A University of Californian Ulrike Heberlein és kollégái több kísérletnek vetették alá a legyeket. „Úgy gondoljuk, a jutalmazási rendszerek azért alakultak ki, hogy erősítsék azokat a viselkedéseket, amelyek fontosak mind az egyedek, mind a faj túléléséhez, például a táplálkozás és a párzás. A drogok ugyanazokat az idegpályákat használják, térítik el, mint a természetes jutalmazás, ezért használtunk alkoholt – ami egy extrém példa olyan vegyületre, amely befolyásolhatja a jutalmazási rendszert –, ahhoz, hogy megvizsgáljuk, mi teszi kifizetődővé a közösségi interakciókat az állatoknak".

 

Az egyik kísérletben a hím legyeket egy dobozba rakták öt szűz nőstény mellé, amelyek hajlandóak voltak elfogadni a hímek közeledését. Egy másikban a hímeket olyan nőstényekkel zárták össze, akik már párzottak, ezért határozottan elutasították a hímek szexre tett kísérleteit.

Az állatoknak ezután két különböző táplálékot biztosítottak: a normál ételüket, és egy olyat, amiben 15 százalékkal növelték az alkoholtartalmat. Míg a sikeres párzás után lévő hímek elkerülték az alkoholt, addig szexuálisan hátrányban lévő társaik inkább a tivornyát választották. A csapat ezután kezdte el kutatni, mi lehet az összefüggés a két dolog között. Ekkor akadtak rá a neuropeptid F-re (NPF).

Egy, a neuropeptid F-hez hasonló, másik ingerületátvivő anyag, az étvágyat és stresszt szabályozó neuropeptid Y jelen van az emberi szervezetben, így megnyílhat az út az alkohol- vagy kábítószerfüggés kezelésének újabb módszerei előtt - mondta Ulrike Heberlein, a tanulmány fő szerzője.

Csökkenthető lenne a függés, ha ezeket a neuropeptideket az emberi szervezetbe juttathatnák - vélik a tudósok, akik ugyanezt a jelenséget figyelték meg az ecetmuslicánál. Ha valóban bebizonyosodik, hogy a neuropeptid Y meghatározó szerepet játszik az alkohollal és a kábítószerrel való visszaélésekhez vezető lelki állapotban, olyan terápiákat lehet alkalmazni, amelyek semlegesítik ennek a molekulának a receptorait, hogy biztosítsák az állandó megfelelő szintet az agyban.