Oz Clarke a világ egyik legbefolyásosabb borszakértője. 1982-ben robbant be a köztudatba, amikor megnyerte az utolsó World Wine Tasting Championship-et, vagyis kóstolóbajnokságot. Az elmúlt közel negyven évben számos boros cikke és több könyve is megjelent. Idén májusban a londoni magyar nagykövetségen tartott borkóstolón összesen 10 magyar bort választott ki, amelyekben szerinte komoly kereskedelmi potenciál van a nemzetközi piacokon is.

Ezúttal viszont a saját honlapján osztott meg egy rövidebb posztot, amelyben azt állítja, tulajdonképpen mindössze 12 kifejezés ismeretére van szükség ahhoz, hogy el tudjunk igazodni a borok világában és látszódjon is rajtunk, hogy értünk a dolgozhoz.

 

Nem is húzzuk tovább az időt, következzen a 12 kifejezés; a borleírások esszenciája. (Aki az eredeti cikket is elolvasná, itt megteheti)
 

 

 

Minden boros szótár alapszava. A világ borainak többsége száraz bor. De mit is jelent a száraz bor kifejezés? Azt, hogy nincsen édességérzet a borban. Hogy a boroknál miért száraznak nevezzük az édes ellentétét, arról már írtunk részletesen.

 

Ezt nem nagyon kell magyarázni, édes bor az, aminek van cukortartalma, van úgynevezett maradékcukra. A minőségi borokban ez a cukor a szőlő, illetve szőlőlé természetes édességéből származik.

Gyümölcs

 

A hozzáértők nagyon sokat beszélnek arról, hogy egy adott bor illatban, ízben mennyire gyümölcsös. Itt nem arra kell gondolni, hogy ha iszunk belőle egy korttyal, az olyan, mintha szőlő- vagy baracklevet szürcsölgetnénk. A szőlő bár gyümölcs, ritkán fogsz olyan borba botlani, ami pont olyan ízű, mint a szőlő maga, mivel az erjesztés során a kémiai folyamatoknak hála különböző szőlőfajták borai különböző gyümölcsök jegyeit viselhetik magukon. Pár aroma ezek közül általában egészen könnyen beazonosítható, ilyen a zöldalma, a citrusfélék vagy a feketeribizli.

Sav

A sav a bor esszenciális alkotóeleme, nem véletlenül szoktak savgerincről beszélni. Magukban a gyümölcsökben, a levükben ott van a sav, részben ettől olyan zamatosak. A sav hatására beindul a nyálelválasztás, a sav továbbítja az aromákat, ízeket a szájpadláshoz, ahol aztán érzékeljük őket. A sav a boroknak frissességet, vibrálást, életet kölcsönöz, enélkül a bort eleve laposnak érezzük. Fehér boroknak magasabb általában a savtartalmuk, de a vörösekben is ott vannak bőven, csak néha kevésbé érezni. A sav ahhoz is kell, hogy a borok egyenletesen érjenek és fogyasztásuk évek múlva is élvezetet jelentsen.

Tannin

A tannin az a bizonyos kesernyés, szárító érzés, amit akkor is érzünk, ha elrágjuk a szőlő héját vagy a magját. Ha nem túl tolakodó, és nem szárítja ki teljesen a szánkat, akkor viszont kifejezetten izgalmas, mert ettől tartalmasabbnak, szinte haraphatónak tetszik a bor. A tannin is lassítja a bor öregedését.

Egyensúly

Mit jelent az, hogy egy bor egyensúlyban van? Nehéz körülírni, legtöbbször csak érezzük, hogy a bor a szánkban és lenyelve is kellemes. Az egyensúly megléte illetve hiánya a sav, a tannin, a gyümülcs, az alkohol és a hordójegyek kapcsolatát illetve arányát fejezi ki. Ha túl sok az alkohol, akkor például forróságot fogunk érezni toroktájon. A hordós érlelés krémessé, vajassá teszi a bort (a túl sok hordótól teljesen elveszhet a gyümölcsösség), a sok tannintól keserűvé, a sok savtól fanyarrá válik. Ha az említett öt elem markánsan, de külön-külön egyik sem tolakodóan jelenik meg, akkor egyensúlyos borról beszélhetünk.

 

Buké

Francia eredetű szó, amely csokrot, virágcsokrot jelent. Borok esetében a bukét emlegetve a palackos érlelés során kialakult, összetett illat- és ízhatásról van szó. Ezzel a kifejezéssel tehát vigyázz, mert eme definíció szerint a borok csak kis hányadánál beszélhetünk bukéról és mivel a magyarban a szónak van egy pejoratív jelentése is, ha nem megfelelően használjuk, az félreértésre adhat okot.

 

Egy bor hossza, lecsengése valójában az utóízt jelenti. A jó minőségű borok elengedhetetlen kelléke a hosszú lecsengés, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy miután lenyelted a kortyot, hosszú ideig érzed a kellemes ízeket a szádban, torkodban. Az USA-ban van egy mozgalom, amelynek tagjai szabályosan lemérik, hány másodpercig érzik még azt a bizonyos utóízt. Ez már természetesen túlzás, hiszen érzésre meg tudjuk mondani pár kóstolás után, hogy adott bornak rövid vagy hosszú utóíze van-e, érzünk-e még egyáltalán valamit, miután lenyeltük a kortyot.

 

 

Ha ezt a szót hallod, akkor legtöbbször egy a már csúcson túl lévő, az öregedés jeleit mutató, savszegény, laposabb ízű borra kell gondolnod. A fehér borok elkezdenek sötétedni, aranysárgává, barnává színeződni az oxidáció hatására, míg a vörösborok veszítenek színanyagukból, élénkségükből. Sokszor azonban már a fiatal borokon is jelentkezhetnek az oxidáció jelei. Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy a bort jelentős mennyiségű oxigén érte. Kis mennyiségben éppen segíthet (erre való például a dekantálás, a pohárban pörgetés), de a túl sok oxigén tönkre is teheti a bort, így pedig oda a frissesség, fáradtnak tűnhet a bor utána.

Hordós jegyek

A hordós jegyek a hordó használatából származnak. Az úgynevezett reduktív borokat végig tartályban készítik, az oxidatív borok azonban fa hordóban (legtöbbször tölgyfában) erjedhetnek és érnek. Ez azt is jelenti egyben, hogy a szőlőből származó gyümölcsösség némileg háttérbe szorul, megjelenhetnek helyette a hordóból, egészen pontosan a hordó pörköléséből származó jegyek, elsősorban a krémesség, illetve aroma terén a dió, a vanília és bizonyos fűszerek. Ezeknek az intenzitása függ attól, hogy a borász újhordót vagy régebbi hordót használt, vagyis olyat, amiben korábban már érlelt borokat, tehát az ízanyagok némileg kioldódtak a hordóból.

 

 

Azokra a borokra mondjuk, hogy parfümös, amelyekbe beleszagolva például elképesztően illatos tavaszi virágoskert jelenik meg előttünk. Ezt inkább a fehérszőlők tudják, azok közül is elsősorban az Irsai Olivér vagy cserszegi fűszeres fajták.

 

 

Ezek a kifejezetések általában nagyon intenzív illatokat, ízeket írnak le. A „zöldség” azt jelenti, hogy ha beleszagolsz, vagy belekóstolsz a borba, akkor például egy lekaszált rét, vagy egy eső utáni füves kert jut eszedbe róla. Ez jelentheti azt is, hogy kicsit éretlenül szedték le a szőlőt, bizonyos fajtáknak azonban teljes érettségben jellegzetes tulajdonságuk ez a zöldes illat és íz. Ilyen mindenek előtt a sauvignon blanc. A vegetális jelzőt pedig akkor használjuk, ha a bor megszagolása közben kissé nedves földes, nedves faleveles, azaz őszi illatokat érzünk. Ezek jellemzően a vörösboroknál jelennek még és itt sem borhibáról van szó.