Azt gondolom Rókusfalvy Pál szervezőtársam nevében is mondhatom, hogy teljes mértékig elégedettek vagyunk a létszámmal és a lebonyolítással egyaránt. Célunk volt, hogy a tájékoztatáson túl egyfajta párbeszéd is meginduljon ezekben a témákban a kormányzat, a borász-társadalom és a kapcsolódó szakmák között. Lássuk, értsük egymást és beszéljünk egymással. Úgy érzem ennek a lehetőségét megteremtettük április 12-én.

A 2013. január 1-től hatályos új hegyközségi törvénnyel a tagok a szavazatainak számánál szempont lett az általuk művelt terület nagysága.  A szavazat rendjének változása pedig egy alulról építkező önkormányzati rendszerben szükségszerűen hozza magával az egész szervezet átgondolását, újjáépítését.

A hegyközségi rendszerhez is kapcsolódó aktualitás, hogy a közelmúltban készültek el hazánkban azok a termékleírások, amelyek az Európai Unió eredetvédelmi rendszerébe illeszkedve definiálják védendő borászati termékeinket (oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel, illetőleg oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel rendelkező borainkat), ez adta az apropót, hogy átfogóbban is beszéljünk az eredetvédelem aktuális szabályairól, az eredetvédelemben rejlő lehetőségekről.

 

Igen, mostantól évi 10 000 liter alatt a saját szőlőborból előállított palackos erjesztésű pezsgő egyszerűsített adóraktárban állítható elő. Ez a rendelkezés a kisebb, minőségi szőlőbort és palackos erjesztésű pezsgőt előállító termelők adminisztrációs terheit csökkenti nagymértékben. A kézműves magyar borok elszánt rajongójaként türelmetlenül várom az izgalmasabbnál izgalmasabbnak ígérkező „tradicionális” pezsgőket Somlóról, Tokajból, Etyekről és a Balaton mindkét partjáról.

Megítélésem szerint fontos folyamatosan törekedni a szükséges minimumra az adminisztráció szempontjából, de látni kell azokat a kereteket is, amelyeket ma Magyarországon, az Európai Unió tagjaként nem lehet és nem is feltétlenül lenne jó átlépni. A bor élelmiszer és ehhez kapcsolódóan elsődleges érdek a fogyasztók egészségének védelme. Az élelmiszerek vonatkozásában indokolt kötelezettség a folyamatos szakmai dokumentáció vezetése, de fontos eszköz a dokumentáció a borhamisítás elleni küzdelemben is; elég itt a borhamisítókkal szembeni bizonyításra gondolni.

A konferencia nem vétetlenül kezelte együtt a borjog és a bormarketing témakörét. A bormarketing és az eredetvédelem is szorosan összefüggő témák. A termékleírások elkészítésekor egyaránt figyelemmel kell lenni a tradíciókra és a bormarketing célokra is.

Érdekes volt hallgatni a bormarketingért felelős kormányzati vezető előadását a magyar piac nehézségeiről, a fogyasztói szokások helyzetéről, alakulásáról. Gondolatébresztő előadást hallottunk a hazai bor nemzetközi lehetőségeiről, esélyeiről, illetőleg izgalmas párbeszéd alakult ki Rókusfalvy Pál vezetésével a konferenciát lezáró bormarketing kerekasztal-beszélgetés során arról, hogy ki miben látja az igazi problémát, megoldási lehetőségeket. Az bizonyosan kiderült, hogy a résztvevők az állam megfelelő elköteleződése mellett szükségesnek tartják a termelők összefogását is, illetőleg bormarketing szempontból Tokajnak mindenki kiemelkedő szerepet szán a „ország-kép” megteremtésében.

Tokaj az a borvidék, amely bizonyította, hogy tud világszinten egyedi és különleges borokat előállítani. A tokaji borok alkalmasak lehetnek arra, hogy a külföldi fogyasztókban általánosan pozitív képet alakítsanak ki országunkról.