A meghozott döntések felülvizsgálatának kezdeményezésére más szabályok vonatkoznak, mint ahogy azt más szervezetek döntései esetében megszokhattunk. Ebben a részben azokat a szabályokat igyekszünk összefoglalni, amelyek segítséget jelenthetnek a hegyközségekben meghozott döntések jogorvoslatához.

Ahogy azt a hegyközségekről szóló cikksorozatunk előző részeiben már megírtuk, a hegyközségeknél intézett ügyek legnagyobb részét a különböző közigazgatási ügyek intézése teszi ki. A szőlő és a bor származási igazolásának kiadása mellett a hegybírónál kell intéznünk a szőlőültetvények telepítési és kivágási engedélyeit is. Ezen kívül a hegybíró számos igazolást is kiad, amely a tagok mindennapi hivatalos ügyintézéséhez szükséges. A hegybírók által meghozott döntések, igazolások közigazgatási ügyeknek minősülnek, amelyek ellen minden tagnak megvan a jogorvoslati lehetősége. A hegyközségi törvény 42. §-a alapján a hegybírónak és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a közigazgatási hatósági ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (KET) rendelkezéseit kell alkalmazniuk. A közigazgatási ügyben a hegybíró által meghozott határozat ellen lehetőség van a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához fellebbezést benyújtani. A HNT közigazgatási hatósági ügyben eljáró tisztségviselője, illetve ügyintézője jogi végzettséggel rendelkező személy lehet, aki felett a munkáltatói jogokat a HNT elnöke gyakorolja, vagy akinek a megbízója a HNT. A hegybíró hatósági döntései ellen benyújtott fellebbezéseket tehát ezen személy vagy személyek vizsgálhatják, dönthetnek másodfokon.

A hegybíró közigazgatási tevékenységének ellenőrzését nem csak az általa hozott döntés megtámadhatósága biztosítja, hanem tevékenységének folyamatos törvényességi ellenőrzése is. A kormányhivatalok a hegyközségi törvény alapján ellenőrzik a hegybíró tevékenységét.Amennyiben a kormányhivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy a hegybíró tevékenységét nem a jogszabályoknak megfelelően látja el, vagy rendszeresen mulasztást követ el, a törvény alapján kezdeményezi a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkáránál a hegybíró felmentését.

Mivel a hegyközségi szervezetek önkormányzati jelleggel működnek, és nincs közöttük alá-fölé rendeltségi viszony, ezért működésükben a jogszabályok alá vannak rendelve. Ebből az következik, hogy működésük során a jogszabályoknak kell megfelelniük. Ezért működésüket is ezen keresztül lehet csak vizsgálni. A hegyközségi törvény 51. §-a kimondja, hogy a hegyközségi szervezetek működése felett a törvényességi felügyeletet a földművelésügyi miniszter gyakorolja. A miniszter feladata ellenőrizni, hogy a hegyközségi szervezet alapszabálya és más szabályzata megfelel-e a jogszabályoknak. A törvényességi felügyeletet a miniszter nem közvetlenül gyakorolja, hanema kormányhivatalok útján. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hegyközségek törvényes működését, döntéseik jogszabályoknak való megfelelését a kormányhivatalok ellenőrzik.

Amennyiben a kormányhivatal a hegyközség működésével kapcsolatban törvénysértést észlel, abban az esetben törvényességi felügyeleti intézkedést kezdeményez a földművelésügyi miniszternél. Az intézkedés célja, hogy a hegyközségben a törvényes működés helyreálljon, a kifogásolt szabályokat a hegyközség megváltoztassa.

A törvényes működést azonban még a miniszter sem kényszerítheti ki. Ha a hegyközségi szervezet működésének törvényessége másképp nem állítható helyre, a miniszter keresettel fordulhat a törvényszékhez. A törvényszék több kényszerítő intézkedés közül is választhat annak érdekében, hogy a törvényes működést helyreállítsa. A törvényszék egyrészt megsemmisíti a hegyközségi szervezet jogsértő döntését és – szükség szerint – új döntés meghozatalát rendeli el. A működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a hegyközségi szervezet legfőbb önkormányzati szervét, hogy a jogszabálysértés ellen a szükséges intézkedésekről döntsön. Végső esetben a hegyközségi szervezet tevékenységét felfüggesztheti, és felügyelőbiztost rendelhet ki.
 

 

A hegyközség törvényességi felügyelete mellett lehetőség van a hegyközség által meghozott döntések felülvizsgálatára is. Ezzel a lehetőséggel a hegyközség bármely tagja élhet. A jogsértőnek ítélt testületi döntés felülvizsgálatát a törvényszéktől lehet kérni. A törvény szerint a hegyközségi rendtartási ügyben hozott döntés felülvizsgálatát az a tag kérheti, akinek jogát vagy jogos érdekét a döntés sérti.

A törvényszék előtt folyó eljárás megindítása előtt a törvény a tagot és a hegyközséget is arra kötelezi, hogy a sérelmes döntésről megfelelő formában egyeztessenek. Ennek alapján a sérelmet szenvedett tag köteles a jogsértést bejelenteni a döntés meghozatalától számított tizenöt napon belül a hegyközség ellenőrző bizottságának, amely további tizenöt napon belül állást foglalt, és erről a tagot, valamint a döntést meghozó testületet írásban értesíti.

A keresetet a törvényszékhez az ellenőrző bizottság állásfoglalásának kézhezvételétől számított harminc napon belül benyújtani. A határidőkre ebben az esetben figyelni kell, mert a keresetindításra nyitva álló határidő jogvesztő. Fontos még azt is megjegyezni, hogy a keresetindításnak halasztó hatálya a sérelmesnek vélt döntésre nincs, de a törvényszék a döntés végrehajtását felfüggesztheti.