A termékleírások szakmai tartalmát a nemzeti jóváhagyási szakaszban a Bor Eredetvédelmi Tanács véleményezi, amelynek alapján a tagállami elfogadásról a vidékfejlesztési miniszter dönt. Az Alaprendelet 99. cikke alapján egy termékleírás elfogadásáról a végső szót az Európai Bizottság mondja ki, ahol már a termékleírások szakmai tartalmát nem vizsgálják. A Bizottság a 97. cikk alapján a termékleírás tartalmát abból a szempontból vizsgálja, hogy az megfelel-e a közösségi jognak, másrészt a Bizottság is folytat kifogásolási eljárást a 98. cikk alapján. A kifogásolási eljárás ezen szakaszában a benyújtó tagállamból már nem nyújtható be kifogás, de az EU területén kívüli országból igen.

Egy termékleírás alkalmazására Magyarországon a tagállami elfogadást követően sor kerülhet a Bortörvény alapján. A termékleírás hivatalos elfogadása a 607/2009/EK rendelet 17. cikke alapján a döntés Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételével valósul meg.

Az egyes termékleírásokban előírt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére a tagállamoknak ki kell jelölniük az illetékes hatóságokat. Magyarországon a kötelezettségek ellenőrzését egyrészt a hegybírók, másrészt a borászati hatóság végzi. A 607/2009/EK rendelet 24. cikke alapján minden gazdasági szereplőt nyilván kell tartani, amelyek eredetvédelemmel rendelkező borászati termékek előállításában vesznek részt. Ennek a kötelezettségnek Magyarországon minden termelő eleget tesz, mivel a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 3. §-a alapján a bejelentési kötelezettség minden árutermelő vállalkozásra vonatkozik, függetlenül attól, hogy egy eredetvédelmi rendszerben részt vesz-e vagy sem.

A termékleírásnak való megfelelést a borelőállítás teljes folyamatában ellenőrizni kell. A közösségi jog alapján az ellenőrzéseket az illetékes hatóságoknak, vagy pedig tanúsító szervezeteknek kell végrehajtaniuk. Magyarországon a borágazatban 607/2009/EK rendelet 48. cikke szerint működő tanúsító szervezet nincs.

A 607/2009/EK rendelet 25. cikke határozza meg, hogy milyen ellenőrzéseket kell teljesíteni. Ennek alapján az eredetmegjelöléssel ellátott termékek esetében érzékszervi és analitikai vizsgálatot egyaránt kell végezni, míg a földrajzi jelzéssel ellátott termékek esetében az analitikai vizsgálat, és az érzékszervi és analitikai vizsgálat közül a termékleírás benyújtója választhat. Ezen túlmenően a hatóságoknak vizsgálniuk kell a termékleírásban meghatározott feltételek folyamatos fennállását. Ezen feltételek ellenőrzését kockázatelemzésen alapuló szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel, vagy mintavétellel, vagy rendszeres ellenőrzéssel lehet teljesíteni.

Magyarországon a Bortörvény 24/A §-a ennél szigorúbb feltételeket szab általánosságban a borászati termékek forgalomba hozatalára. Ennek alapján borászati terméket - friss borszőlő, töppedt borszőlő, aszúsodott borszőlő, zúzott friss borszőlő, szőlőmust kivételével - közfogyasztásra forgalomba hozni vagy továbbfeldolgozás céljából Magyarország területéről kivinni csak abban az esetben lehet, ha azt tételenként a borászati hatóság laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alá vetette. Az eredetvédelemmel rendelkező borok esetében az érzékszervi vizsgálatok végzését a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 32. §-a alapján a helyi borbíráló bizottságok végzik, amelyet a termékleírást benyújtó állíthat fel és működtethet. Amennyiben a helyi érzékszervi minősítés lehetőségével nem kíván élni a benyújtó, abban az esetben az érzékszervi vizsgálatok végzésével a NÉBIH-et is megbízhatja.

A 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. §-a alapján az ellenőrzésekkel kapcsolatos további feladatokat a termékleírásban kell pontosítani, illetve leírni. A termékleírásba azok a bejelentési, ellenőrzési feladatokat kell rögzíteni, amely az adott eredetvédelemmel rendelkező borászati termékek előállításához kapcsolódnak. Ilyen sajátosságok lehetnek például az aszúszem minőségének és mennyiségének ellenőrzése, vagy a jégbor esetén annak igazolása, hogy a szüret idején az előírt minimális hőmérséklet biztosított-e.

A termékleírás benyújtóinak lehetősége, míg a hatóságnak kötelessége a forgalomba hozatalt követően a borok minőségellenőrzése. Az érzékszervi minősítés, valamint az utóellenőrzések jó lehetőséget adnak arra, hogy az eredetvédelemmel rendelkező borok karakterének egységességét, közös jellemzőit, vagy éppen markáns eltéréseit nyomon lehessen követni. A helyi borbírálat lehetőségével jelenleg csak kevés borvidék él, így a benyújtók számára kevés közvetlen visszacsatolás áll rendelkezésre az eredetvédelemmel rendelkező borok általános minőségéről.

A következő részben a termékleírások módosítására vonatkozó szabályokat mutatjuk be.