Összesen mintegy 281 millió hektoliter bort állítottak elő a világ bortermelői 2013-ban. Ezzel a nemzetközi bortermelés volumene újra a 2006-os szintre emelkedett, a 2004-es rekord mennyiséget is megközelítve – derül ki az International Organization of Wines legfrissebb jelentéséből. Ugyanakkor a nemzetközi szakmai szervezet adatai szerint a termelés felfutásával párhuzamosan a világpiaci verseny is tovább erősödött. Ugyanis a világ borfogyasztása huzamosabb ideje nem haladta meg az évi 240-250 millió hektolitert.

„A bortermelő országok ranglistáját hosszú évek óta Olaszország, Franciaország és Spanyolország vezetik. Azonban szembetűnő, hogy egyes országok a kiéleződött verseny mellett is évről-évre képesek növelni borexportjukat” – fejtette ki dr. Lukácsy György, a Corvinus Egyetem adjunktusa. A szőlészeti szakember szerint a feltörekvő termelő országok közül a nemzetközi ranglista 15. pozícióját elfoglaló Új-Zélandot azért érdemes kiemelni, mert a távoli szigetországban korábban szinte egyátalán nem volt hagyománya a bortermelésnek. A 7. helyén álló Chile pedig olyan komoly bortermelési tradíciókkal rendelkező ország, amely hosszú hanyatlás után tudott új fejlődési pályára állni, és egyre komolyabb pozíciókat kivívni magának a világpiacon.

Új-Zélandon a szőlő- és borágazat fejlődése csak az utóbbi 20 évben gyorsult fel, ennek ellenére a Marlborough-völgyből származó Sauvignon blanc mára képes volt világhírre szert tenni. Az új-zélandi borok zászlóshajójának is emlegetett borfajtának köszönhetően a szigetország mostanra a világ szőlő- és bortermelésének kicsi, de fontos szereplőjévé vált, borexportjának értéke pedig tavaly már mintegy 1,2 milliárd dollár volt.

Más a helyzet Chilében, amely már a XX. század elején is fontos szereplője volt a világ borpiacának. Azonban a múlt század közepén bevezetett, és több mint négy évtizeden keresztül hatályban tartott szőlőtelepítési tilalom óriási visszaesést eredményezett a dél-amerikai ország borágazatában. „Ezt követően viszont a szektor megújítása olyan jól sikerült, hogy a borexportból származó bevétel az elmúlt két évtizedben hússzorosára emelkedett, és ma már eléri az évi 1,4 milliárd dollárt. A chilei Cabernet sauvignon világszerte ismert termék a borpiacon, amely vezető márkaként képviseli a chilei borokat szerte a nemzetközi piacon” – mondta dr. Lukácsy György.

 

 

Vannak jó példák nagy tradícióval rendelkező borvidékek sikeres „feltámasztására” Európában is. Így például a franciaországi Elzász a viharos történelmi események miatt tűnt el hosszú időre a világ bortérképéről. Azonban azt követően, hogy Elzászt 1975-ben zárt borvidékké nyilvánították, a borágazat gyors fejlődésnek indult. Ma pedig az alig 15 ezer hektáros kiterjedésű elzászi borvidék – elsősorban a rajnai rizling sikerének köszönhetően – már évi több mint 500 millió eurós árbevételt ér el palackozott borok értékesítéséből.

Szintén folyamatos megújulásának köszönheti jelenlegi előkelő pozícióját a világ legismertebb prémium borrégiói között a Champagne-i borvidék. A 34 ezer hektár termőterületet lefedő borvidéken évente mintegy 300 millió palack bort és pezsgőt állítanak elő, 2013-ban nem kevesebb mint 4,4 milliárd eurós bevételt érve el, amelyből az export 2,2 milliárd eurót tett ki.

Mindez követendő például szolgál a Tokaji Bovidék, s ezen keresztül a teljes magyar borágazat számára is – hangsúlyozzák a Tokaj Kereskedőház Zrt. szakemberei.

„A négy, eltérő adottságokkal és múlttal rendelkező ország, illetve régió sikerében közös pont a szigorú sztenderdek bevezetése a szőlőtermesztés és bortermelés területén. A minőségi termelés mellett történő elköteleződés mellett mindhárom helyen megtalálták azokat a szőlő- és borfajtákat, amelyek a nemzetközi piacokon sikeres lehetnek, s az érintett országok, illetve régiók teljes borágazatára képesek húzóerőt gyakorolni. Emellett komoly erőfeszítések történtek a márkaépítés érdekében is” – hangsúlyozta Tombor András, a Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottságának elnöke. A cégvezető kifejtette: a sikeres külföldi példák kiértékelése és a megfelelő következtetések levonása a magyar borok piaci sikere szempontjából is kulcsfontosságú. A magyarországi borvidékek közül Tokaj-Hegyalja rendelkezik a legkülönlegesebb – geológiai és éghajlati – adottságokkal. Itt találhatóak meg azok a feltételek, amelyek egy borvidéket feljogosíthatnak arra, hogy a világ legelismertebb prémium borvidékei közé emelkedjen. Így a tokaji bor lehet az, amely megmutathatja a magyar borok értékeit a nagyvilág borpiacán.

Ezt ismerte fel a kormány a Tokaji Borvidék kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánításával, valamint a BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program elindításával. A program komplex módon, az alábbi fontos területekre koncentrál: szőlőtermesztés és borkészítés szabályozása; magas minőségű alapanyagok biztosítása, amelynek első lépése a termőhely-potenciál felmérése; borászati technológia fejlesztése; valamint a világpiacon is eredményes és hosszú távú Tokaj-brand felépítése.

„Amikor a nemzetközi piacokon a tokaji borokról van szó, valójában az összes magyar bor jövőjéről beszélünk. Tokaj-Hegyalja fejlesztésének olyan nemzetközi sikertörténetet kell eredményeznie, amelyből aztán a teljes magyar borágazat profitálhat” – emelte ki Tombor András. A felügyelőbizottság elnöke hozzátette: a cél, hogy a Tokaji Borvidék 10 éven belül a világ elismert prémium bortermelő vidékei közé emelkedjen; első számú nemzeti brandként képviselve Magyarországot a nemzetközi piacokon, és az egész magyar borágazat számára kiugrási lehetőséget kínálva.