Számtalan borválasztási szemponttal áll meg a vásárló a polcok előtt, hogy kiválassza a neki tetsző bort. A bor címkéjétől ezért joggal várja el mindenki, hogy az a megfelelő információkat tartalmazza, a vásárlás kellemes pillanatát ne keserű csalódás kövesse.

Sok esetben megelégszünk a címke nyújtotta látvánnyal, pedig néhány fontos információ helyes és megfelelő feltűntetése is sokat segíthet a termelő és a fogyasztó kapcsolatán. A lényeges információkat a jogszabályok kötelezően feltüntetendő adatként határozzák meg.

 

Amit a címkén mindenképpen meg kell találnunk

A kötelező adatok feltűntetését a címkén egy látómezőben kell biztosítani. A szabályozás ezt a címkét nevezi főcímkének, míg a gyakorlatban ez inkább a bor hátcímkéje. A 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 51/B. §-a alapján  a kötelezően feltüntetendő adatokat meghatározott minimális betűnagysággal kell feltüntetni.

Az alaprendelet 119. cikke alapján egy bor címkéjén szerepeltetni kell a bor kategóriájának megnevezését, amennyiben az valamilyen eredetvédelmi szabályozás alapján készült. Ez az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés kifejezések feltüntetését jelenti. Ezeket a kifejezéseket nem lehet rövidíteni, de a magyar nyelv szabályai szerint a címke szövegének megfelelően használható. A kifejezést ki kell egészíteni azzal a bornévvel, amely a termékleírásban szerepel. Ezen kívül fel kell tűntetni a bor származását is. Ez általában a származási ország neve.

Az eredetvédelmi kategória általános megnevezéseinek használata alól a szabályozás ad néhány esetben kivételt. Ha a megnevezésre elfogadott hagyományos kifejezés van, akkor ez is használható. Magyarországon a termékleírásokkal és a jogszabályokkal összhangban minden eredetvédelemmel rendelkező boron az oltalom alatt álló eredetmegjelölés kifejezés a védett eredetű, míg az oltalom alatt álló földrajzi jelzés a tájbor kifejezéssel helyettesíthető.

Amennyiben egy borászati termék nem eredetvédett, abban az esetben a termékkategória megnevezését a címkén kötelező feltűntetni (pl.: bor, habzóbor, stb).

Az eredetvédelemmel nem rendelkező borok esetén lehetőség van más tagállamokból származó borok egymással történő házasítására. A 607/2009/EK rendelet 55. cikke alapján ebben az esetben a származási hely megnevezése „az Európai Közösségből származó bor” vagy valamely ezzel megegyező értelmű jelölés, vagy „az Európai Közösség különböző országaiból származó borok házasításával készített bor” jelölés lehet.

A borok megfelelő nyomon követhetősége érdekében bor esetében a palackozót, vagy a termelőt, vagy a bor első értékesítőjét kell a címkére felírni. Pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében a termelő nevének vagy az eladó nevének kell a címkén szerepelnie. Az importbor (harmadik országból származó bor) esetében az importőr feltüntetése a kötelező. A palackozó vagy a termelő neve helyettesíthető a borászati hatóság által kiadott H betűjelből és négyjegyű számból álló kóddal. Az ilyen esetekben fel kell tüntetni valamely, a kereskedelemben részt vevő személy vagy vállalkozás nevét és címét.

Bor esetében a cukortartalom feltűntetése nem kötelező, míg pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében a cukortartalmat a címkén jelölni kell.

A borban lévő tényleges alkoholtartalom feltűntetése térfogatszázalékban kifejezve szintén kötelező elem. Az űrtartalom jelölése az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról és azok ellenőrzési módszereiről szóló 13/2008. (VIII. 8.) NFGM–FVM együttes rendelet 4. § - ában meghatározott feltételek betartása mellett kötelező.

A 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 51/A. §-a alapján kötelező feltüntetni a forgalomba hozatali engedély azonosítóját. Ez a kötelezettség nem vonatkozik azon borászati termékekre, amelyek esetében a forgalomba hozatali engedély azonosítójához tartozó tételszámot vagy tételszámokat a forgalomba hozó a forgalomba hozatalt megelőzően bejelentette a NÉBIH részére.

Fontos horizontális szabály, amelyet a címkézés során kötelezően alkalmazni kell, az allergének jelölése. A 607/2009/EK rendelet 51. cikke alapján az összetevőknek a 2000/13/EK irányelv 6. cikke (3a) bekezdése szerinti feltüntetése céljából a szulfitokra, a tejre és az abból készült termékekre, valamint a tojásra és az abból készült termékekre vonatkozóan kifejezéseket kell feltűntetni, amelyet a rendeletben szereplő piktogramok egyikével is ki lehet egészíteni.

A következő részben a címkézés választható jelöléseit mutatjuk be.