Szepsy István: Előbb alszom el, mint hogy berúgjak

Ferenczi Csilla
2017. január 28., 20:00


Hogyan változtat a felmelegedés a Tokaji borvidéken, tervez-e saját könyvet, rúgott-e már be a saját borától? Szepsy István olvasóink kérdéseire válaszolt, 2. rész. 
Szepsy István: Előbb alszom el, mint hogy berúgjak
Az első rész ide kattinva elérhető.
 
6. A klímaváltozás hatása kapcsán megjelenhet-e új szőlőfajta a borvidéken és befolyásolhatja-e az aszúkészítést?
Egyelőre a klímaváltozásnak az előnyét élvezzük, tehát előbb érik a szőlő, biztonságosabb az eredmény, ezért nem gondolom, hogy ezzel gond lenne. A szélsőségek már nagyobb gondot jelentenek, mint például a szélvihar, az egyszerre lezuhanó hatalmas mennyiségű csapadék, de fagyokban is volt szélsőség (bár lekopogom, a nagy téli fagyok ritkábbak). '87-ben még nem beszéltünk a klímaváltozásról, akkor volt a leghidegebb az én életemben, -35°C fok, vissza kellett vágni minden tőkét, sokat pótolni kellett, a szőlők jó része elpusztult. De egyelőre én azt gondolom, hogy a klímaváltozás inkább pozitívan, mint negatívan hat. Viszont egyes dűlők helyett mások értékelődhetnek föl.
 
7. Milyennek látja Tokaj és a Kárpát-medence borászatának jövőjét a világ piacon?
Nyilvánvalóan én alapvetően optimista vagyok ebben is, mint mindenben. Úgy látom a világot, hogy ami jó dolog, arra szükség van, tehát ami teremtetett, az azért teremtetett, mert jó. A világfajtákat nyilván nem lehet megkerülni, de olyan termékeket kell előállítani, amelyekre utána rárepülnek, ami meghökkentő, ami a legmagasabb minőség. Erre a Kárpát-medencén belül sem csak Tokajnak van esélye, az egész ország adottságai alkalmasak arra, hogy egyedi borokat készítsünk.
 
De hogy pont a világpiacon kell-e érvényesülni, vagy főleg ott kell-e, ez már egy vitatottabb kérdés, hiszen tulajdonképpen az is világpiac, ha helyben adunk el borokat idegeneknek. Ha Tokajnak sikerül, ott lesz a világ élvonalában, akkor szerintem az egész Kárpát-medence is ott lesz.
 
 

@vinoport.hu által közzétett videó,

 
 
8. Tervez esetleg könyvet vagy folyóiratot a szakmának a tapasztalatairól?
Nem, elmondtam már mindent. Szalagon van, filmen van, cikkekben van. Elmondom mindenkinek újból, meg újból, nagyon szívesen! De nem akarok írni, mert amit leírok, az már a múlt, és engem a jövő foglalkoztat. Ami már elmúlt, engem nem érdekel. Alig várom a holnapot, hogy valami más történjen!
 
9. Rúgott már be a saját borától?
Az a helyzet, hogy azért is vagyok szerencsés alkat, és tudom túlélni a szakmát, mert olyan természetem van, hogy előbb alszok el, mint hogy berúgjak. Ez már így volt diákkoromban is, a srácok ittak mint a gödény, és nem tudtak reggel felkelni, én meg kialudtam magam, még az előtt, mint sem hogy rosszul lettem volna.
 
Egyszer régen volt, hogy sokáig ültünk a vacsora után, és tudtam, hogy a miénk után azt az idegen palackot már nem kéne felbontani. A mi borunk nagyon tiszta bor és nincsenek káros hatásai, nincsen fejfájás. Aztán István csak felbontatta. Az az erős vörösbor nem kellett volna a végére, ráadásul nem is bírja a gyomrom az erős vöröset...
 
10. Mi a kedvenc bor-étel párosa?
Sok van, de talán a süllő és furmint. Most a dűlő és egyéb nem számít, mert ezek gyakorlatilag tökéletesen működnek együtt. És ha egyet kell választani, akkor ezt fogom. Kagylóval és egyéb tengeri halakkal is párosították már, de az, ahogy a süllő lemezei elválnak, az valami egészen elképesztő egy nagyon hideg, jó savú furminttal. Saját receptem sajnos nincs, és nem is igazán tudok főzni, a gyerekeim néha fel is hántorgatják, hogy annak idején meg kellett enniük, amit főztem.
Winelovers borok az olvasás mellé