Az olíva termését régóta ismeri az emberiség, már időszámításunk előtt 37000 évvel ezelőttről maradtak fent bizonyítékok, melyek erről tanúskodnak. Az ókori Egyiptomban, Görögországban és a Római Birodalomban is használták.

A világon körülbelül 800 millió olajfa található, ezek döntő többsége a mediterrán vidékeken, ahol több ezer éve ez a táplálkozás egyik alappillére. Napjainkban az olívaolaj reneszánszát éli, hiszen egyre több a bizonyíték arra, hogy nemcsak finom, hanem számos, az egészségre jótékony hatása is van.

 

Az olaj gazdag antioxidáns tulajdonságú A- és E-vitaminban, melyeknek szerepe van a káros szabadgyökök semlegesítésében. Egyszeresen telítetlen olaj, csökkenti az úgynevezett rossz koleszterin (LDL koleszterin) szintjét.

Az LDL csökkentésének köszönhetően a szív- és érrendszer támogatásában vesz részt. Újabban olyan tanulmányok is napvilágot láttak, melyek szerint csökkenti a mellrák és a csontritkulás kialakulásának esélyét is.

Az olajnak magas a forráspontja, főzésre alkalmas, de magas hőfokon történő sütésre nem, ezért az olíva olajban történő sütést kerüljük. Hűvös helyen, sötét üvegben kell tárolni, különben veszít minőségéből.

• Az extra szűz kifejezés, az első sajtolásból (tisztán mechanikai úton) származó olajat jelenti, ez a legjobb minőségű, jobb az íze és a tápértéke is.

• A szűz olívaolaj már a második vagy harmadik sajtolásból származik, még mindig mechanikai úton.

• A sima, nem szűz olíva már a negyedik sajtolásból származik és nem tisztán mechanikai úton nyerik, hanem plusz hőhatással és vegyi kezeléssel, ezért ez a leggyengébb minőségű.

Az olívaolajnak annyi fajtája van, mint bornak - mintegy 700 féle olaj létezik. A színe változó, egészen a világos sárgától a sötét zöldig. Lehet szűrt, vagy nem szűrt, ilyenkor apró bogyódarabkák úszkálhatnak benne, de ez a minőségét nem rontja.

Mielőtt megvásároljuk az olíva olajat, figyelmesen olvassuk el a címkét, hiszen nem mindegy, hogy milyen minőségű olaj kerül az ételeinkbe.

A természetes állapotú extra szűz olívaolaj a hidegen történő kinyerés miatt tartalmazza a zsiradékon kívül a nem károsodott vitaminokat, ásványi anyagokat, antioxidáns hatást fejt ki, így védi anyagcserénket az egészségkárosító hatásoktól, anyagoktól. Ugyanez nem érvényes az oldószerrel kinyert olajokra.

A sejthártyák építőanyagai működésük szabályozói, tartalék energiaforrások, energiaszállítási formák, védőrétegképzők a sejtfalak vitaminok, antioxidánsok. A zsiradékok telített és telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. Táplálkozás élettani szempontból jelentős, hogy a telített és telítetlen zsírsavak milyen arányban fordulnak elő az elfogyasztott táplálékokban.

Az egészséges étrendben a tálék 30%-a a zsiradék, de nem mindegy a felvett zsírok minőségi összetétele és az energiaforrásként való hasznosulást elősegítő zöldségek és gyümölcsök aránya. Az olívaolaj optimális arányban tartalmazza az egyszeresen telítetlen, a többszörösen telítetlen és a telített zsírsavakat. A gyümölcsök közül a piros színanyagot nagy mennyiségben tartalmazó fekete ribiszke, fekete áfonya, fekete szeder telítetlen zsírsavak mellett B12-vitamint is tartalmaznak. A nagy karotintartalmú zöldségek antioxidáns vegyületeket tartalmaznak, ilyenek a sárgarépa, kelkáposzta, brokkoli, karfiol, valamint a petrezselyem és zeller zöldje, a spenót, sóska, mangold és a hagymafélék zöldje, a snidling.

Az egészségkárosító szabad gyökök megkötésében az olívaolaj mellett az omega3 zsírsavakat nagyobb mennyiségben tartalmazó halak, lazac, makréla fogyasztása is alapvető fontosságú, az immunrendszer gyulladásos folyamatainak megelőzésében, az idegrendszer működésének támogatásában, az érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében. Stresszterhes napjainkban ezért az olívaolaj és az olívabogyó rendszeres fogyasztása, étrendünkbe való folyamatos beiktatása egészségmegőrzésünk miatt nélkülözhetetlen.