A történet még régebben indult, 2007 óta létezik a Szekszárdi Borászok Céhe, aminek mindenki tagja, aki minőségi palackos borokat készít a borvidéken. A kezdetektől havi szinten tartunk kóstolókat, így folyamatosan tanulunk egymástól és követni tudjuk, ki hol tart. Az évek során egyre tisztult kép azzal kapcsolatban, hogy mit szeretnénk megmutatni magunkból a külvilágnak. Innen jött az ötlet, hogy a kiemelt fajtáinkat, a kadarkát, a kékfrankost és a bikavért meg lehetne jeleníteni egy új, egységes palackban. Sok-sok egyeztetés után aztán megállapodtunk abban, milyen legyen az üveg, mi kerüljön rá, és 2015 nyarán bemutattuk. Jelenleg már 22 pincészetnél használják.

 

 
Milyen reményekkel indítottátok útnak a kezdeményezést?

 

Úgy érezzük, a palack segítségével erősíthetjük a borvidékünket a hazai és nemzetközi színtéren egyaránt. Főleg külföldön, ha valaki levesz a polcról egy szekszárdi bort, a termelőt nyilván nem ismeri, a palackot viszont meg fogja jegyezni. Ha pedig tetszett neki a bor, legközelebb nagyobb bizalommal választ egy másik szekszárdi palackos bort, akár másik termelőtől, mert körülbelül tudni fogja, mire számíthat. Ugyanígy, ha egy szakértő idejön hozzánk és megkóstolja, ezen keresztül megérti, miről szól a borvidékünk, miben más, jobb, mit tudnak a helyi fajták, mert a szekszárdi palackos borok mindegyike kiefejezi a borvidéket. Azt gondolom, így van lehetőségünk felkerülni a világ bortérképére.
 
Mennyivel fejezik ki jobban ezek a borok Szekszárdot, miután a borvidéki termékleíráshoz képest semmilyen további kritériumot nem állítotok a szekszárdi palackos borokkal szemben?

Minden hónap első hétfőjén összeül a bizottság, hogy a szekszárdi palackba letölteni kívánt borokat vakon végigkóstolja. Az elfogadáshoz kétharmados többség szükséges. Ha adott hónapban csak egy mintát adnak le, akkor hozzáteszünk találomra négy másik szekszárdi bort, így azt se tudjuk előre, melyik bort vizsgáljuk. Ha átment a bor, akkor egy palack megy a laboratóriumba, hogy ha bármi kérdés felmerül a későbbiekben, legyen egy referenciaminta. Az elvárás, hogy a bor fajtakarakteres legyen, ne a hordójegyek dominálják, ne legyen magas az alkohol, viszont jó, lendületes savakkal rendelkezzen. Szerintünk ugyanis ezek a szekszárdi borok ismérvei, erősségei. Egységes stílusról azért nem szeretünk beszélni, mert dűlőszelektált borok is kerülhetnek szekszárdi palackba, márpedig egy a Nánai dűlőből származó elegáns, könnyedebb kékfrankos jelentősen eltér az agyagos Görögszó testes, telt kékfrankosától. Viszont mindkettő felismerhetően szekszárdi.

 

 
Lassan négy éves a palack, mik az első tapasztalatok? Hogyan fogadták a fogyasztók, a kereskedők vagyis a piac?

Rengeteg pozitív visszajelzést kapunk, első sorban a kereskedők és sommelier-k részéről, külföldről és itthonról egyaránt. A nagyközönség esetében szerintem még legalább 8-10 évnyi munka szükséges, hogy komolyabb ismertséget szerezzen. Nem gondolom, hogy egy átlagos fogyasztó tudná, mi az a szekszárdi palack és mi van az üvegben, viszont abban mindenki egyetért, hogy ez a helyes irány, ezért kell dolgoznunk, mert ez a legtöbb borvidéken bevált. Idén májusban debütál a szekszárdi palack csavarzáras változata, így valószínűleg el fogjuk érni, hogy a borok 10 százaléka szekszárdi palackba kerül, és további növekedésre számítok.
 
Pop-up előadást tartasz a témáról a Winelovers Kékfrankos Április Nagykóstolón, három bort is kóstolhatnak a vendégek. Miért azt a hármat választottad?

Három kékfrankost választottam két dűlőválogatást – Vidáék Hidaspetréjét és a mi Nánai kékfrankosunkat –, illetve a Takler kékfrankos válogatást. Úgy gondolom, ezek a tételek jó képet adnak arról, merre tart a borvidékünk.