A magyar bor a régi borvilág legjobban őrzött titka – fogalmaz a magazin szerzője, aki a filoxérával, a két világháborúval és a 40 év kommunizmussal magyarázza, miért nem találkozni a jelenleginél több magyar borral.

 

A cikkben ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a magyar borok bizony jönnek vissza a világ bortérképére, és rengeteg kis borászat működik, a 22 magyar borvidéken pedig szőlőfajták százai várnak arra, hogy megismerje őket a fogyasztó.

 

A magazin négy borvidéket javasol azoknak, akik szeretnének összképet kapni a magyar borokról, Egert, Tokajt, Villányt és Somlót.

 

 

A borvidékkel kapcsolatban a cikk kiemeli azt a 30 millió éves szőlőmaradványt, amelyet a környéken találtak, valamint a két házasítást, a Bikavért (egg-ree BEE-kah-vaer) és az Egri Csillagot (egg-ree chee-log).

 

 

Természetesen mindenek előtt az aszúról és az édes borokról szól a Winde Folly cikke, de fontos szerepet kap a furmint is, mint száraz borok alapanyaga. A szerző kiemeli, hogy Tokaj a világ legrégebbi zárt borvidéke, valamint az Unesco Világörökség része. Kóstolásra mindenképp javasolják az aszú (toe-kye as-zoo) mellett a száraz borokat is.

 

 

A Villányi Borvidék a fényűző vörösborairól híres – fogalmaz a Wine Folly. A szubmediterrán klíma ideális a borkészítésre, fontos fajta a portugieser és a kékfrankos, de sok termelő a bordói fajtákra koncentrál, főleg a cabernet franc-ra. 

 

 

Somló a legapróbb borvidék, de az ott készülő borok a leginkább elbűvölőek – írják. A Somló-heggyel kapcsolatban a vulkáni talajt és a juhfarkot (you-fark) emeli ki a portál, amely némi palackos érlelés után lesz az igazi. 

 

A Wine Folly érdekességként emeli ki, hogy szinte minden nyelven a latin vinum szóból jön a bor elvenezése és mindössze 3 nyelv van a világon, ahol másképp nevezik az italt. Görögül oinos, törökül sarap, magyarul pedig bor. Ebből egyes történészek szerint a rómaiaktól független, ősi borkészítésre lehet következtetni, valamint arra, hogy a magyar borkultúra megelőzi a legtöbb európait.