Június elején vörösborokat ajánlottunk, amelyek a meleg időben is jól fogyaszthatóak. A fehérszőlők között is vannak testesebb, nehezebb, komplexebb bort adó fajták, valamint a borkészítési technológia és a termőterület is nagyban befolyásolja a kész tételt.

 

Milyen fehérborokat érdemes kóstolnod, ha vörösbor kedvelő vagy?

 

Magyarországon ilyenek a tokaji, a somlói, a Ság-hegyi, a Balaton-felvidéki, csopaki borok. Ezeken a borvidékeken zömmel vulkanikus eredetű a talaj, amely ásványokban gazdag és ez a mineralitás később a borokban is tükröződik. A Tokaji borvidéken jelentős szerepe van a furmint, hárslevelű szőlőfajtáknak, a Somlón ezeken kívül a juhfarknak és az olaszrizlingnek. Ez az utóbbi fehérszőlő a Balaton-felvidéken is nagy teret hódított a szürkebarát és rajnai rizling mellett.

 

2. Battonage, sur lie technológiával készült borokat

A sur lie a bor finomseprőn tartását, míg a battonage ennek rendszeres felkeverését jelenti a szakzsargonban. Ezzel, a borkészítés során alkalmazható módszerrel a bor összetettebb, sűrűbb karakterűvé válik. Magyarországon jellemzően a chardonnay szőlőfajtánál használják ezt az eljárást, de szürkebarátnál, sauvignon blanc-nál és viognier-nél is gyakori.

3. Hordós érlelésű fehérborokat

A reduktív eljárással (oxigén kizárása) elsősorban friss, könnyű fehérborokat készítenek a termelők. Azonban a hordós erjesztés és érlelés már egy oxidatív eljárásnak minősül, amelynek köszönhetően a kész bor kiegészül a hordó aromáival és még komplexebb lesz. A tétel illatában és ízében is megjelenik a vaj, a karamell, a füst és a dohány jegyek.

4. Narancsborokat (orange wines)

A narancsbornak semmi köze a nevében szereplő gyümölcshöz. A leszüretelt fehérszőlőt, akár több hónapon át héjon áztatják nyílt kádon vagy fatartályban, így hosszan érintkezik az oxigénnel és barnás, narancsos színárnyalatúvá válik a bor. A narancsborok ízében tanninokat érzünk, amelyek a héjból oldódtak ki az alkoholnak és az érintkezési időnek hatására. Vakon kóstolva egyes tételekről nehezen lehet megmondani, hogy vörös vagy fehérbort kóstolunk.

 

5. Amfórában készült borokat

Ősi borkészítési eszköz az amfóra. Az agyagedényt a földbe ássák, és abban erjesztik a mustot, majd a törkölykalapot naponta többször is belemerítik. Ez a művelet csak kézzel végezhető, így rendkívül időigényes, fizikai munka. Jellemzően hét hónapon át érlelődik az edényben a bor, majd átfejtik hordókba, vagy lepalackozzák. Fehér és vörösbor készítésére is használják, elsősorban Grúziában terjedt el, de az utóbbi évtizedben Európában is teret hódított.