden más zavarkeltő eseményt, amely nem a minőség irányába tart. Ez különleges helyzet: van egy másik ország, amely jogos igényének tartja, hogy ő is termelhessen tokaji bort. A magunk részéről minden eszközzel támogatjuk a tokaji borok eredetvédelme ügyében tett kormányzati lépéseket. Emellett hosszabb távon, amennyiben mi Magyarországon jól haladunk a tokaji bor elismertsége terén, vélhetőleg könnyebb lesz a szlovákiai kollégákat is meggyőzni arról, hogy csatlakozzanak a törekvéseinkhez. Pozitív, hogy a saját borukat tokajinak szeretnék hívni, látszik, hogy valami elindult, ehhez a márkához akarnak tartozni. Nekik is sokkal jobb lesz, jobb borokat tudnak készíteni. Érdekük lesz csatlakozni: hazánknak húzó hatása lesz.
Szemlézett tartalom. Az eredeti cikk a Magyar Hírlap Online-on olvasható.
Winelovers borok az olvasás mellé