A címkézésről szóló eddigi cikkeinkben (itt az első és a második) a jelölés olyan elemeiről tettünk említést, amelyek a termelők és a fogyasztók számára is viszonylag jól ismertek. A kötelezően feltüntetendő elemek, illetve azon kifejezések, amelyek nem kötelezőek, de a legtöbb címkén mégis megtalálhatók, egyértelműek, jól ismert tartalommal rendelkeznek.
A kevésbé ismert kifejezések jellemzően egy eredetvédelemmel rendelkező borhoz, vagy egy borászati eljáráshoz köthetők. A borokon például ritkán találkozunk a közösségi szimbólumok feltüntetésével. Ezek a szimbólumok inkább az eredetvédett élelmiszerek csomagolásáról lehet ismert. A közösségi szimbólumok és kifejezések feltüntetése a 607/2009/EK rendelet alapján a 1898/2006/EK rendelet V. mellékletében meghatározott formában, feltételekkel és nyelveken lehetséges. A kifejezések rövidített formájú feltüntetése nem lehetséges.
Bizonyos előállítási eljárásokra utaló kifejezések
A 607/2009/EK rendelet 66. cikke alapján a hordóhasználat jelölése a rendelet XVI. mellékletében felsorolt, vagy azzal egyenértékű kifejezésekkel lehetséges. Ez azért fontos információ a bor címkéjén, mert a borkészítés során lehetőség van a hordó jellegének utánzására tölgyfadarabok használatával. Ilyen eljárás esetén a hordóhasználatot semmilyen módon nem lehet jelölni a címkén.
A pezsgők esetén a palackban erjesztésre, vagy hagyományos eljárásra történő utalások is csak abban az esetben lehetségesek, ha a pezsgőkészítés ténylegesen palackban erjesztéssel történt. Nálunk még kevésbé ismert, de általánosan használt kifejezés a Crémant egyes pezsgők címkéjén. Ezt a kifejezést csak olyan eredetvédett pezsgők címkéjén lehet használni, amelyek legalább a 607/2009/EK rendelet 66. cikkében leírt készítési eljárásnak megfelelnek.
Az Alaprendelet 112. cikke határozza meg a hagyományos kifejezés fogalmát. Ennek alapján a hagyományos kifejezések eredetvédett borokon jelölhetőek, és szintén valamilyen borkészítési eljárást jelölnek. A hagyományos kifejezéseket az különbözteti meg a többi, címkén használható kifejezéstől, hogy ugyanolyan oltalomban részesül, mint az eredetvédett bornevek. Ez azt is jelenti, hogy egy új hagyományos kifejezés oltalmának megszerzéséhez gyakorlatilag ugyanazt az eljárást kell lefolytatni, mint egy bornév eredetvédelmének eléréséhez. Egy hagyományos kifejezés elfogadására vonatkozó eljárás részletszabályait a 607/2009/EK rendelet 29-48. cikkei tartalmazzák. Magyarország számára már oltalomban részesített hagyományos kifejezések az aszú, szamorodni, fordítás, máslás, késői szüretelésű bor, válogatott szüretelésű bor, muzeális bor, siller. Ezen kifejezéseket, valamint az oltalomban részesített összes, más tagállamban készített borokon jelölhető hagyományos kifejezések jegyzékét a 607/2009/EK rendelet XII. melléklete tartalmazza.
A közösségi oltalom alatt álló, vagy a közösségi szabályozás alá tartozó kifejezéseken kívül más kifejezések is jelölhetők a címkén. Ezeket a kifejezéseket a jogszabály egyéb korlátozottan használható kifejezésekként jelöli. Ezen kifejezések szabályait már csak a tagállami jogszabályok tartalmazzák. A 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 15. számú melléklete sorolja fel ezeket a kifejezéseket, és azon alapvető szabályokat, amelyek betartása szükséges ahhoz, hogy az adott kifejezés a címkén jelölhető legyen. A rendelet 56. §-a lehetőséget ad arra, hogy a termékleírások a mellékletben foglalt feltételeknél szigorúbb szabályokat is megállapítsanak, ideértve az adott korlátozottan használható kifejezés használatának tilalmát is. Ilyen kifejezés például a jégbor, a főbor, az újbor, vagy éppen az óbor kifejezés is.
Egyes palackok használatára vonatkozó előírások
A címkézéshez ugyan nem tartozik hozzá szorosan a bor palackja, mégis egy palack használatával a bor jellegét, vagy éppen minőségét lehet hangsúlyosabbá tenni. A 607/2009/EK rendelet 68. cikke olyan palackformák esetében ad lehetőséget arra, hogy azokat egy bizonyos bor palackozására lehessen csak felhasználni, amelyek esetében már legalább 25 éve fennáll a kizárólagos használat, és a fogyasztok is az adott palackformát a benne lévő borhoz kötik. Magyarországon egy ilyen palackforma létezik jelenleg, a tokaji borkülönlegességek palackozására kizárólagosan engedélyezett palack. Az EU más tagállamaiban használható palackformákat a rendelet XVII. melléklete tartalmazza.
A pezsgőspalack ugyan szélesebb termékkörben, de hasonló minőségi elvárásokat ébreszt a fogyasztókban. Ezért a 607/2009/EK rendelet 69. cikke alapján a pezsgős palackba a pezsgőn, minőségi pezsgőn és illatos minőségi pezsgőn kívül más italt csak a tagállam külön jogszabálya alapján lehet letölteni. Gomba formájú dugóval lezárt pezsgőspalackba viszont csak a fent említett borászati termékek hozhatók forgalomba. A 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 58. §-a a pezsgőspalackba engedi tölteni a széndioxid hozzáadásával készült habzóbort, a gyöngyözőbort, a széndioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbort, valamint a ízesített boralapú koktélokat, és az 1,2 %vol-nál kisebb alkoholtartalmú italokat.
A végére maradt a kis e betű
A névleges térfogat jelölésével egy látómezőben feltüntethető egy legalább 3 mm magas „e” betűt, mellyel a palackozó/csomagoló felelősséget vállal arra, hogy a termék megfelel az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról és azok ellenőrzési módszereiről szóló 13/2008. (VIII.8.) NFGM - FVM rendelet előírásainak. Az „e” jel formai követelményeit a rendelet tartalmazza.