A termékleírások módosítása több okból is szükségessé válhat. Ilyen okok lehetnek, ha a termelői közösség új borkategóriát kíván forgalomba hozni (például a pezsgő bevezetése) az adott földrajzi név alatt, vagy éppen a termőhely határain szeretne módosítani. Előfordulhat az is, hogy a szőlőtermesztésre vagy a borkészítésre vonatkozó szabályokat szeretnék tovább alakítani. Ezek mindegyike a termékleírás módosításával jár.

Az Alaprendelet 105. cikke teszi lehetővé a termékleírások módosítását. A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat. A 607/2009/EK rendelet 20. cikke részletezi a módosítás eseteit. Ennek alapján a módosítás érintheti a bővebb tartalmú termékleírást, vagy módosíthatja a szűkebb tartalmú összefoglaló dokumentumot (az összefoglaló dokumentumot teszi közzé az Európai Bizottság hivatalos formában, míg a termékleírások a tagállam által meghatározott módon férhetők hozzá – Magyarországon a www.boraszat.kormany.hu honlapon érhetők el a termékleírások). A közösségi jog alapján valamely módosítás kisebb jelentőségűnek minősül, ha nem érinti a termék alapvető jellemzőit, nem módosítja a termék és a földrajzi terület közötti kapcsolatot, nem jár a termék nevének vagy a terméknév egy részének megváltozásával, nem érinti a körülhatárolt földrajzi területet, nem vonja maga után a termék forgalmazásának semmiféle további korlátozását.

Általánosságban elmondható, hogy a kisebb módosítások tartalmuk szerint olyan elemeit érintik a termékleírásnak, amelyek nem járnak az összefoglaló dokumentum módosításával. Ez a szabály inkább csak általában tekinthető igaznak, mivel minden egyes módosítás esetében külön mérlegelést igényel a 607/2009/EK rendelet 20. cikkében rögzített kritériumok teljesülése. Mivel a kérelmezett módosítások sokfélék lehetnek, ezért a jogszabály nem tud egyértelmű iránymutatást arra vonatkozóan adni, hogy az egyes módosítások milyen fajsúlyúnak minősülnek. Erre leginkább a gyakorlat tud választ adni.

A 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 14. §-a nem tesz különbséget a termékleírás módosítások között. A módosítási eljárást minden esetén az oltalom iránti kérelmek esetében alkalmazandó eljárásra vezeti vissza. Ebből következően a módosítást a miniszterhez kell benyújtani, amelyet a Bor Eredetvédelmi Tanács is megtárgyal. A miniszter által elfogadott módosításokat minden esetben nemzeti kifogásolási eljárás alá kell vetni. Amennyiben nem érkezik kifogás a módosításra, abban az esetben születhet meg a nemzeti döntés az elfogadásról. A termékleírások módosításának hatályba lépése Magyarországon általában a nemzeti jóváhagyás napja, vagy a módosításban megjelölt időpont.

Ha a módosítás érinti az összefoglaló dokumentum tartalmát, akkor a kifogásolási eljárást az Európai Bizottságnak is le kell folytatnia. A kisebb módosítások esetében az eljárás egyszerűbb, csak a szükséges részek hivatalos átvezetésével jár.

Amennyiben a Bizottság olyan, a termékleírásban végrehajtandó módosítás jóváhagyása mellett határoz, amely érinti a nyilvántartásban rögzített információkat (összefoglaló dokumentum), illetve azok módosítását vonja maga után, törli a nyilvántartásból az eredeti adatokat, és – a vonatkozó határozat hatálybalépésének időpontjától kezdődő érvénnyel – bejegyzi az új adatokat.

A borpiaci reform hatályba lépésével a 2009. augusztus 1-én már oltalmat élvező bornevek pótolt termékleírásait is lehet módosítani. A reform 2011 év végig tette lehetővé a tagállamok számára, hogy a már nemzeti oltalomban lévő bornevekre a termékleírásokat a tagállamok elkészítsék. A termékleírások pótlása során többen is szerették volna kihasználni annak lehetőségét, hogy a termékleírások elkészítésével egyidőben az eredetvédelmi szabályokon módosítanak. Erre azonban a jogszabályok nem adtak lehetőséget. A pótolt termékleírások kizárólag a borpiaci reform hatályba lépésének napján érvényes szabályokat rögzíthették.

Sok esetben a hatályos állapot rögzítése sem volt egyszerű feladat. Az akkor hatályos szabályozás szerint egy eredetvédelemmel rendelkező borászati termék készítését a jogszabályokon kívül a borvidéki, egyes esetekben a hegyközségi rendtartások, is szabályozták. A védett eredetű borok és a borrégiók esetében az alkalmazandó szabályokat miniszteri rendeletek viszonylag pontosan szabályozták.

A jogszabályok alapján 2012. augusztus 1. előtt szüretelt szőlőből készült borászati termékekre nem a termékleírásokban rögzített szabályokat kell alkalmazni, hanem az akkor hatályos jogszabályokat és rendtartásokat.

A védett eredetű borokra valamint a borrégiókra vonatkozó rendeletek, amelyeket a 2012. augusztus 1. előtt szüretelt szőlőből készült borászati termékekre kell alkalmazni: