Borait rendszeresen Michelin-csillagos éttermekben kínálják, miközben a felmérések szerint a legkevésbé ismert magyar borvidékek egyike. Hol is van pontosan a Bükki borvidék és mit kell róla tudni?
A bükki borvidék magyarország egyik legkisebbike: hivatalosan 1700 hektár termőterületet tartanak nyilván, ami a helyiek szerint jó, ha a valóságban eléri az 1000 hektárt. Ismeretlenségét mégis inkább annak köszönheti, hogy sokáig a szomszédos Eger hátországának számított, még az „Egri bikavér programba” is termelt, önálló borvidékké 1970-ben vált. Valahol érthető is, hiszen ökológiailag, talajtanilag nagyon hasonlít a nagy testvérhez, ami nem csoda, hiszen a Bükki-hegység déli lejtőin osztoznak. Ráadásul még a Bükknek is megvan a maga vulkanikus része, az ukrán határhoz közel fekvő, riolitos alapkőzetű Kaszonyi-hegy révén.
Évszázadokkal ezelőtt igen nagy respektje volt a térségnek a borszakértők körében. Bél Mátyás polihisztor, Tokaj kiváló ismerője (dűlőosztályozása a Hegyalján mai napig zsinórmérték) 1749-es halála miatt be nem fejezett monográfiájában külön fejezetet szánt az általa a legnevesebbek közé sorolt miskolci bornak is, ami „a tokajival egy időben kezdett elhíresedni, amelyhez többé-kevésbé hasonlít.” A 20. század elején Törley József pezsgőgyárába is vittek innen alapanyagot, a második világháború után pedig az állami tulajdonos Hungarovin is folytatta a hagyományt. Az adottságok mit sem változtak az évszázadok során, nem véletlen, hogy rendszeresen felbukkanak bükki borok a hazai Michelin-csillagos éttermekben, miközben a 2018-as Nagy Bor Teszten a lista 21., azaz utolsó előtti helyén végzett a kedveltségi kategóriában. (A "Kérem jelölje meg azokat a borvidékeket, ahonnan rendszeresen szokott bort inni" kérdésre mindössze a válaszadók 2 százaléka említette meg.)
Ennek megváltoztatásán dolgoznak a bükki borászok, akik két éve Bükki Borvidékért Egyesület néven immár összefogásban próbálják helyreállítani a borvidék renoméját (hogy milyen eredménnyel és nehézségeket lekűzdve, arról a Vinoporton jelent meg tavaly egy kétrészes cikksorozat). Legutóbb egy miskolci kóstoló keretében mutatták be az első közösségi borukat. A BÁLVÁNY névre hallgató bor (a Bükk negyedik legmagasabb csúcsa a Bálvány) ötlete 2018-ban született meg: a cél egy olyan egységes megjelenésű és szabályozott keretek között elkészülő bükki bor létrehozása volt, ami bemutatja en a borvidék termőhelyi adottságait. Az első, 2019-es évjáratot összesen 6 borász készítette el. A házasítás az előírások szerint egyforma arányban tartalmaz chardonnay-t, olaszrizlinget és az országos szinten inkább kuriózumnak számító, errefelé azonban komolyabb hagyományokkal bíró zenitet. Mivel nincs mindhárom fajta minden borásznál termesztésben, így a Szövetség szereplői számos esetben egymásnak termesztik vagy egymást közt cserélik ki a borhoz szükséges szőlőtermést. A BÁLVÁNY - Bükkbor első évben 5300 palackkal készült és elsősorban borkereskedésekbe és éttermek szánják a termelők.
A Zenit szőlőfajtát az ezerjó és a francia bouvier szőlők keresztezésével alkotta meg 1951-ben a pécsi Kutatóintézet egykori munkatársa, Király Ferenc. A nemesítő munkájának célja a korai érésű, magas cukortartalommal, testes, élénk savtartalommal rendelkező fajták kifejlesztése volt. A legjelentősebb nemesítései az úgy nevezett „Zés” szőlők: Zenit, Zengő, Zeus, Zéta és Zefír. Ezek közül talán a Zenit vált mára a legelterjedtebbé. A Pécsi Borvidék mellett Badacsonyban, Somlón, a Mátrai és a Tokaji Borvidéken is foglalkoznak a fajtával, 1976-ban kapott állami minősítést (előtte a Badacsony 7-es nevet viselte). Megbízható szőlőfajta, korán érik, ugyanakkor könnyen is töpped, ezért késői szüretelésű bort is készítenek belőle. Bora illatban és zamatban gazdag, rendszerint harmonikus savtartalommal bír, utóbbi miatt pezsgő alapanyagként is előszeretettel használják. Íz-, és illatjegyeiben elsősorban a fehérhúsú gyümölcsök dominálnak (barack, körte), melyeket gyakran elegáns virágos illatjegyek egészítenek ki. (Forrás: szbki.pte.hu)
A miskolci kóstoló másik apropója a szövetség és a Miskolci Önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodás volt. Ennek keretében a város és a szövetség egymás munkáját segítve igyekszik majd Miskolc turisztikai céljainak és az önálló Bükki borvidék fennmaradásának megvalósítása ügyében együttműködni. A borbarátok ebből a gyakorlatban még több avasi és miskolci boros programot, illetve ezeken a programokon még több bükki bort fognak látni az illetékesek ígérete szerint.