Ilyenkor a lehető legjobb útmutató lehetne az évente megtartandó Rosália és Éves Magyar Rosé és Pezsgő Mustra a Gesztenyés-kertben és a Kongresszusi Központban.

Miért a feltételes mód? Mert a kínálat közel sem volt nevezhető érdekfeszítőnek, izgalmasnak, finomnak. Pedig jelentős számban vonultak fel a jó nevű magyar borászatok a mustrán. A helyszín, a környezet, a szervezés és úgy az egész rendezvény pedig alkalmas lett volna arra, hogy igazán jól érezze magát mindenki. Annak ellenére, hogy munkanap volt az érdeklődés is igen jelentős volt. Jobbat érdemeltünk volna.

A bemutató célja az, hogy megismerkedhessünk a 2013-as évjárat roséival és az egyre népszerűbb habzó- és gyöngyözőborokkal. Emellett néhány tétel pezsgőt is lehetett kóstolni.

Mi is a különbség a habzó, gyöngyözőbor és a pezsgő között?

Hát a buborék mikéntje. A gyöngyözőbor buborékja lehet természetes, és mesterséges eredetű. A természetes eredet azt jelenti, hogy üvegbe zárják a cukor alkohollá válása során megjelenő szén-dioxidot. A mesterséges módszer során a folyadékot telítik vele, mint a szódásszifonnál. Itt a legalacsonyabb a nyomás 1-2,5 bar közötti. A habzóbor esetében a szén-dioxid mesterséges, 3 bar nyomással. Mindkét esetben elmondható, hogy nem a legjobb minőségű alapbort használják fel.

 

Ennek a két fajtának a kedvesség, könnyedség, üdeség és barátságos ízek a legfőbb jellemzői, némi maradékcukor is gyakran előfordul. A pezsgő esetében magas minőségű alapborról, természetes buborékokról beszélünk, egyedi aromatikával, hosszú és bonyolult készítési eljárással (ha methode classique-ról beszélünk). Magas élvezeti érték, nagy örömök. Az igazi pezsgő vagy champagne mindig száraz. Ennyi, nagyon alapokban.

A kóstolt habzóborok sajnos mindig túl illatosak, túl édesek, túl behízelgőek voltak, mind illatban, mind ízben. Szerkezetükkel nem volt nagy baj, bár a buborékok minősége, selymessége nem az igazi. Sokszor voltak szúrósak. Úgy tűnik, tény, hogy a nem csendes borokban még mindig nagy lemaradásban vagyunk. Azt gondolom, hogy ennek az italkészítésnek a hagyományai, tudása tűnt el leginkább. Pedig egy évszázaddal ezelőtt igen nagyok voltunk ebben a szakmában is.

Szerencsére van remény. A Törley Chardonnay és Törley Brut pezsgők igen szépek voltak. A sorba igen jól illett a nap legjobb roséja, a Francois President Pinot Noir Rosé Brut pezsgője. Ezek mentették meg a napot, két-három jó roséval és sillerrel együtt.

A rosé és sillerborok készítésénél fontos a héjon áztatási idő. A roséknál ez 4-24 óra, miután elveszik a héjról és 15 fokos hőmérsékleten erjesztik acéltartályban, hogy a gyümölcsaromákat megőrizzék. Sokszor előfordul sajnos, hogy a roséhoz a szőlőt hamarabb szedik le, hogy a savakat megtartsák. Véleményem szerint a rosénál is elengedhetetlen az érett szőlő használata. A sillereknél az áztatás idő 2-3 nap is lehet, és magasabb hőfokon erjesztik, nem ritkán fahordóban. Így egy vörösborosabb típusú, kicsit már tanninos, gyümölcsökben gazdag bort kapunk.

A 2013-as rosék – már a kóstoltak a jelenlévők közül – nem sikerültek túl izgalmasra. Legtöbb esetben hiányzott az illat, a gyümölcsösség, az élvezetes beltartalom. A savakkal nem volt gond, még másnap reggel is nyögték a fogaim. Ízben csak diszkréten voltak jelen, sok esetben kesernye zárta az ízeket, és a savak okozta citrusos érzés.

Szerencsére voltak szép tételek. Frittmann Rosé Cuvée kékfrankos és cabernet franc szép házasítása. Van benne illat, meggy, cseresznye. A franc ad neki egy kis mélységet. Szerkezete kiegyensúlyozott, lendületes, érezhető testtel. Hosszú, gazdag gyümölcsök, a szódát is elbírja, de én nem tennék bele. A nyaram egyik kedvence lesz.

A soproni Sterlik Pince zweigelt roséja is ízlett. A zweigelt adta fanyar gyümölcsös illat, meggy, ribizli, málna. A zweigelt kiváló rosénak is lendületessége miatt. Ropogós, jól iható, hosszú, gazdag gyümölcsös bor, sok málnával. Finom.

A szekszárdi Wekler Pince kékfrankos, cabernet franc borokból készült roséját is kedveltem. A franc ad neki egy mély vörösborba hajló illatot, a fajta szilvás jegyeivel. Kicsit silleres. Rosékhoz mérten erőteljes test, eper és málna ízekkel, pici szén-dioxiddal.

Sillerből idén kevesebb volt az eddigiekhez képest, nagy sajnálatomra. Jó szívvel emlékezem meg a Tűske Pince merlot+kadarka silleréről. Érezni benne a kadarka fűszerét és a merlot gazdag gyümölcseit. Megfelelő szerkezet, pici tanninnal, könnyű fogyaszthatóságot, de azért tartalmat is biztosító testtel, és alkohollal. Az illatban megtapasztalt ízek vannak jelen a kortyban. Kellemes élmény volt Dula Szőlőbirtok Nyárídő és Winelife kékfrankos roséja is.

Így aztán még nem tudom mi lesz idén… Ígérem, keresek tovább, de lehet, hogy egy jó olaszrizling fröccs mellett maradok.