Földrajzi szempontból meghatározók a vulkáni kőzetek, tengeri üledékkel, amelyen nagyon változatos talajviszonyok alakultak ki. Klímája kontinentális, száraz, és talán elsőre meglepő: hűvösnek nem nevezhető. A Mátra védelmében nagyon izgalmas mikroklímájú területek alakultak ki. 30 000 hektár feletti telepíthető területével nagy borvidéknek számít hazánkban. Talán ennek is köszönhető, hogy napjainkra is maradtak még nagyméretű gazdaságok a családi pincészetek mellett. S ami biztató, hogy ezek a szövetkezetek nagy mennyiségben készítenek mindennapi fogyasztásra alkalmas borokat, amelyeket még nem kezelünk a helyén.

 

A borvidék elsősorban fehérboros, de mint az olvasók már talán tudják, vannak itt csoda vörösborok is. A borászok szerintem még bőven a kísérletezés, a jövőt képező szőlőfajták keresésében vannak. Hogy igazam van-e, igyekeztem megtalálni a választ a Laurusban, a Bor és Piac által szervezett kóstolón.

A rendezvény megnyitásaként Dr. Nyilas János, a Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke tartott előadást, amelyből kiderült, mi a hegyvidék terve. Mátra szerepének az illatos fehérborok készítését tartják, így az ezekhez alkalmas fajták telepítését támogatják kiemelten. Mellékesen megjegyzem, hogy azok a fiatal borászok, akik ma a borvidék hírnevét adják, nem teljesen ezt a vonalat gondolják célravezetőnek. Visszatérve a fajtákhoz. A borvidék zászlósbora a szürkebarát, amelyről már kiderült, tökéletesen érzi magát itt. Ezt bizonyítják olyan itt is kóstolható borok, mint a Csernyik Pince 2011-es évjárata, Centurio 2012-es bora (és a 2011-es is, tudják a Madaras), Babiczki 2012-es tétele és persze a Szecskő szürkebarátok. Ám vannak olyan fajták, amelyek már nehezebben értelmezhetők számomra és azt gondolom mások számára is. Ilyen a rizlingszilváni, amelyből jó sok van a területen. A szövetkezeti hagyományon nem érzem, hogy fontossá tennék ennek a fajtának a népszerűsítését. Ezt bizonyítja, hogy a megjelent pincészetek nem tülekedtek megmutatni ezeket a tételeket. Továbbá azt sem gondolom, hogy az újdonsült borfogyasztók ismernék ezt a fajtát és nem is hiszem, hogy meg akarnák ismerni. Főleg akkor, ha találni ennél sokkal tehetségesebb Irsai Olivéreket, cserszegi fűszereseket, traminiket vagy sárgamuskotályokat. Szerintem a rizlingszilváni helyzetét érdekek erősítik inkább.

Így aztán a mátrai rizlingszilváni szürke folt maradt számomra és nem is fog ez a helyzet nagyot változni. Térjünk át inkább az Irsaira, amelynek több verzióját lehetett kóstolni. Szerencsére vannak izgalmas tételek is, mint például a Borpalota 2012-es bora. Ebben szerencsére tompábbak az illatok, nem tolakodó, íze gazdagabb, illatos, gyümölcsös és van benne egy kis gondolat is. Örülök, hogy ez a fajta is többet tud a Mátrában (a Csereszegivel együtt = Benedek Péter 2012), mint amit gondoltunk róla. Volt persze a klasszikus, hízelgős, kedves is, mint a Nyilas Pince 2012-es félszáraz bora.

Illatos gondolataimból kijőve azt tapasztaltam, hogy a borászok kedvelik az illatos fajtákat és tudnak is vele bánni. Az ár-érték arány tekintetében is rendben vannak, lásd Ludányi József borai. Ezt a vonalat jó érzékkel erősíti a borvidéki szabályozás, igyekeznek megülni ezt az aktuális fogyasztói elvárást. Ám az a baj, hogy nem a legmegfelelőbb fajtákkal. Ilyen szerintem nem megfelelő fajták a rizlingszilváni, muscat ottonel, sauvignon blanc. A másik baj, hogy ez a kiemelés nem mutat a jövőbe. Szerencsére a gazdák megteszik a szabályozók helyett. Ezt mutatja a sok nagyon szép hárslevelű, leányka, királyleányka, chardonnay és néhány kiváló rajnai rizling is.

Ezek közül a fajták közül külön kiemelném a Borpalota Fríz Hárslevelűt 2008-ból, Csernyik Nyítány 2012 (hárslevelű, olaszrizling, és tramini), Laczkó Pincészet Tündér 2008 (hárslevelű, tramini), Babiczki Leányka 2012, Szőke Mátyás Királyleányka 2012, Benedek Péter Epreskert Chardonnay 2012, Szőke Mátyás Paskomi Chardonnay 2011, Laczkó Pincészet Rajnai Rizling 2011.

Essen pár szó a vörösborokról. A terület egysége mindenképpen a savhangsúlyos fajtáknak kedvez így elsősorban a kékfrankosnak és a pinot noirnak. Ebből is volt lehetőségem néhány pompásat kóstolni, úgymint Centurio Kékfrankos 2012, Kiss Balázs Kékfrankos 2012, Benedek Péter Pinot Noir 2012, Babiczki Pinot Noir 2011 és nem szabad megfeledkezni Karner Gábor Vitézföldjéről, ami évről évre az ország egyik legszebb kékfrankosa.

A Mátra már nem Mordor, bár nem is Lóthlorien. Keressük és szeressük az innen származó borokat, főleg, ha csak úgy kortyolnánk egyet, este pihenésképpen, mert erre már most is tökéletesen megfelelnek. Előttük van egy nagyon sikeres jövő, sok tehetséges borásszal, mert a terület kiváló, nagy erő rejlik benne. Ehhez kell még sok tanulás, friss és üde gondolatok nemcsak a borban, hanem a hegyközségben is. Ebben segít, hogy sokan már jó érzékkel kiválasztották a fajtákat, és érzik a megfelelő technológia körvonalait is. Hiányzik még a tapasztalat, pár év tanulás, némi alázat és visszafogottabb ego.