A folyadékszükséglet jelentősen függ az életkortól, a fizikai aktivitástól, a külső hőmérséklettől, valamint a hányással, illetve hasmenéssel járó állapotoktól. Az életkor és a testsúly függvényében meghatározható, hogy normális igénybevétel esetén kinek mennyi folyadékra van szüksége olvasható az Index hírportálon.

Egy másik, könnyen megjegyezhető számítás szerint 10 kilogrammonként 0,4 liter folyadékra van szüksége a szervezetnek, tehát egy hetvenkilós embernek naponta 2,8 liter folyadékot kell elfogyasztania.

 

Miháldy Kinga, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet dietetikusa szerint ez a folyadékmennyiség nemcsak a vízfogyasztásból ered, hanem beletartozik a napközben elfogyasztott zöldségek és gyümölcsök nedvtartalma is. A leves gyümölcsök – például a görögdinnye és a sárgadinnye – rendszeres fogyasztása elég folyadékot biztosít ahhoz, hogy ezeken felül már csak két-két és fél liter vízre legyen szüksége egy hetvenkilós embernek. A hőmérséklettel egyenes arányban a folyadékbevitel szintje megemelhető; Miháldy szerint ennél többet is ihatunk, de kevesebbet nem ajánlott.

A folyadéknak nem feltétlenül kell hidegnek lennie, hogy hűsítő hatású legyen. Praktikus, ha kánikulában folyadékpótló, nem zsíros alapú, kellemesen meleg zöldséglevest eszünk, esetleg csirke- vagy pulykahússal – ez könnyű étel, mégis biztosítja a szervezet számára a szükséges fehérjét és energiát. Szintén tanácsos könnyebb salátákat fogyasztani, sok paradicsommal, egyéb nyers zöldséggel, natúr hússal, fetasajttal, vagy mozzarellával – ezek üdítő hatásúak és könnyen emészthetők, így nem terhelik a szervezetet – ajánlja az Index.

Arra a kérdésre, hogy a melegebb italok fogyasztását miért javasolják kánikulában, Miháldy elmondta az Index munkatásának, hogy a szervezet alkalmazkodik a külső hőmérséklethez. Míg télen azért érdemes forró teát inni, mert átmelegít, nyáron a meleg folyadékkal a külső hőmérsékletet közelíthetjük a szervezet belső hőmérsékletéhez, így nem érezzük nagynak a kettő közti különbséget. Ugyanezért nem szerencsés az sem, ha a légkondicionálót túl hidegre állítjuk, mert a szervezet rosszul viseli a nagy hőingadozást.

Mivel sokan isznak jeges folyadékot nagy melegben, ez azonnal izzadást eredményez, ez pedig a szervezet sóháztartását is befolyásolja. Vajon kell-e külön gondoskodni a sópótlásról? A férfiak naponta átlagosan 18, a nők 14 gramm sót juttatnak a szervezetükbe – a napi 3-5 gramm helyett –, de ezt már az ételek fogyasztásával is biztosíthatjuk. Normális táplálkozással és rendszeres vízfogyasztással tehát kompenzálható az elvesztett sómennyiség; az ételt vagy az ivóvizet csak azoknak érdemes megsózniuk, akik extrém megterhelésnek vannak kitéve, például sportolnak vagy fizikai munkát végeznek.

Az ásványvizek sótartalma az összetevőket feltüntető címke alapján határozható meg, az ásványvíz nátriumtartalmát: 2,5-tel kell szorozni, hogy megállapíthassuk, mennyi sót tartalmaz a víz.

Az alkohol és a koffein fogyasztása nem javasolt; mindkettőnek vízelvonó hatása van, így nagy melegben inkább árthat, mint használhat. Miháldy figyelmeztet, hogy bár a sör és a fröccs hűsítő hatása kánikulában jólesően hathat, ne ezek legyenek a folyadékpótlás elsődleges forrásai.