A három tényező nyilvánvalóan nem választható el élesen egymástól. Cikkünkben a hegyközségek törvény által biztosított eszközeit, illetve a tagok szerepvállalási lehetőségeit mutatjuk be.

A hegyközség tagjai számára a jogok gyakorlásának színtere a közgyűlés. A közgyűlésre vonatkozó alapvető szabályokat a Hegyközségi törvény 6. §-a szabályozza. A törvény alapján a hegyközség legfelsőbb önkormányzati testülete a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A törvény meghatározza, hogy a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe mi tartozik. Így minden hegyközségi tag véleményt formálhat, illetve szavazhat a hegyközségi rendtartásról, a hegyközség költségvetéséről, a tisztségviselőinek megválasztásáról, valamint a hegyközségi járulék mértékének meghatározásáról. A közgyűlés hatáskörébe a hegyközség tagjai más, a törvényben nem meghatározott kérdést is utalhatnak. Erről, valamint a hegyközség alapvető működéséről a közgyűlésnek a hegyközség alapszabályban kell határoznia. A közgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Időpontjáról és napirendjéről meghívó kiküldésével minden tagot írásban kell értesíteni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A törvény biztosítja a tagok számára, hogy a hegyközség működését érdemben befolyásolhassák, véleményüket kifejthessék, viszont arról is gondoskodik, hogy a tagok inaktivitása esetén a közgyűlés ne maradhasson döntésképtelen.

 

A hegyközség közgyűlés által választott vezetője az elnök. A törvény a hegyközség működésével kapcsolatos feladatok intézését az ő hatáskörébe utalja. Az elnök feladata, hogy összehívja és előkészítse a közgyűlést, és a választmány üléseit, gyakorolja a munkáltatói jogot a hegyközség alkalmazottai felett, valamint ellátja a közgyűlés, és a választmány által részére meghatározott feladatokat, illetve végrehajtja, vagy hajtatja azok határozatait. A hegyközséget harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt az elnök képviseli, de az alapszabály a képviseletre az elnökön kívül más tagot is feljogosíthat.

A hegyközség nagyságától, aktivitásától függően szükség van az elnök mellett más személyek aktív közreműködésére is, akik egy erre meghatározott testületben végzik munkájukat. Ez a testület a hegyközség választmánya. A választmány a közgyűlés határozatai szerint irányítja a hegyközség működését, dönt minden olyan ügyben, amelyet a törvény vagy az alapszabály nem utal a hegyközség más testületi szervének vagy tisztségviselőjének hatáskörébe. A hegyközség választmányi tagjainak számát a hegyközség rugalmasan meghatározhatja, mivel az erre vonatkozó döntést a törvény az alapszabály hatáskörébe utalja. A hegyközség elnöke a választmánynak az elnöke is egyben. A választmány az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de évente legalább két alkalommal ülésezik. A választmány tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek.

A hegyközségek számára a törvény nagy önállóságot biztosít. Önkormányzati működésükbe hatóságok nem szólhatnak bele, nem függenek más hegyközségtől, vagy hegyközségi tanácstól. Tevékenységükben a jogszabályoknak kell megfelelniük. Ezért a törvény meghatározza, hogy a hegyközségek törvényes működését, gazdálkodásuk szabályosságát folyamatosan ellenőrizni kell, elsősorban a tagság érdekében. A törvényességet egyrészt a hegyközség belülről biztosítja, másrészt a törvény az erre felhatalmazott hatóság számára törvényességi felügyeletet ír elő. Most csak a hegyközség erre vonatkozó feladatait mutatjuk be.

Az ellenőrző bizottság feladata a hegyközség működése törvényességének, valamint a gazdálkodásnak az ellenőrzése. Ennek érdekében az ellenőrző bizottság a hegyközség bármely testületétől, tisztségviselőjétől vagy tagjától tájékoztatást kérhet és a hegyközségi iratokba betekinthet. Az ellenőrző bizottság tagjai a tevékenységükért kizárólag a közgyűlésnek felelnek és feladataik ellátása körében részükre utasítás nem adható. Az ellenőrző bizottság a közgyűlést is összehívhatja. Az ellenőrző bizottság legalább ötévenként független könyvvizsgálóval köteles megvizsgáltatni a hegyközség gazdálkodását.

A törvény a hegyközségek számára működésük hatékony megszervezéséhez a fent említett, kötelezően megalkotandó testületeken kívül más testület létrehozásának lehetőségét is biztosítja, amelyben a tagok a hegyközségek működéséhez munkájukkal hozzájárulhatnak. Ezen testületi szervek feladatkörét, valamint a hegyközség más testületeihez és a tisztségviselőkhöz való viszonyát az alapszabályban kell meghatározni.

A Hegyközségi törvény a hegyközségek testületeinek vezetőire, mint a hegyközségek tisztségviselőire néhány alapvető követelményt határoz meg. A hegyközség tisztségviselői: az elnök, az ellenőrző bizottság elnöke, a küldött, valamint az alapszabály által létesített más tisztséget betöltő személy. A törvény alapján nem lehet tisztségviselő a hegybíró, olyan szemly, aki nem tagja a hegyközségnek, cselekvőképtelen, büntetett előéletű, vagy jogerős bírói ítélet alapján ilyen tevékenység gyakorlásától el van tiltva. Nem választható meg tisztségviselőnek, akinek hegyközségi járuléktartozása áll fent, illetve adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget.