Korábbi cikkünkben ismertettük a felmérés hátterét. Kérdőívünkre 10.000 főnél is többen válaszoltak 2012 decemberében, amelyből 5744-en nem a Borászportálról érkeztek. Az ő véleményüket vizsgáljuk írásunkban. Az előző részben a bor, a borfogyasztás megítélését, valamint a kedvelt borfajtákat ismertettük, most a borvidékeket és borvásárlási szokásokat tekintjük át.

 

„Trendi” magyar bort inni! A válaszadók 38%-a úgy nyilatkozott, hogy 100%-ban magyar bort iszik, illetve közel háromnegyedük írta azt, hogy legalább 90%-ban fogyaszt hazait. Összességében is az az eredmény született, hogy az internetezők csupán 8%-ban isznak európai bort, és 2%-ban újvilágit. Ezt nyilvánvalóan az eladási értékek nem támasztják alá, hiszen Magyarországon körülbelül 2,3 millió hektoliter bor fogy, és 2011-ben az összes behozatal – a KSH adatai szerint – nagyjából fél millió hektoliter volt (MTI, Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, 2012. ősz).

A külföldi borok tekintetében természetesnek vehető, hogy Európa három „bornemzete” végzett a dobogón, messze maga mögé utasítva a többi országot. A helyezéseket tekintve Olaszország vezet (41%-os fogyasztási értékkel), ugyanakkor talán meglepő Franciaország bronz helyezése (31%). Az olasz borok egyértelmű dominanciáját egyébként a KSH adatok is alátámasztják, hiszen például a 2011-es 515 ezer hektoliterből 456 ezer származott onnan (sőt 2012-ben közel ennyi érkezett csak az év első felében). Az Újvilágból egyedül Chile tudta valamennyire felvenni a versenyt Európával (10%), illetve az Öreg Kontinensen Ausztria és Németország borai jóval gyengébben szerepeltek, mint a mediterrán régió.

 

A hazai borvidék közül Eger (65%-os fogyasztás), Villány (60%) és Tokaj (60%) vezet. Ezek népszerűsége messze megelőzi a többi területet. A dobogó hasonlatos a GfK és az NRC felmérés eredményéhez, ám ott a sorrend Eger, Tokaj, majd Villány voltak. (A kedveltségi értékek „természetesen” nincsenek szinkronban az adott területek nagyságával.) A korábbi országos felmérésben erős negyedik helyen lévő Badacsony itt is ugyanezt az eredményt érte el (43%), a Balaton felvidéket (35%) viszont az online adatok alapján megelőzte Szekszárd (37%). A válaszadók több mint 20%-a fogyaszt soproni bort, 10 és 20% között pedig sorrendben Balatonfüred-Csopak, Mátra, Dél-Balaton és Etyek-Buda következik. Tolna, Csongrád és Bükk nem érte el az 5%-ot.

A legfontosabb három választási szempont a borvidék, szárazsági fok és a borszín. Ezeket lényegesen többen bejelölték (68-72%), mint a következő három lehetőséget, vagyis az évjáratot, szőlőfajtát és árat (55-59%). (A kérdésnél tetszőleges számú szempont kiválasztható volt). Az előző évi eredmények után várható volt, hogy az ár csupán a válaszadók alig több mint a felénél játszik szerepet – mégis alacsony értéknek tűnik a hazai fogyasztói hozzáállás tekintetében. Közepesen tartották fontosnak a korábbi kóstolást, a származási országot, a borászatot és az ajánlást (30-43%). Csupán körülbelül az internetezők 10%-ának fontos a design (pl. címke, üvegforma), a kiszerelés, vagy a borversenyek eredményei.

 

Egyértelműen szuper-, illetve hipermarketben veszik a legtöbb bort a válaszadók (40%). Emellett jelentős a pincészetben történő vásárlások aránya (22%), ami fontos információ és lehetőség a borászok számára. Ezután sorrendben a szaküzlet, kisebb bolt és a diszkont következik. Borrendezvényen / fesztiválon a válaszadók a borok 5%-át veszik. Minimális (1-2%) a kocsmából, külföldről, vagy internetről történő beszerzés. (Az adatok részben eltérnek a GfK eredményeitől.) A döntő többség (90%!) még nem vásárolt bort az interneten, a válaszadók több mint a fele ki se próbálná.

 

A válaszadók első sorban (~40%-ban) saját fogyasztásra vásárolnak bort, vendégvásásra, ajándékozásra sokkal kevésbé (~20%). Új kérdésként szerepelt a kutatásban, hogy egy alkalommal átlagosan hány palack bort vesznek a megkérdezettek. Leggyakrabban kettőt (40%), de sokszor csak egyet (25%) választanak, az esetek döntő részében (96%) maximum 6 üveggel vásárolnak. A legtöbben 2 palack bort tartanak otthon (16%), de szintén sokan felelték azt, hogy hármat (12%), vagy ötöt (12%). Az internetezők negyede 1-2 palackot tart otthon, 60%-uk maximum 5-öt.

 

Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy vajon milyen összegben vásárolunk bort. Az internetezők mindennapi fogyasztásra átlagosan 761 forintot költenek rá, mely azonos nagyságrend a GfK által mért 715 forinttal. Különleges alkalmakra az online válaszadók körülbelül 1800 forintot tartottak reálisnak egy palack borért, a GfK válaszadói 1900 forintot. Jelentős eltérés tapasztalható ugyanakkor az ajándékba szánt borok ára között a két kutatás esetében. Az internetezők ugyanis lényegesen többet szánnak ilyen alkalmakra, hiszen közel 2000 forintot költenek – szemben a GfK által országos mintán mért 1300 forinttal.

 

A végére hagytuk a fogyasztók saját magukról alkotott véleményének ismertetését. A válaszadók több, mint 50%-a egyszerű borfogyasztónak vallotta magát, harmada érdeklődőnek. Borbarátnak 11% tarja magát, borismerőnek vagy borszakembernek pedig összesen 3%. Összességében azonban a tavalyi évhez képest elmozdulást tapasztaltunk, hiszen nagyobb arányban tartották magukat bor iránt érdeklődőnek, illetve borbarátnak a megkérdezettek.

A tendencia, a hozzáállás tehát pozitív, reméljük a lendület a továbbiakban is megmarad!