Ez az információs bázis jelenti az alapot ahhoz, hogy a BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program keretében tervezett fejlesztési pályázatok és hosszú távú termelői programok egyaránt sikeresek legyenek. A kormány az évtized végéig összesen 100 milliárd forintot kíván arra fordítani, hogy a Tokaji Borvidék a világ prémium bortermelő vidékei közé emelkedjen. Így az egész magyar borágazat számára kulcsfontosságú, hogy a források felhasználása optimális formában történjen – hangsúlyozzák a Hegyközségi Tanács vezetői.

Egy négy területre kiterjedő komplex felmérést indít el a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa. A tervek szerint a mintegy fél évet igénybe vevő felmérés célja, hogy a testület minden szempontból pontos képet kapjon a Tokaji Borvidék állapotáról, valamint az itt zajló gazdasági és társadalmi folyamatokról. „A 2013-ban újjáalakult Hegyközségi Tanács úttörő szerepet vállal a Tokaji Borvidék megújítási folyamataiban. A testület álláspontja szerint az ültetvényekre, az eszközparkra és termelési technológiákra, a borkészletekre, valamint a borásztársadalomra kiterjedő felmérés képezheti az alapot arra, hogy a Tokaji Borvidéken 2013-ban meghirdetett minőségi forradalom sikeres legyen. Ehhez kapcsolódóan pedig a borvidék fejlesztésére érkező állami és európai uniós források felhasználása optimális legyen” - mondta Prácser Miklós, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke.

 

A borvidék termelésének alapját az ültetvények jelentik, így a program első eleme a 2013-ban megkezdett termőhelyfelmérés kiterjesztése lesz a Tokaji Borvidék teljes, 11 ezer hektáros területére. A termelőket ennek részleteiről az elmúlt hetekben megtartott hegyközségi gyűléseken tájékoztatták. A tokaji minőségi megújulás részeként zajló munka célja az, hogy a borvidék minden parcelláján helyszíni vizsgálattal mérjék fel a szőlőültetvények állapotát, valamint a termőhelyek adottságait. Ennek eredményeképpen pedig a Tokaji Borvidék teljes területéről több tucatféle szempont alapján lehessen majd akár 20-szor 20 cm-s pontosságú térképeket készíteni.

Hasonlóan fontos része a programnak annak felmérése, hogy milyen eszközökkel és technológiával működnek a borászatok. Így a projekt keretében a Hegyközségi Tanács - egyebek mellett - a borászatok épületállományát, meglévő eszközparkját, az alkalmazott technológiákat, valamint például a vízvételezési lehetőségeket is igyekszik lajstromba venni. „A kormányzati tervek szerint az elkövetkező időszakban jelentős forrásokat különítenek el a közösségi infrastruktúra kialakítására. Ennek részeként arra is lehetőség nyílik például, hogy a kisebb termelők közös palackozót üzemeltessenek. Azonban ahhoz, hogy a pályázatot valóban a meglévő igényekre lehessen szabni, precíz helyzetképre van szükség” – hangsúlyozta Prácser Miklós.

A vizsgálat keretében azt is felmérik, hogy pontosan milyen borkészletek vannak a Tokaji Borvidék pincéiben. A mennyiségiről minőségi bortermelésre történő átállás egyik legfontosabb alapfeltétele az átláthatóság és az ellenőrizhetőség további megerősítése. Ezért a Hegyközségi Tanács minden termelő meglévő borkészletét lajstromba kívánja venni, borfajtára, mennyiségre és minőségre (termékkategóriára) kiterjedően. A készletadatokat kérdőíves módszerrel gyűjtik majd össze, a munkát pedig egy ötfős szakmai testület felügyeli majd, amelyben a szakmai hatóságok képviselői mellett két olyan külső szakértői is részt vesz, akik a Tokaji Borvidéken kívülről érkeznek.
Ezzel párhuzamosan a Hegyközségi Tanács a tokaji borásztársadalomról is szeretne pontos képet kapni. Így a testület arra is szeretne rálátni, hogy milyen valós veszélyt jelenthet a Tokaji Borvidéken a borász szakma elöregedése, remélhető-e elégséges utánpótlás a fiatalabb generációkból, illetve a borászok mekkora része számol birtoka hosszú távú működtetésével, s mennyien kívánják esetleg értékesíteni parcelláikat. A szociológiai felmérés a Tokaji Borvidéken induló hosszú távú programok legfontosabbikához, az ún. Tokaji Életpályaprogram elindításához szolgáltathat majd alapvető információkat. Ennek célja a térség borásztársadalmának a megtartása, a magasan szakképzett minőségi munkaerő kiáramlásának a megállítása, a negatív demográfiai folyamatok (elöregedés, elvándorlás) megfordítása.
A cél az, hogy a Tokaji Borvidék ismét a világ prémium borrégióinak szűk, exkluzív klubjához csatlakozhasson. „Ehhez egyszerre van szükség arra, hogy pontosan tisztában legyünk a jelenlegi helyzetünkkel és átláthatóvá tegyük az egész borvidék működését. A négy területre kiterjedő felmérés elvégzése és a kapott eredmények kiértékelése az év végére készülhet el. Az így kapott információs bázis pedig biztosítja, hogy a BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program részeként a Tokaji Borvidékre érkező források felhasználása optimális formában történjen meg” – fejtette ki a Hegyközségi Tanács elnöke.

A kormány tavaly év végén döntött a 27 települést magában foglaló Tokaji Borvidék kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánításáról, valamint a BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program elindításáról. A program első ütemének megvalósítására a kabinet mintegy 33 milliárd forint hazai és európai uniós forrás átcsoportosítását hagyta jóvá. Az évtized végéig pedig összességében mintegy 100 milliárd forintnyi hazai és európai forrás érkezhet a Tokaji Borvidékre a borágazat és a kapcsolódó szektorok fejlesztését célzó beruházásokra, valamint a hosszú távú programok megvalósítására.