A szálloda karácsonyi díszbe öltöztetett lobbyjában fogadtak minket, ahol Liszkay Mihály kellemes dallamokkal szórakoztatta a vendégeket a zongoránál. Üdvözlőfalatunkhoz, amely véres hurka és tepertős pogácsa volt, megízlelhettük a két borász 2013-as évjáratú rozéit. Frissesség és gyümölcsösség bontakozott ki a poharakból az apertitifnek felszolgált italokból.
Kovács Gábor, Pálffy Gyula és Liszkay Mihály (balról jobbra)
Az este levezénylésében Kovács Gábor, a Magyar Sommelier Club elnöke segített. Narrátor szerepében gondoskodott a szórakoztatásunkról, akár csak a két borász. A vacsora rendhagyónak bizonyult, ez már a menüsorból és a borpárokból is hamar kiderült. De Kovács Gábor elmondta, hogy nem véletlenül választottak - majdnem minden esetben - a fogásokhoz a két különböző színű bort. Ugyanis az előételként érkező kacsamell cékla carpaccioval egy Pálffy 2013-as olaszrizlinget és egy Liszkay 2011-es pinot noirt kapott maga mellé. Merész párosítás, de mindkét bor harmonizált az étellel.
Már Pálffy Gyula ősei is Köveskálon laktak, így ő beleszületett a borászatba. 1998-ban vette át édesapja 2 hektáros birtokát. Nem akart ő borász lenni, az iskolát is csak 2002-ben végezte el, de a Káli-medence iránti vonzódása nem hagyta, hogy mással foglalkozzon. Mi, borrajongók örülünk, hogy ezt a hivatást választotta, így a következő fogásnál egy 2012-es szürkebarátot kóstolhattunk tőle a füstölt mogyorós csülökhöz. A hús omlós volt, a mártásában a földimogyoró és kakukkfű keletiessé varázsolta az ételt. A Liszkay birtoktól egy 2011-es merlot kaptunk a poharunkba, a Pangyér dűlőről.
Füstölt mogyorós csülök tört búzával
Liszkay Mihály egy igazi kozmopolita, járt már minden felé a világban és sokat élt külföldön. Egy hazalátogatása alkalmával rekedt Monoszlón. Szavaival élve, azóta egy generációs projektet folytat, a Liszkay Kúriát. Emellett imád zongorán játszani. "Azért vagyok itt ma este, mert szeretek zongorázni. Itt van közönségem" – mondja Mihály és emeli poharát, amelybe a 2012-es Giulia Cabernet franc kerül a sókéregben sült hátszínhez, melynek körete szotyis nudli licsis pecsenyeszafttal. A bor érdekessége, hogy csak acéltartályban érlelődött, de a benne csüngő hordódongák miatt a fás illatjegyeket érezni rajta. Bizarr az eljárás, de úgy tűnik működik, a vendégek szerették. A bor párja Pálffytól a 2013-as Juhfark volt.
A két pincészet a Káli-medencében egymással szembeni dűlőkön helyezkedik el. A Liszkay Borkúria a Pangyér dűlő tetején, míg a Pálffy Pince a Fekete-hegyen található. Ez utóbbi a legmagasabb vulkanikus kiemelkedés a régióban. Az egész medence egyedi termőhelynek számít, szubmediterrán éghajlattal. Tengeri üledékes mészkő az altalaja, ellentétben Badacsonnyal, ahol ez a pannon homok. Itt a szőlőgyökerek több magnéziumot, vas-oxidot és vasat tudnak felvenni, mondta el Pálffy Gyula. A geológiai ismeretekkel gazdagodva kóstolhattuk 2012-es furmintját.
Liszkay Mihály a zongoránál
A másik pohárba cabernet sauvignon került 2011-ből Liszkay Mihálytól. Következő fogásnak fácánt szolgáltak fel szalmaburgonyával, szezámos almaraguval és szedres csokoládészósszal. A csokoládészósz illata belengte a termet. A harmónia bor-étel között a cabernet sauvignon esetében jobb volt, de a furmint önmagáért beszélt.
Mindkét vendégborász a Káli-medencében műveli szőlőterületeit és mégis Pálffy Gyula fehér borokat, míg Liszkay Mihály vöröseket készít. Valójában nem tudnánk letenni a voksunkat egyik fajtánál sem. Ha megtehetném, az egész medencét megvenném és beültetném cabernet fajtákkal – mondja Mihály. De azért mindenkinek hiányozna Pálffy Gyula olaszrizling válogatása.
A desszertnél már egyeztek a színek és vörösek kerültek a poharainkba, míg az édesség kávéba ázott keltészta vörösboros fügével és csokihabbal volt. Liszkay limitált 2008-as Monoszlói Cuvée-je Toscanat idézte. Párban vele Pálffy 2011-es cabernet sauvignonja állt, amely a szőlőben való válogatásnak köszönhetően egy koncentrált, testes, karakteres tételnek bizonyult.
Kávéba ázott keltészta, vörösboros fügével és csokoládéhabbal
A kiváló borok mellé Barka Áron Chef de Cuisine készítette el a fogásokat, aki mint mindig, most is kijött séfruhájában és sapkájában a vacsora végén, így köszönetet mondhattunk neki és csapatának. Ha csak pár órára is, de a Káli-medencében járhattunk, aminek egy értékes darabjával lettünk gazdagabbak. Az Araz Étterem jövőre is folytatja BorDuett vacsoráit, hogy minél több vidéket és borászt tudjunk megismerni.