A vásárlás pillanatában a legtöbb esetben a címke jelenti az egyetlen kapcsolatot a borász és a bor vásárlója között, és csak igen rövid idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a döntés megszülessen. A borfogyasztók között végzett felmérések azt mutatják, hogy a vásárlók nagy többségétől nem várható nagy tudatosság, kiterjedt ismeret a borokkal kapcsolatban. Az információhiányt, az esetleg felmerült bizonytalanságot tehát a polcok előtt kell hatékonyan eloszlatni.

Előző címkézésről szóló cikkünkben részletesen bemutattuk azokat az információkat, amelyeket a címkén kötelező feltűntetni. Ezen információk esetében legfeljebb azt dönthetjük el, hogy mi, hogyan kerüljön fel a címkére. Nem így van ez azonban a címkézés azon elemeivel kapcsolatban, amelyek jelölése nem kötelező.

 

A címkézés nem kötelező elmei alapvetően két csoportba oszthatók. Az egyik csoportba azok az elemek tartoznak, amelyek feltűntetése csak valamilyen feltétel előzetes teljesítése és annak ellenőrzése alapján lehetséges. A másik, tágabb csoportba minden olyan információ beletartozik, amelyre vonatkozóan semmilyen feltétel, vagy jogszabályi követelmény nincs. Ebben az esetben csak arra kell figyelemmel lenni, hogy az adott kijelentés ne sértse meg a fogyasztók érdekeit, ne sértsen fogyasztóvédelmi előírásokat, ne vezessen félre (egészen pontosan fogalmazva megfeleljen a 2000/13/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a pontjában foglalt követelmények). Ennek megítélése mindig egyedi elbírálást igényel. A vonatkozó jogszabályok általánosságban előírják, hogy a tagállami hatóságoknak garantálniuk kell a feltűntetett információk valóságtartalmát.

Ez a három elem tekinthető a választható elemek közül a borvásárlók által is jól ismert és a címkén keresett elemnek. Bár egyik jelölése sem tekinthető kötelezőnek, mégsem hiányzik szinte egyetlen magyar bor címkéjéről sem.

Évjárat feltüntetése: a 607/2009/EK rendelet 61. cikke alapján az érintett termékek előállításához felhasznált szőlő legalább 85 %-át az adott évben kell szüretelni. Ha a késői szüret miatt a szüret időpontja átcsúszna a következő évre, abban az esetben is a szüreti időszak kezdetének évét kell a címkére írni. Néhány termékleírás az összes, szabályozása alá tartozó bor esetében előírja az évjárat kötelező feltűntetését, más termékleírás ezt a kötelezettséget csak az újbor, vagy primőr kifejezés alkalmazása esetén teszi kötelezővé.

Szőlőfajta nevének feltüntetése: a 607/2009/EK rendelet 62. cikke alapján a feltüntethető névnek szerepelnie kell a nemzeti fajtajegyzéknek. Magyarországon a szőlőfajták neveit és szinonimneveit a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról szóló 56/2014. (IV. 30.) VM rendelet tartalmazza (az új rendelet a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról szóló 98/2009. (VII. 30.) FVM rendelet helyébe lépett). Ha egyetlen borszőlőfajta neve vagy ennek szinonimája kerül feltüntetésre, az érintett termékeknek legalább 85 %-ban az adott fajtából kell készülnie. Ha már több szőlőfajta nevét kívánják a címkére írni, akkor a jelölt szőlőfajtáknak a termék 100%-át kell képviselnie. A borszőlőfajtákat a felhasznált mennyiségek részaránya szerint csökkenő sorrendben, azonos betűmérettel kell feltüntetni.

A szőlőfajták feltüntetésének szabályozása során a közösségi jog külön kitér azokra az esetekre, amikor egy szőlőfajta neve teljes egészében, vagy részben egy eredetvédelemmel rendelkező földrajzi nevet tartalmaz. A 607/2009/EK rendelet XV. mellékelte alapján ez két esetkört takar. A melléklet „A” részében azon fajtaneveket sorolja fel a rendelet, amelyeket már egy közösségi jogi aktus korábban engedélyezett egy eredetvédett borászati termék cinkéjén feltüntetni. A melléklet „B” része tartalmazza azon szőlőfajta neveket, amelyek annak ellenére jelölhetők egy eredetvédett borászati termék címkéjén, hogy részben tartalmaznak egy védett bornevet és közvetlenül utalnak is az érintett bornévre. Ezek a szőlőfajták így nem jelölhetők földrajzi név nélküli borok címkéjén.

Az alaprendelet 120. cikke előírja, hogy a különböző tagállamokból származó borok házasítása nem vonhatja maga után a borszőlőfajta címkén való feltüntetését, kivéve, ha az érintett tagállamok másként állapodnak meg, és gondoskodnak a vonatkozó tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások kivitelezhetőségéről. Magyarországnak ilyen megállapodása egyetlen tagállammal sincs.

A közösségi szabályokon túl a tagállamok egyéb szabályokat is megállapíthatnak. Ennek alapján az 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 53. §-a alapján a címkén több szőlőfajta nevét azonos betűnagysággal, betűtípussal és betűszínnel kell felsorolni. Az 54. § alapján pedig a cirfandli, furmint, juhfark, kabar, kadarka, kéknyelű, kövérszőlő, és zéta szőlőfajták neveit földrajzi jelzés nélküli boron nem lehet feltüntetni.

Acukortartalom feltüntetése a borok esetében nem kötelező. Az egyes, cukortartalomra vonatkozó kifejezések jelölésének feltételeit a 607/2009/EK rendelet XIV. mellékletének B. része tartalmazza. Ha a cukortartalom alapján a kifejezések közül kettő használata is lehetséges, választani kell, hogy a kettő közül melyiket tüntetik fel. A bor cukortartalmának és az erre használt kifejezésnek egymással szinkronban kell lennie, a megengedett tűréshatár 1 gramm/ liter lehet.

A gyöngyözőbor, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor cukortartalmának feltüntetésére vonatkozóan a fenti szabályok nem érvényesek. A tagállamok ezekre a bortípusokra külön szabályozást alkothatnak. Magyarországon ilyen szabályozás nincs.